Magyar Lapok, 1939. április-június (8. évfolyam, 69-138. szám)
1939-05-13 / 101. szám
— 8—MB1^BMMaBiKWBBBMMIMflHIHMMMM» Főszerkesztő és szerkesztésért felelős: dr Paál Árpád Laptulajdonos: SZENT LÁSZLÓ NYOMDA Felelős igazgató: FOLLMANN GÉZA Törvényszéki bej. szám: Tr. B 11/11. Jun. WtMajSia BUDAPEST -Ferenciek tere R.-T. 1938. Főmunkatára: dr Gyárfás Elemér Mutter és Chamberlain beszéde Anglia és Franciaország magatartásáról „Franciaország ma egyetlen nagy munkaműhely, melyben az emberek milliói szakadatlanul dolgoznak a honvédelem érdekében“ Párizsból jelentik: Daladier francia miniszterelnök csütörtök délután hatalmas beszédet mondott a képviselőház ülésén. Beszédének fontosabb részei a következőképpen hangzanak: — Tiszteletadással tartozunk az egész francia nemzetnek, mely több hét óta állandóan viseli és viselni fogja mindaddig, míg szükséges, a jelenlegi súlyos megpróbáltatás terhét, mellyel egyesek meg akarják gyengíteni erkölcsi ellenállását. Franciaország ma egyetlen, nagy munkaműhely, melyben az emberek milliói szakadatlanul dolgoznak a honvédelem érdekében. — Utaltak-e most — folytatta Daladier, — bizonyos nyugtalanító eseményekre, be nem tartott ígéretekre, széttépett szerződésekre? Utaljak-e arra, hogy ma, húsz évvel a nagy világháború befejezése után, az emberek millió ismét állig fegyverben állnak? A békeszeretet mindezek ellenére olyan mély az emberek lelkében, hogy még maga az erőszak is kénytelen vállalkozásait a békére való hivatkozással fedezni. De vájjon ez a béke abban áll-e, hogy egyesek megrohanják mások területét és mindig új követelésekkel álljanak elő, amelyek csak a háborús nyugtalanságot növelik? Abban áll-e a béke, hogy egyesek nyomorra ítélik a népeket azáltal, hogy állandó fegyverkezést kényszerítenek rájuk, holott a velük való együttműködés óhaját hangoztatják. Márpedig szükséges, hogy azok a nemzetek, amelyek ragaszkodnak a békés együttműködés módszereihez, a legteljesebb szilárdságot szegezzenek szembe a fenyegetésekkel. Ez Franciaország elgondolása és akarata. Ez az elgondolás és akarat sugalmazza a francia kormány cselekedeteit. Franciaország nem ismer gyűlöletet, őszinte rokonszenvvel viseltetik minden nép iránt, és hosszú tapasztalatok árán jól tudja, hogy a háború nem oldja meg a jelenlegi kérdést, ellenkezőleg: megnehezíti azok megoldását. Franciaország senkit sem fenyeget, és mindenkivel az őszinte együttműködést óhajtja. Politikánk arra törekszik, hogy az embereket és népeket a béke érdekében egyesítse. Franciaország és Anglia közös kötelezettségvállalása — Franciaország és Anglia szolidaritása — folytatta a francia miniszterelnök — ma szorosabb és bizalomteljesebb, mint valaha. Ez az öszszetartozás alkotja külpolitikánk alapjait és ne én engedjük meg, hogy ezt hazug propagandával és fenyegetésekkel meggyöngítsék. Franciaország mindig hangoztatta, hogy magáévá teszi azt az elgondolást, mely általános egyezményben kívánja egyesíteni a biztonságukat védelmező népeket. A maguk részéről határozott, egyszerű és világos kötelezettségeket vállaltunk azokkal a nemzetekkel szemben, amelyek csatlakoztak a mi politikánkhoz. Európa más körzetében bizonyos államoknak Angliával egyetértésben egyoldalú szavatosságot adtunk. Más, hasonló irányú tárgyalások is folyamatban vannak. Ismétlem: az összes békebarát hatalmak előtt ásítva áll ennek az együttműködésnek az útja. Romániával közöltük, hogy amennyiben támadás érné, segítségére sietünk. Hasonlóképpen Görögországot is biztosítottuk segítségnyújtásunkról. Beck lengyel külügyminiszter londoni útja és az angol-lengyel politikai szavatossági egyezmény után a nemes és bátor lengyel nemzettel együtt meghoztuk azokat az intézkedéseket, amelyek szövetségi szerződésünk alkalmazása céljából szükségesek. Törökországgal garancia-egyezmény megkötéséről tárgyalunk, melynek célja a keleti földközi-tengeri békefenntartása, ahol a francia és a török érdekek egymással találkoznak. A legbarátibb szellemben akarunk rendezni Törökországgal egy másik, régóta fennálló kérdést is. Weygand tábornok törökországi látogatása során kitűnt, hogy a két nemzetet milyen kölcsönös rokonszenv és megértés fűzi egymáshoz. Úgy véljük, hogy kívánatos Szovjetoroszország részvétele a kölcsönös segélynyújtási akcióban. Ha az erre irányuló egyezmény megkötésének módozatai tárgyában Anglia, Franciaország és Szovjetoroszország között még bizonyos nézeteltérések állnak is fenn, a kérdés