Magyar Kurir, 1831. július-december (45. évfolyam, 1-53. szám)
1831-07-26 / 8. szám
naságnak egyik tsapatja éppen elótalálta a’ Contumatia épülete lerontásából viszsza térő tsoportot, ’s midőn ez a’többszöri felszólításra sem engedne, sőt ellentállani akarna, annak eloszlatására Fő Hertzeg Ferdinand Regementjéböl egy tsapat tászárság küldetett jó foganattal. Midőn pedig továbbat még több tsoportok tódultak elő és magokat egyesítették , ismét megszállíttattak, hogy a’rendtartáshoz szabják magokat,’s ekkor gyalog katonaság parantsoltatott ellenök, hogy a’ zeneborsáskodókat széllyel űzze. Minekutánna közülök heten halva maradtak ’s többen megsebesítettek, a’ többiek hirtelen széllyel oszlottak. A’ tsendesség ezen szempillantattól fogva helyre állott. A’ Ts. K. Katonaság , kik közűl tsak öten sebesíttettek meg kevéssé köveknek hajigálása által, és a’ legjobb indúlatú derék polgárság, vetekedvén egymással a’ rendnek és tsendnek helyreállításában , mintegy két százat elfogtak, ’s ezek az azt illető törvényszéknek által adatván, érdemiért büntetéseket elfogják venni. Jul. 17 dikétől fogva a’ tsendesség legkissebbé is meg nem háboríttatott. Pesten Jul. 16 dika élta gyanús meghalálozások a’ polgárság részéről nem estek, de a’ mint jelentik , voltak, a’ kik megbetegedtek; a’ katona ispotályban pedig Jul. 20 dikáig 16 tan betegedtek meg veszélyes jelek között. Ehez képest a’ bátorságra megkívántató eszközök tüstént elövétettek. Minthogy azonban a’ Duna bal partja felöl is ezen a’ részen némelly betegség esetei mint gyanúsok jelentettek be , ehez képest az egésségre ügyelő Udvari Biztosság nagyobb előrevigyázásból, további rendelésig és parantsolatig azt végezte, hogy Magyar Ország határánál, a’ Ts. K. német Státusok felé vont Kordonnál a’ Contumatziákban a’ Magyar Országból jövő személyek, portékák és vagyonok minden külömbség nélkül 20 napig vesztegeljenek, hogy az egésséget vizsgáló próbán általeshessenek. Ungvárról. Julius’ 11 napja Városunkat gyászba borította, mert Méltóságos Pétsi Elek Munkátsi Püspök, és SI. Péter és Pál Tapolczai Apátur, két napi betegsége után e’ világi gyarló életét örökké valóval felváltotta. Ezen Fő Lelki Pásztor és ember szerető Polgár született Kokodon Bihar Vármben 1753. Nevendék Pap volt Bétsben a’ Sz. Borbála Seminariumában 1774. Felszenteltetett és Aradi Parochus lett 1778. Tábori Pap Belgrád alatt 1789. Fő Esperest, és Makói Parochus 1794. Kanonokká lett N. Váradon 1800. Munkátsi Püspökké kegyelmesen neveztetett 1816. béiktattatott Püspöki székébe 1818. Jul 11 -én és ugyan ezen a’ napon 1831 tüdő daganatban ki is szállíttatott e’ mulandó világból, hideg tetemei pedig Julius 13 kán eltemettettek a’ Cathedr. Templom sír boltjába , nyugodjék az Urban, áldás a’ porainak. A’ pénz folyamat Július’ 25-dikén ; közép árr: A’ Státus’ 50.Centes Obligátzióji 79 7/16 Az 1320-béli sorsosok, 155 Az 1821 béli hasonlók, 114 5/4 Bétsvárosa 2 1/2 p. Centes Bankó Obligátzióji ,58 1/2 for. keltek, mind Conv. A’ Bank - Aldziák keltek 1002 for.ton Conv. Pénzben. Szerkesztett és Kiadó Márton Jó’sef, Professor. (Landstrasse Nro 315.) Nyomtató: Szenics Haydu Antal. (Obere Bäcker-Strasse Nro 355.)