Magyar Kurir, 1833. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)
1833-03-29 / 26. szám
toztatták; az első veres bársonnyal van bevonva , ’s aranyos tzafrangokkal kivárva, a’ második Nemzeti, a’ harmadik pedig zöld színre vagyon kifestve. Nauplia és Triest között egy gőzhajó által leendő gyakrabbi közösülés plánisáltatik, ’s reményük, hogy ezen tzél minél elébb sikeresedni fog. NAGY BRITANNIA. A’ Miniszterek planuma , a’ Keletindiai gyarmatra nézve következendő pontokat foglal magában: 1) A’ rabszolgaság eltöröltessék. 2) A’ rabtulajdonosok bizonyos summával örökre kifizettessenek. 3) Ezen tzélra 50 esztendők alatt viszszafizetendő költsönpénz vétessék fel. 4) A’ szabadon botsátott rabszolga a’ magistratualis személy által hetenként 5 napi, aratáskor pedig 6 napi dolgozásra kénszeríttessék. 5) Lehúzattatván hetenként két napi munkabér, az, a’ közönséges kárpótlás fejében fizettessék. Mártz. 6-kán a’ volt — külső dolgokra ügyelő Miniszter Gróf Dudley -Ward — életének 52-dik évében, meghatározott. Az Alsóháznak Márc. 11-kén tartatott délelőtti gyűlésében az határozatott, hogy tsak olyan kerelevelek vétessenek fel, mellyek az Izland! nyughatatlanságok lecsilapítását illetik, mivel a’ Ház, az illető bilinek másodszori felolvastatásával akar foglalatoskodni. Cobbetter csak maga 30 kérőléveleket nyújtott bé az Alsóháznak, azt nyilatkoztatván, hogy még sokkal számosabbak lettek volna, ha azokat, frankírozatlanok lévén, viszsza nem kénteleníttetett volna küldeni. „Nem akarom — úgymond Cobbetter — a’ Házat ezen kérőlevelek minéműségek leírásával terhelni, azt az észrevételt mindazonáltal teszem, hogy egy közzülök 130 lábnyi hoszszúságú.“ (Katzaj) Ezeket mondván az aláírttaknak sokaságára mutatott, megakarván az Alsóháznak mutatni, melly kevésre betsültetnek a’ most fennforgó rendszabások. — A’ délutánni gyűlésnek megnyitásával Lord Arthorp az Izlandi egyházi újításokra nézve hozott bilit terjeszté elő az Alsóháznak, azt kívánván, hogy az, ugyan azon gyűlésben először, másodszor pedig a’ következő Szerdán olvastassák fel. Az akkori első felolvastatás elfogadtatott, végre is hajtatott; de azon kérdés ellen , valyon felolvastassék e’ másodszor 13-kán Sir R. Peel tüzesen kikelt, ekképpen nyilatkoztatván magát: „Én azt kívánom, hogy a’ Tagoknak elegendő idő hagyattassék ezen rendszabásnak jól megfontolására. Valóban nem lehetett volna feltenni, hogy olly javaslatot, mint a’ Lord Ur tett, akár az Alsóház a’ Kormánynak, akár ez,amannak terjesztett volna elibe. — Az erőszakos rendszabásra nézve hozott bilinek első felolvasztásáról öt éjszakán által vetekedtünk, hogy van tehát az, hogy a’ mostanit (a’ bilit) először minden kérdés nélkül felolvastuk? — Én ugyan most se akarom gátolni a’felolvasást, tsak azt szeretném tudni, váljon nem halaszthatja e’ a’ Lord Ur igazságosan a’ második felolvastatást a’jövő Hétfőre? —A’ bilinek olly fontos tartalma lévén, melly nagy változásokat teend az Egyházi jószágokban, szükség, hogy azt bővebben ’s vigyázva rostálgassuk meg.Dí Erre Lord Althorp azt nyilatkoztatá, hogy a’ Tagok ezen bilinek alapját már régen esmerik, azért úgy véli, hogy a’ kiszabott idő elegendő annak megfontolására. — Baring Ur helyben hagyta Sir R. Peel beszédjét, de Lord J. Russell ellene volt. — A’ szavazásnál Sir R. Peel Ur javaslatja mellett 46 an ellene pedig 18- en voksoltak. Izlandban sok hitelezők lepték meg a’börzét, hogy onnan tőkepen-