Magyar Kurir, 1834. július-december (48. évfolyam, 1-53. szám)
1834-12-23 / 51. szám
ban nevezetes dolog történt. Egy fából épűlt ház, a’ miilyeneket t. i. fenyőszál gerendákból szoktak Galitziában építni egyszerre minden hozzátartozó istállókkal együtt elsülyedt, reggeli 3 órakor. Szerentsére a’ ház lakói éppen mind templomban voltak. A’ város lakosait nem kevéssé megrettentette ez a’ történet, minthogy házaik többnyire a’ sóbánya boltozatjain állanak. MAGYAR ORSZÁGVazsonykői Zichy Károly, az ausztriai főhertzegség és Stájerország Rédeinek tagtársa, val. b. t. tanátsos, ts. k. aranykultsos, magyar kir. kintstárnok, a’ nm. m. k.udv. kamara elölülője ’s a’t. Mosony vmegye főispánja f. dec. 15 k én délelőtti 10 1/4-kor bélgyuladásban érdemteljes életpályája 57 tévében öröklétre szenderült. Elhunytat főkép köztiszteletü hitvese szül. Aspangi Selern Crescentia grófné, tsillagkeresztes ’s ts. udvari, palotadáma, ’s három házasságbeli szeretett magzati: Pál; Julia, csillagkeresztes dáma ’s ts. k. aranykultsos Hunyady Ferentz grófné; Felicia, ts. k. aranykultsos ’s alsó ausztriai kormányszéki titoknok Hoyos-Sprintzenstein Henrik grófné; Henrik Mosony vmegye főjegyzője ; Hermann, Győr megye aljegyzője; Otto gr. Gyulay Albert ts. k. 21 számú gyalog ’s Béla, gr. Hardegg ts. k. 8 számú vasas ezredebeli hadnagyok; végre Karolina, Alfréd, Mária, Geyza, Imre, Rudolf és Ilona kül és belső mély gyászban könnyezik; fájlalja tovább azon nagymelt. hatóság Tisztkara, mellynek kormányát annyiévekig tsüggedetlen buzgalommal viselő; kesergi Mosony egyeteme, számos atyafi ’s rokon vérségi koszorúja ’s alattvalóji közönsége. Tetemei ma esti 6 órakor tsendben áldatván meg, Oroszvárra (Mosony megyébe) vitetnek , ott a’ nemzetségi sírboltba takarittattak el. Áldás hamvaira! Budán Dec. 11-kén délelőtt ment végbe fényes halotti szertartással néhai Méltóságos Joannovics Justin, Budai görög nem egyesült Püspök úrnak eltemettetése. Az elhunyt holtteste hitsorsosinak templomjokba tétetett. A’ gyász-szertartást Főtiszt. Malésevics Emanuel, Székesfejérvári esperest úr vezeté. Budai gör. n. e. esperest Főtiszt. Vitkovits János úr pedig, a’ halotti beszéd foglalatáúl vett szent írásbeli,helyet görög, deák és szerb nyelven felolvasván , ez utóbbin szívvel és lélekkel teljes gyász beszédet tartott’/ mellyet ugyanennek velős magyar kivonatával végzett. Milly tiszteletben maradt az elhunyt Méltóságos Püspök emlékezete, mutatja azon minden rendű, rangú és vallású temérdek sokaság, melly a’ boldogult végső gyászpompájára egybesereglett. A’ szeretve tisztelt, magos egyházi hivatalára teljes erővel bírt, de hirtelen egy jobb világba hívatott főpap példája is valósítja azt, hogy az Istennek útai végére mehetetlenek. Áldás a’ kimúlt egyházi méltóság hamvaira! O ts. k. Föhertzegsége az ország Nádorispánya mint a’ magyar nemzeti Muzeum pártfogója, tiszt. Petényi János Salamon urat volt Czinkotai ágost val. prédikátort, tekintvén a’ természettudományban, különösen pedig az ornithologiában szerzett gyökeres és böv tapasztalást, mellyek a’ németországi híres természetvizsgáló tudós társaságot is arra bírták, hogy Petényi urat levelező tagjának felvegye, a’magyar nemzeti Muzeum természeti gyűjteményének rendes őre, tek. tudós Sadler József úr mellé segédnek a’ rendes segédi fizetéssel és szabad lakással múlt Nov.lokán kinevezni kegyelme-