lényegét illetően már a tárgyalások elején létrejött a megegyezés. A tárgyalások lényege az, hogy a béke érdekeit kölcsönös törekvéssel kell megvédeni. Ilyenformán Középeurópában és a Keleten most első ízben megvalósult béke fenntartásának egyik nélkülözhetetlen feltétele, Franciaország és Anglia közös kötelezettségvállalása. Ennek egyetlen célja a népek szabadságának és függetlenségének biztosítása. A jogok tiszteletben tartásán nyugvó békét akarunk. A francia nemzetvédelem ügye — Az erőszak és fenyegetés — folytatta Daladier, — európai katasztrófához vezetett. Teljes egyetértésben azokkal a népekkel, amelyek becsületben és békében akarnak tovább élni, szembeszálltunk ezekkel a fenyegetésekkel. Az éber külpolitika áldozatokat és erőfeszítéseket kíván a nemzetektől. Franciaországban is a nemzetvédelem katonai intézkedéseket tett szükségessé. Ezeket meghoztuk. Nem gondolunk arra, hogy ezeket az intézkedéseket megszüntessük, ellenkezőleg fokozzuk, ha határainkon túl a különleges katonai és mozgósítási intézkedések továbbra is érvényben maradnak. A honvédelem amellett különféle pénzügyi, gazdasági és társadalmi intézkedéseket is tesz szükségessé. Csak 1939-ben eddig ötmilliárd frankot kellett a honvédelem céljaira fordítani. A kincstár képes teljesíteni minden kötelezettséget. A csőd és inflációs veszélye már nem fenyeget. Megnöveltük kivitelünket és egyensúlyba hoztuk a tőke és a munka együttműködését. — Ebben a pillanatban, — mondotta Daladier emelt hangon, — amikor egyesek Franciaország elgyengítésére számítanak, megengedhető lesz, ha csupán annyit mondok, hogy május elején Franciaországban egyetlen vállalatnál volt sztrájk és mindössze 13 munkás szüntette be a munkát. Elismeréssel adózom a francia munkásság és a zászló alá hívott francia állampolgárok hazafiasságának. Íme: ebben áll Franciaország emberi és nemzeti politikája és nemcsak az anyaország területére, hanem a gyarmatbirodalom területére is kiterjed. E birodalom minden gyermeke, minden nap, teljes eltökéltséggel kész arra, hogy a nagy francia közösség megvédéséért életét is feláldozza. Ebből merítjük igazi erőnket, azt az erőt, mely lehetővé teszi, hogy kiálljunk minden megpróbáltatást és mely módot fog nyújtani a béke megóvására is. Egyesek abban bíztak, hogy az egységében legyőzhetetlen Franciaországot demoralizálhatják a békét felbontó nyugtalanításokkal és háborús fenyegetésekkel. Tévedtek. Mi készen állunk arra, hogy az igazságon és egyenlőségen nyugvó béke megteremtésén a hasonló szándékú népekkel együttműködjünk. De ha valaki megsérti a békét, a fegyvereink súlyával fog megismerkedni. A Ház nagy többsége Daladier beszédét nagy tetszéssel fogadta. Különösen élénken adtak kifejezést helyeslésüknek akkor, amikor a miniszterelnök az angol-francia együttműködésről, tett említést. Chamberlain angol miniszterelnök beszéde „Átéltük az érzelmek minden hullámzását“ Londonból jelentik: Chamberlain angol miniszterelnök a londoni Alfpert Hall-ban egy konzervatív nagygyűlésen beszédet mondott. — Az 1938. év Anglia történelmének emlékezetes ideje lesz, — mondotta többek között. — Átéltük az érzelmek minden hullámzását és végül népünk akarata szilárd elhatározásban jegecesedett ki. Erőnkben bízva, tiszta lelkiismerettel megtettünk és mindent megteszünk a béke fenntartására. Készek vagyunk bármikor meghallgatni mások nézeteit, de nem vagyunk hajlandók parancsnak engedelmeskedni. Semmi sem bírhat rá bennünket, hogy háborút, indítsunk, ha csak nem győződünk meg arról, hogy nem kerülhetjük el a háborút szabadságunk és jó hírnevünk feláldozása nélkül. Soha sem kerestük a mások ügyébe avatkozó fogadatlan prókátor szerepét. Vannak kötelezettségeink az európai szárazföldön és általános érdekünk a béke fenntartása, de ennél tovább nem kívántunk menni, amíg bennünket nem fenyegetnek. Németország eljárása nem érintett bennünket szükségképpen mindaddig, amíg az általa lefektetett korlátokon belül maradt és kizárólag német érdekek előmozdítását célozta a nem német területek függetlenségének fenyegetése nélkül. Csehország és Morvaország bekebelezése után azonban a többi országok felvetették a kérdést, hol áll meg ez a folyamat és Németország minden szomszédja természetesen fenyegetettenek érezte a maga biztonságát, azt gyanítva, hogy olyan politikával állunk szemben, amelynek célja az egyik államot a másik után elnyelni és a világ felett uralkodni. (Tudósításunk folytatása a 3-ik oldalon)