Magyar Lapok, 1938. július-szeptember (7. évfolyam, 141-217. szám)
1938-07-01 / 141. szám
VII. évf., 141. szám. — Péntek, 1938. július 1. Magyar Lapok Idő áram ! A bucureşti időjáráskutató intézet jelentésee szerint a várható időjárás: Gyenge légáramlás ! változó felhőzet, itt-ott záporeső, a hőmérséklet alig változik. Bucureşti. Saját tud. A hőség állandóan növekedőben van a fővárosban is. Szerdán 34 fok volt szabad levegőn és 53 fok a földön. Az angol és a búr nemzeti himnusz kiegyeztetése Bélávikéban Pretoriából jelentik: Pretoria, délafrikai állam miniszterelnöke, Herzog tábornok rendeletet adott ki, hogy a jövőben minden ünnepélyes alkalommal az angol nemzeti himnusz után a búr himnuszt is játszani kell. A rendelet kiadására az késztette a kormányt, hogy már évek óta az angol himnusz játszásakor összetűzésre került sor, sőt egy időben kormányválság is támadt. dane gróf annl biztatta az angol nagykövetet, hogy Spanyolországban mérséklő befolyást igyekszik gyakorolni (Tudósításunk folytatása az első oldalról.) Londonból jelentik: Angol politikai körökben Cianó és Perth megbeszélésével kapcsolatban hangoztatják, hogy Cianó barátságosan fogadta az angol, nagykövet előterjesztését az angol hajók ellen indított bombatámadások ügyében. Cianó utalt ugyan arra, hogy a spanyol nemzeti haderők Franco tábornoknak tartoznak engedelmességgel, de azért Olaszország mindent meg akar tenni, hogy megszűnjenek az angol hajók elleni bombatámadások. Olaszország ebben a tekintetben igyekszik érvényesíteni befolyását. Meghiúsult a nemzetiek Valencia elleni bombatámadása. Salamonadból jelentik: A spanyol nemzeti csapatok a castelloni harctéren folytatták az előnyomulást és most Argenta felé közelednek. A nemzetiek repülőgépei szerdán hat köztársasági kikötő ellen intéztek támadást. Bombázni akarták Valenciát is, de a köztársaságiak légelhárító ütegei megakadályozták, hogy felfokozott vágyainak kielégítését a palacsintán hajtsa be. Szép háromszögletű darabokba hajtva, hevertek egymásra borulva a porcellán tálon s amint egy példányt kivett, a jeles tésztafajta feltételezett könnyedsége helyett az ázottfehérnemű súlyával húzta le villáját. Töltelék csak annyi volt benne a ribizli ízből, mint rúzs egy szolid női ajkon, ellenben tészta ujjnyi szélességben rétegeződött egymáson, fokozatosan vastagodva egy geológiai képződmény menetében a háromszögletű alakulat északi sarka felé. Egy adag bőven elég belőle a tökéletes gyomorsüllyedés érzésének előidézéséhez. Amikor az asztaltól felkelt a jóllakottsághoz hasonló érzéssel belsejében és végigdőlt a pamlagon, egy exotikus éghajlati kép rémlett fel szemei előtt, melyen óriáskígyó volt látható, gyomrában egy otromba állat tetemével, amint tehetetlenül elnyúlik a buja fűben. Ez volt az első eset, hogy Bogár úr nem tisztán beceneve révén érzett szorosabb kapcsolatot természetrajzi vonatkozásban az állatvilághoz. Délután elnehezült léptekkel ment a hivatalba, este azonban kedélyesen tért haza. Bogárné aggódva figyelte férje arcát, azon azonban nyoma sem látszott, a bosszúságnak. Eleinte nem is beszélt az — enyhén szólva — sajátságos ebédről. Lefekvés előtt azonban megjegyezte: — Holnaptól kezdve kosztot hozatunk. Ha számításba vesszük, hogy így az ebédhez nem szükséges tia, alig kerül többe, ha pedig arra gondolunk, hogy még vesződnök sem kell a koszt előállításával, egyenesen nyerünk az ötleten. Bogáráénak pedig eszébe sem jutott, hogy megsértődjön. Hiúsága nem szenvedett csorbát s arra gondolt, hogy a konyhánál mennyivel kellemesebb helyeken is eltöltheti a délelőttjeit. Elvégre a főzőcskénél van sokkal jobb dolog is. Különösen így kánikulában... 