Magyar Lapok, 1939. október-december (8. évfolyam, 216-290. szám)
1939-10-29 / 240. szám
VIII. évf., 240. sz. Vasárnap, 1939- október 29. Magyar Lapok Albert István riportja: MADÉFALVA — Egy csikmegyei székely község élete — Madéfalva, október hó. Csíkszeredától, Csák megye székhelyétől mintegy tizenkét kilométerre fekszik a Hargita aljában Madéfalva (és nem Mádéfalva — ilyen község Csíkban nincs — amint fölös ékezettel földrajzi tévedésből gyakran írják) község, melynek neve a „Siculicidium“-mal kapcsolatosan a történelembe is bekerült. Régebben „Amadéfalvá“-nak is nevezték és évszázados telepítésből létesült. Különben Madéfalva Petru Rareș, majd Ciceu elnevezéssel közismert az utazóközönség előtt is, mert Csík megye egyetlen vasúti elágazási gócpontja Gyergyó, Gyímes és Brassó felé. A községnek, mely Vargaszeg, Patakelve, Középtizes és Alszeg tízesekből (falurészek) áll és amelyet két helyen is átszel az Olt, ezidőszerint 3600 lakosa van, mely néhány év alatt folyton szaporodó vasutas-családok idetelepítésével növekedett ennyire fel. Az életrevaló észjárással megáldott lakosság túlnyomó része gazdálkodással, erdei munkával, főleg azonban fuvarozással foglalkozik, de szép jövedelemre tesz szert zöldség termesztéséből, vetemény- és virágmagok árusításából s így a könnyű pénzszerzés miatt költekezőbb, mint máshol. Vallására nézve a székely lakosság mind katolikus, azonban az idetelepített vasutas-családok tagjai görögkeletiek vagy görög katolikusok. A község 7149 holdon fekszik. Ebből belterület 210 hold, szántó 1112, rét 1950, legelő 542, erdő 3257 hold. A lakosság háromnegyed része 1—10 holdas kisgazda és csak egynegyed részének van 10—40 holdon mozgó földbirtoka. 100 holdon felüli használható földbirtok nincs a faluban. A lakóházak száma: 611. A községből 28 legény és 79 leány szolgál, legtöbben Erdélyben, kevesebben az Ókirályságban. Új templomot épít a huszonnyolcéves önálló egyházközség Madéfalva különben egyházilag egészen a legutóbbi időkig, 1911-ig, Kisasszonyegyházmegyéhez, vagyis Rákos községhez tartozott. Első papja Biró Ferenc csíkszenttamási származású plébános volt. 1911 szeptember 17-én állt a fiatal, önálló egyházközség élére a kitűnő székely pap és ettől kezdve élete szakadatlan építőmunkában telt el a községben, egészen 1938 szeptember 10-ig, amikor a főpásztori kegy főesperesi minőségben Csíkszeredát plébánosnak nevezte ki. Bíró Ferenc 22 évi működése alatt plébániát és templomot épített a községnek. A lakosság addig a ma már romokban heverő temetői Szent Anna-kápolnát használta templomul, melyet a lakosság most újjá akar építeni. Az új templom alapkőletétele 1913 május 13-án történt meg és csak 1923 július 22-én kerülhetett felszentelésre. A közel tízéves nehéz, küzdelmes időkben Bíró plébános falának szívós kitartásával, hitének minden erősségével dolgozott a templom felépítésén és senki sem tudja, hogy éveken keresztül valósággal a szájától vonta el a falatokat és maga részéről is százezres összegekkel járult hozzá a templom felépítéséhez. A román stílű, szép templom építési költségeihez hozzájárult Majláth püspök, az akkori Római Katolikus Státus, a székely közbirtokosság, de ezeken kívül a hívek valósággal vetélkedtek az adakozásban a háborús és az azután következő válságos időkben is. Művész mellékoltárokat készítettek Szent József tiszteletére Meskó Kálmánná, Meskó Elvira és Meskó Andor, Mária tiszteletére László Mártonná és Botár Andrásné sokezres költséggel. Ma már messze tündöklően válik ki az Olt partjának előnyös magaslatára épített pompás templom a Hargita kékes távlatából és hirdeti a székely hithűséget és áldozatkészséget, melyet csak fokoz a madéfalviak jelenlegi lelkipásztora is. Lajos Balázs, az erdélyszerte ismert misszionárius pap és kiváló hitszónok. Lajos Balázs egy év óta míveli hívei lelki életét Egyház és iskolai viszonyok Lajos Balázs plébános tizenöttagú egyháztanácsossal, keperendszerrel vezeti az egyházközség vagyonkezelését. Főgondnokául a egyháztanács Meskó Andor kereskedőt és földbirtokost tekinti, páratlan áldozatkészségéért fiatal kora ellenére. Megyebíró Miklós Balázs, aki Ráduly Illés, Részegít Áron, Tamás Sándor, Szabó Béla, László Árpád tanácsosok kiemelendő munkásságával valósággal jobb keze elnök-plébánosának. A hitélet nagyon fejlett, ami a régi lelkivezetők érdeme, az újé pedig, hogy a jó szellemet fenntartja. A Katolikus Népszövetség Miklós Balázs elnöklete és Lajos Balázs plébános igazgatása alatt, az Ifjúsági Egyesület Sároesy Béla kántortanító vezetésével, a 82 tagot számláló Oltáregylet, a 20 csoportot alkotó Olvasótársulat, Leányok kongregációja, Szent Kereszt Hadserege, az Ifjúsági Önképzőkör mind-mind tanújele annak, hogy néhai jó Meskó Kálmánná, fia Andor és az azóta eltávozott Meskó Elvira, hasonló férfi munkaerők segítségével, nagyszerű egyházi egyesületi életet lehetett teremteni, mely természetesen döntő hatással volt a hitélet fellendülésére. A hitvallásos oktatás sajnos, az iskolafenntartó egyházközség hibáján kívül, elsorvadt. 