Magyar Kurir, 1832. január-június (46. évfolyam, 1-52. szám)
1832-03-23 / 24. szám
186 expeditiót, hogy a’ minap Frantzia Országban egy ollyan párt ingerelte fel a’ Modenai Hertzeg alattvalóit, melly azokat a’ Nemzetnek örökös gyalázatjára s azután magokra hagyta ,és megindulás nélkűl nézte, midőn a’ tőle elcsábított emberek keményen büntettetnek. Lord Palmerston felel. Ő kötelességével nagyon ellenkezőleg tselekednék, ha a’ Házat a’ nevezett két kormányszéknek ezen dologról való végzései felöl még most is tudósítaná; külömben tudja meg az érdegies Baronét, hogy abban az egész dologban semmi ollyas nints, a’ mi a’ békességet , legkevésbé is megzavarná. A’ P e e vélekedése szerént, a’ Frantziák Igazgatószékének ezen maga viselete gyanús , ’s annál fogva figyelemre méltó. Ő mindenütt azt hallja, hogy a’Frantzia Kormányszék, úgy küldötte Olasz Országba a’ maga hadi erejét, hogy a’ felöl egyIgazgatószéket sem tudósított. Ha Frantzia Ország ezt tsak egy bizonyos párt kedvéért tselekedte, a’ dolog annyival gyanúsabb, így küldött Frantzia Ország, más Hatalmasságok tudta nélkül, ez előtt egynéhány hónapokkal Belga Országba is katonákat. A’ közép tenger partján egy nagybirtokot,— Algiert, Oránt és Bonát — hasonlóképen rakva tartja Fegyveres néppel Frantzia Ország; így Görög Országból még ki nem hozza seregeit; mit kell gondolnunk, midőn ugyan az egy részét a’ Pápa birtokának is elfoglalta. Ez az, a’mi Európa békességére elébb utóbb •Veszedelmet hoz; és az Európai hatalmasságok közt ez idő szerént még meglévő egyenlőség, mellynek helyreállítása olly sok áldozatokba került, ezáltal a’ felbomlás pontján áll. Palmers ton a’Frantzia seregnek Belgiumba és Görög Országba való bemenetelét minden hatalmasságok megegyezéséből származottnak állítván, Algier-ról azt mondja, hogy Frantzia Országnak, az Algier megszállása felől tett nyilatkoztatását az érdemes Baronét, mint az akkori ministerium tagja, a’ mostani Cabinetnál jobban tudhatja. Peel mond: Frantzia Ország akkor azt állítá, hogy az Expeditió szerentsés következéséből magának valami különös hasznot venni nemtsak nem igyekszik, de majd vélekedéseket más igazgatószékeknek is meg fogja kérdezni a’ felöl, mi módon kellene Algiert katonasággal megszállítani. A’ Kormányszék ezen állítással akkor megelégedhetett, — de kérdés, teljesítette e’ ezt Frantzia Ország? Peel azt tartja, hogy ha egy, a’ maga erejében bizakodó nagy Status, seregeivel egy kissebb Status birtokát megrakja, még pedig a’ nélkül, hogy annak tsak egyetlen egy helyes okát is tudna mondani ; lehetetlen , hogy a’ nemzetek jussán ellett illyen sérelem példája más nemzetekre nézve roszsz következésekkel ne bírjon. A’ Times, Mart. 6 ki darabjában az Anconába küldött frantzia Expeditióról így vélekedik: 1ör hogy az ott hívatlan jelent meg. Aiért Ausztria a’ Pápa birtokába már akkor be ment ’s a’ tsendességet helyre is állította, mikor a’ frantzia seregek Tou-ónban hajóra szállottak. A’ Frantzia Igazgató székét, tulajdon követje J Gref Saint Aulaire tudósította a’ Bolognai Ferrárai liberálisok magaviseletéről, és panaszképpen adá elő, miképpen keltek azok ki, a’ jobbítást tzélzó Pápa-rendelések végrehajtása ellen, és a’ Frantzia Kormányszék akkor a’ Pápának e’ végre tett rendeléseit, seregeinek a’ pártosok ellen való küldését, helybe hagyta. Ezt tselekedték a’ más három hatalmasságok követjei is. A’ Pápa , szomszédját Ausztriát szóllítá elő segítségre. Kevésben múlt, hogy a’ múlt