Magyar Kurir, 1832. január-június (46. évfolyam, 1-52. szám)

1832-03-23 / 24. szám

186 expeditiót, hogy a’ minap Frantzia Or­szágban egy ollyan párt ingerelte fel a’ Modenai Hertzeg alattvalóit, melly­­ azokat a’ Nemzetnek örökös gyalázat­­jára s azután magokra hagyta ,és megin­dulás nélkűl nézte, midőn a’ tőle elcsá­­bított emberek keményen büntettetnek. Lord Palm­erst­on felel. Ő köteles­ségével nagyon ellenkezőleg tselekednék, ha a’ Házat a’ nevezett két kormány­széknek ezen dologról való végzései fe­löl még most is tudósítaná; külömben tudja meg az érdegies Baronét, hogy abban az egész dologban semmi ollyas nints, a’ mi a’ békességet , legkevésbé is megzavarná. A’ P e e­­ vélekedése sze­rént, a’ Frantziák Igazgatószékének ezen maga viselete gyanús , ’s annál fogva figyelemre méltó. Ő mindenütt azt hall­ja, hogy a’Frantzia Kormányszék, úgy küldötte Olasz Országba a’ maga hadi erejét, hogy a’ felöl egy­­Igazgatószé­­ket sem tudósított. Ha Frantzia Ország ezt tsak egy bizonyos párt kedvéért tse­­lekedte, a’ dolog annyival gyanúsabb, így küldött Frantzia Ország, más Ha­talmasságok tudta nélkül, ez előtt egy­néhány hónapokkal Belga Országba is katonákat. A’ közép tenger partján egy nagybirtokot,— Algiert, Oránt és Bon­át — hasonlóképen rakva tart­ja Fegyveres néppel Frantzia Ország; így Görög Országból még ki nem hoz­za seregeit; mit kell gondolnunk, mi­dőn ugyan az egy részét a’ Pápa birtoká­nak is elfoglalta. Ez az, a’mi Európa bé­kességére elébb utóbb •Veszedelmet hoz; és az Európai hatalmasságok közt ez idő szerént még meglévő egyenlőség, mellynek helyreállítása olly sok áldoza­tokba került, ezáltal a’ felbomlás pont­ján áll. P­al­m­e­rs ton a’Frantzia se­regnek Belgiumba és Görög Országba való bemenetelét minden hatalmasságok megegyezéséből származottnak állítván, Algier-ról azt mondja, hogy Frantzia Országnak, az Algier megszállása felől tett nyilatkoztatását az érdemes Baro­­nét, mint az akkori ministerium tagja, a’ mostani Cabinetnál jobban tudhatja. Peel mond: Frantzia Ország akkor azt állítá, hogy­­ az Expeditió szerentsés következéséből magának valami különös hasznot venni nemtsak nem igyekszik, de majd vélekedéseket más igazgatószé­­keknek is meg fogja kérdezni a’ felöl, mi módon kellene Algiert katonasággal megszállítani. A’ Kormányszék ezen ál­lítással akkor megelégedhetett, — de kérdés, teljesítette e’ ezt Frantzia Or­szág? Peel azt tartja, hogy ha egy, a’ maga erejében bizakodó nagy Status, seregeivel egy kissebb Status birtokát megrakja, még pedig a’ nélkül, hogy annak tsak egyetlen egy helyes okát is tudna mondani ; lehetetlen , hogy a’ nemzetek jussán ellett illyen sérelem példája más nemzetekre nézve roszsz követk­ezésekkel ne bírjon. A’ Times, Mart. 6 ki darabjában az Anconába küldött frantzia Expedi­­tióról így vélekedik: 1­ör hogy az ott hívatlan jelent meg. Aiért Ausztria a’ Pápa birtokába már akkor be ment ’s a’ tsendességet helyre is ál­lította, mikor a’ frantzia seregek T­o­u-­­­ónban hajóra szállottak. A’ Frantzia Igazgató szék­ét, tulajdon követje J Gref Saint Aulair­e tudósította a’ Bolog­nai Ferrárai liberálisok magaviseletéről, és panaszképpen adá elő, miképpen keltek azok ki, a’ jobbítást tzélzó Pá­pa-rendelések végrehajtása ellen, és a’ Frantzia Kormányszék akkor a’ Pápá­nak e’ végre tett rendeléseit, seregei­nek a’ pártosok ellen való küldését, helybe hagyta. Ezt tselekedték a’ más három hatalmasságok követjei is. A’ Pá­pa , szomszédját Ausztriát szóllítá elő segítségre. Kevésben múlt, hogy a’ múlt

Next