1919. év előtt ugyanis csak állami, illetve községi iskola volt a községben, ekkor szerveztek egy három tanerővel rendelkező katolikus iskolát, melynek tanítói létszáma később kettőre, aztán majd egyre apadt le, hogy végül, néhány évvel ezelőtt az iskola teljesen megszűnjék. Az egyházközség Bíró Ferenc, majd ifj. Kicsid Géza plébánosok és Sárossy Béla kántortanító hihetetlen erőfeszítéseket tettek az iskola megmentésére. Tágas kultúrház épült ifjú Kicsid Géza plébános és Meskó Andor kezdeményezésére a legsürgősebben, hatalmas áldozatokkal, melyben kifogástalan helyiséget biztosítottak az iskolának is. Öt ízben terjesztett elő kérést azóta az iskola újabb engedélyezése iránt az egyházközség és számtalanszor közbenjárt illetékes helyeken, azonban minden eredmény nélkül, így a községben hitvallásos iskola nincs, bár a tanköteles gyerekek száma megközelíti az ötszázat. Héttanerős állami iskolát és két kisdedóvót tart fenn az állam. Az írástudatlanok száma a községben 47, inkább az öregebbek közül. Nem mindennapi áldozatkészségről tesz tanúságot, hogy a súlyos gazdasági viszonyok ellenére is új kántori lakást épített az egyházközség. 500 darab fát adott a közbirtokosság, ezt, valamint követ, homokot, téglát, cserepeit stb., a falu székely módra „kaláká“-val hordotta össze. Gazdasági és közigazgatási élet A község gazdasági életén is látszik, hogy vezetői a nép anyagi fellendítésére is súlyt helyeztek. Virágzó hitel- és fogyasztási szövetkezet működött egészen a legutóbbi időkig— az adósságrendezői törvény megjelenéséig. Újjászervezésükre már minden lépés megtörtént. A Hargitának Madéfalvához tartozó részében, a Mihály-havas aljában, az Asztag-kő közelében, kőbánya is van Gh. Dán ókirályságbeli mérnök bérletben, mely több munkásnak ad kenyeret. Van egy Oltra szerelt szitás műmalom is a községben. Két gényrész is van üzemben a faluban. A községben a kocsmák és vendéglők száma 12, üzlet és mészárszék 17 van. A község, melynek jegyzője Schmidt András, bírája Részegh Péter, titkára Keresztes András, egymillós költségvetéssel dolgozik. A jövedelem nagy részét községi pótadók és illetékek teszik ki. A községi pótadók szokatlanul magasak, melynek az a magyarázata, hogy a községnek súlyos költségekkel új állami iskolát kellett építenie. Íme, néhány érdekes kiadási tétel a költségvetésből: 48.200 lei az állami iskolának, 40 ezer lei görögkeleti templom építési alapjához szubvenció, 9900 lei légvédelmi hozzájárulás, 6600 lei katonai előképzések megyei alapjához hozzájárulás, különféle egyesületek, segélyek beszolgáltatandó szubvenciója 3300 lej stb. Jelentékeny összeg van előirányozva vágóhíd építésére, új földkataszter összeállítására, hidak és utak jókarbantartására, apaállatok beszerzésére. A községi közbirtokosság vagyoni viszonyai általánosságban rendezettek, azonban itt is megvannak azok a sérelmek, melyek más közbirtokosságnál is feltalálhatók. Nehézségek vannak a vágterek engedélyezése körül és a közterhek tekintetében is. Elnök: Ráduly Illés, jegyző Péter Béni. Gazdakör is működik a községben az EMGE keretében. Elnöke Sárossy Béla kántortanító. A Gazdakör, valamint a társadalmi más egyesületek bizonyos korlátozó rendelkezések következtében alig fejtenek ki működést. Különös gazdasági sérelme ennek a községnek, hogy 44 kisgazdától 1923. évben kisajátított mintegy tíz hold belsőségük ügye, melyet egy ideig kényszerbérletben tartottak és évek alatt úgyszólván ismét megvásároltak, ma sincs megfelelő módon rendezve. Dr Gyárfás Elemér és dr Pál Gábor törvényhozók úgy a szenátusban, mint számtalan beadványban kérték a kisgazdák kártalanítását a csendőrség, állami iskola, görögkeleti templom, paróchia és sporttelep céljaira kisajátított országútmenti belsőségekért, ez azonban nem történt meg. 11 Sportvonat BUDAPESTRE útlevél és vízum nélkül csak személyazonossági igazolvány szükséges Oradeáról indul november 8-án délben Budapestről visszautazás november 14-én reggel Részvételi díj személyenként oda-vissza Lel. 1.800.A budapesti szálloda és kirándulások költségei lejben fizethetők Beiratkozási határidő: november 1-ig a Románia-Révész Wagons-Lits Cook menetjegyirodában menetjegyirodában Oradea, B-dul Regele Ferdinand 4. Oradea, B-dul Regele Ferdinand 2. Telefon 12-12 Telefon 22-22 Az utazáson bárki részt vehet korra és felekezetre való tekintet nélkül