Magyar Kurir, 1831. július-december (45. évfolyam, 1-53. szám)
1831-10-14 / 31. szám
nem a’ dologgal való nem gondolás, tehát bizonyosan a’ bizodalmatlanság az oka, mellyel a’ Portugalliai Igazgószék a’ mi Consulunk eránt viseltetik. Ennek a’ bizodalmatlanságnak, elmulhatatlanul nagy károkat kell az Anglus interessére nézve vonni maga után, azért is szükség ezen ember magaviseletét szorosan megvizsgálni. Úgy látszik, hogy az Igazgatószék közelebb Portugalliába ismét két hadihajót küldött, de hogy miért, arról hallgat. Ha az, az Ő Felsége alattvalóinak oltalmazása végett esett jó, ellene semmi szellem. Azonban reményem , hogy ez az Oltalmazás valamivel helyesebb talpkövön épül, mint azon jussok, mellyeket az Újságok kihirdettek. Tartok tőle, hogy mind az, a’ mit az újabb időkben Portugalliára nézve tettünk, Portugalliában és Spanyol Országban a’ folytatandó hazafias háborún fog végződni. Ha az Anglus alattvalók Portugalliában valami ollyast tselekedtek, a’ mi az Ország törvényeivel ellenkezik , vagy pedig a’ közönséges tsendességet akarja megzavarni , úgy nints miért várakozniok az oltalmazásra. Azért mondottam meg mindent illyen szabadon, mivel Portugália és Anglia Interesséje egyformán szivemen fekszik. A’ Reform-Bilnek az Akóházban való harmadszori felolvasása Sept. 19-kén ’s ugyan annak forma szerént való keresztül menetele 545 voksal 256 ellen (a’ Ministerek mellett lévő voksok száma tehát 109-el több) Sept. 21-kén nagy örömkiáltások között esett meg. Sept. 22-kén , a’ Felső házba mind a’ két oldalon , (t. i. mind a' Ministerialis, mind az Oppositionalison)igen idején sok Lordok, még Aszszonyok is gyűltek öszve a’ Reform-Bilinek az Alsóházból leendő általkozása után várakozván. Lord Russell az akóháznak sok tagjaitól kísértetve öt óra után a’ felső házba megérkezvén, mikor azt a’ Lord Kancellariusnak által adta ígyszóllott: Imé Uraim! itt van az Anglia és Wales Népének Repraesentatióját megjobbító Bill, mellyel az alsóház hellyben hagyott, és a’ mire az Uraságtokat is nagyon megkéri’' A’Lord Kantzellarius által rávén a’ Bilit, azzal együtt a’ szokott helyre'kiállóit, és az alsó házból küldött követség tzélját közlötte. Soha egy egy közlés nagyobb pompával és ollyan beszéddel, mellyet ennél figyelmetesebben halgattak volna, még eddig végben nem ment. A’ beszéd után következett rövid tsendességet Gróf Grey szakasztotta félben, azon kérésével, hogy a’ Bili először,most mindjárt olvastassák fel. A* Felolvasás valósággal mégis lett a’ nélkül, hogy valakinek reá valami megjegyezni valója lett volna. A’ másodszori Felolvasás Oct. 5 kára határozódott. A’ Közönségest újság egy Londonban Sept. 24-kén költ level után igy ír: Még tsak most közölhetek az Úrral a’ külömbözö Protocollumok felöl bizonyos tudósításokat. September 5 kán kívánt a’ Conferentia a’ Hollandus és Belga Meghatalmazottaktól a’ határoknak kiszabott líneájáról, Luxemburgról és az adósságok megosztásáról előleges feleletet. Hollandia Meghatalmazottjai Sept. 5 -én adták azon felvilágosításokat, melly az Elválás alaptételeit magában foglaló Januárius 21-ei Protocollum értelmével tökéletesen megegyezik. A’Belgium Meghatalmazottja Sept. 21-kén felelt. Az ő nyilatkoztatása, a’ mint mondják, azon 18 Elöleges Tzikkelyeken épül, mellyek későbben javasoltatok. A’ 55- dik Protocollum tsak a’Vandeweyer Ur telyes hatalma elesmerését foglalja magában. A’ 56 dik Protocoll, Luxemburgról beszél, és óhajtaná, ha az Austriai és Burhus Ministerek a’ Német Szövetség gyüléséröl ezen részben való