Magyar Kurir, 1831. július-december (45. évfolyam, 1-53. szám)

1831-11-01 / 36. szám

napkeleti cholerához nem is hasonlít­hatók, mindazáltal a’ és Sz. K. Város Felsösége minden szükséges rendelése­ket megtett, hogy a’ nyavalya elnyo­­mattassék­­’s tovább ne terjedjen. A’ minthogy Oct. 14-kéig 143 megbetegül­­tek közűl tsak 45-ten haltak meg, 61- gyen megyógyúltak, és 57-ten mégy or­voslás alatt voltak. Károlyfejérvárról Octóber 14-dik napján. 1831. Midőn a’ nagyobb Magyar Hazá­ban a’ szükség és szorongattatás idejé­ben mívelt nagylelkű Tetteknek hosz­­szú lajstromát az Ujság-levelekböl majd minden posta nap’ vigasztalódva olvasd nak­, el nem halgathatjuk annak köz­hírré tételét, a’ mit ezen testvér Hazá­ban Nagy Méltóságú Tusnádi Kováts Miklós Úr Erdélyi Püspökünk Ő Excel­­lentziája szokott Kegyessége ’s Nagylel­kűsége szerént azon jobbágyaival tse­­lekedett, keiket a’ Hazánkba is beütött, de hála az Egeknek­ magát szelídebb­­nek mutatta mirigyes nyavalya a’mezei takarodásnak éppen legszorgatóbb idö-f­ontjában meglátogatott vala. Tudniil­­ik Kolosvárra . Excellentziájához a’ Kegyelmes Fő-Pásztorhoz hatvan annak híre, hogy Nemes Alsó-Fejér Várme­gyében eső némelly faluiban a’ ragadós betegség pusztítani kezdett, ’s embe­rei az elzárás, és eleség fogyta miatt szükséget szenvednek , onnan Uradalmi Tisztségéhez olly Atyai Rendelést bo­­tsátott,hogy a’ szűkölködőknek kenyér és hús elegendő mennyiségben ingyen szolgált vallassék, az oda rendelt Chirur­gus­oknak és felvigyázóknak napi pén­­zek, ’s az orvosi szereknek ára az­­ Excellentziája tulajdon pénz­tárából ki­fizettessék, melly kegyes Rendelés tel­­lyesiltetvén, a’ többi vigyázatok mel­lett főképp ennek tulajdoníthatni azt, hogy a’ járvány epemnirígy az ápolgat­­tatott helységekben Isten’jóvoltából már tökélletesen meg is szűnt, ’s a’ szoron­gattalak’ keblei Atyáskodó Kegyelmes Uraknak hálájára szabadon emelked­nek. — De e’ mellett ő Excellentziá­­jának Kegyelmes Püspökünknek lelkes szeretete a’ melly mértékben alattvalói­nak testi segedelmezésekre munkás va­la, éppen olly Fő-Pásztori Gondosság­gal áradt ki az egész Megyének lelki szükségeire nézve. Még meszsze vala tőlünk a’ fenyegető veszély midőn Ke­gyelmes Püspökünk azt rendelé, hogy minden egyházi szolgálat’ végével őt Mi Atyánkot, ’s annyi Angyali Idvezletet imádkoznánk a’ közelgető gonosznak el­­távoztatásáért; minekutánna pedig az epemirígy felénk közelebb hatott volna, Fő Pásztori Buzgóságát kettözteté, dél­utáni ájtatosságra felszóllítván minden híveit, hogy az Oltári Szentség előtt leszorulva kérnék a’ Jesus’ Neve által az Isteni segedelmet, ’s a’ veszélytől való szabadulást. Melly buzgó Keresztényi fohászkodásainkhoz járulván a’ Kor­mányszéki bölts Prendszabások pontos tellyesítése, már tsak nem megszűnve és elenyészve látjuk azon uralkodó és pusztító dögnyavalyát, mellynek eltá­­voztatására lelki erősség, Istenben való tsüggedhetetlen bizodalom, és mérték­letes élet rendszer legfoganatosabbak szoktak lenni. — K. Fej­érv­ár Oct. 14-kén 1831. Ma tartó Nagy Méltóságú Tusnádi Kováts Miklós Püspökünk Ő Excel­­lentziája Hertzeg Rudnai Sándor, Érsek, Prímás, és Cardinalis Ö Eminen­­tziájáért a’ halottas Isteni­ szolgálatot azon Székes Templomban , mellynek mint Püspöke, valóban elfelejthetetlen Nagy Püspöke Ö Eminentziája , az elhunyt nagy-Fér­fi Hazánkat díszesítette, Szente Religyionkat magosra emelte. Tsendes

Next