3 Ialaság és Hitelszövetkezetek Szövetségének jubiláris közgyűlése Az elnöki megnyitó a gazdasági tanács alakítás szükségérül szólott és az új törvényekről adott megnyugtató tájékoztatást Cluj, Saját tud. A Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetsége f. hó 28-án délelőtt 11 órakor tartotta meg 15 éves jubiláris közgyűlését az unitárius kollégium dísztermében. A közgyűlésen igen szép számmal jelentek meg a vidéki szövetkezetek kiküldöttei. Az elnöki megnyitóban Béldy Kálmán gróf a gazdasági tanács megalkotásáról szólott igen nagy figyelemkeltéssel. Beszédének erre vonatkozó része így hangzott: — Kisebbségi életünkben sok gazdasági lehetőség és rengeteg tennivaló volna. Ha azzal a gondolattal foglalkozunk, hogy mivel lehetnénk kisebbségünknek legeredményesebben hasznára, mint fontos szükségesség jelentkezik az a gondolat, hogy gazdasági intézményeink egymás mellett, kéz a kézben működjenek együtt népközösségünk javára. Ezen a téren, — amint már említtetem, — annyi tennivaló volna, hogy helyes munkamegosztással mindenikünknek bőven maradna tér működésének kifejtésére. De mindenik szövetkezetünk külön, sajátos céljainak elérésére alakult s igy nem tudok lemondani arról a gondolatról, amely már kisebbségi életünk kezdetén felmerült s amelyet azóta is több oldalról hangoztattak, hogy gazdasági intézményeink tervszerű együttműködésének biztosítására alakítsunk gazdasági tanácsot, s az irányítsa egységesen gazdasági életünket. A gondolat megvalósítása nem rajtunk múlik s rendelkezésére állunk mindazoknak, akik célszerűnek látják a gazdasági tanács megalakítását, őszintén és készséggel vállaljuk az erre irányuló munkát, mert a szövetkezeti eszmének is az egymáson való segítés a célja s az egyenlő jogok és kötelességek elvét vallja, kizár minden hatalmi vágyat és egyéni érvényesülésre való törekvést. Az elnök a szövetkezeti életet érdeklő újabb törvényekről is szólott. Erre vonatkozó megállapításai így hangzottak: — Végül meg kell említenem — mondotta — azokat a törvényeket és rendeleteket, amelyek szövetkezeti életünket közelebbről érdeklik- időrendben az első ezek közül az úgynevezett kamattörvény. Ennek rendelkezései központunk jövőbeli eredményét, illetve nyereségét kétségkívül csökkenteni fogja, viszont az olcsóbb kamat megkönnyíti hitelt igénylő tagjaink gazdasági helyzetét. A most legújabban kiadott szövetkezeti törvényről és az ezt megelőző rendeletekről meg kell állapítanom, hogy ezeknek a téves magyarázása, a hozzájuk fűzött kombinációk s a nyomukban kelt hírek bizonyos fogalomzavarokra vezettek. Ez pedig a szövetkezeti ügyet szivükön viselő tagjainkban aggodalmat, nyugtalanságot és kishitűséget keltett. Az ezekkel kapcsolatos ügyekről Bethlen László gróf vezérigazgató — aki az illetékesekkel többizben tárgyalt Bucurestiben — bővebb felvilágosításokkal szolgált. Felvilágosításából kitűnik, hogy nincsen okunk borúlátással nézni a helyzetet s minden reményünk megvan arra, hogy — amint eddig is ezer nehézség között éltünk és fejlődtünk, — ezután is élni és fejlődni fogunk! Béldy Kálmán gróf elnöki megnyitója után Bethlen László gróf igazgató tette meg jelentését, amelyben ismertette a szövetség eddigi működését, jelenlegi helyzetét és a jövőre vonatkozó terveit. Az évi jelentés után Szőke Gábor, Hadházy Sándor, Lőrinczy István esperes és mások szólaltak fel a szövetkezeti eszme érdekében. A közgyűlést társasebéd fejezte be. Spoletobanfolyt le ünnepélyes külsőségek között a nagy olasz feltaláló, Marconi leányának esküvője Gabriele Parsce tanárral, a londoni olasz követség sajtóattaséjával Marconi leánya férjhez ment