Magyar Lapok, 1939. október-december (8. évfolyam, 216-290. szám)

1939-10-29 / 240. szám

VIII. évf., 240. sz. Vasárnap, 1939- október 29. Magyar Lapok Albert István riportja: MADÉFALVA — Egy csikmegyei székely község élete — Madéfalva, október hó. Csíkszeredától, Csák megye székhelyétől mint­egy tizenkét kilométerre fekszik a Hargita aljában Madéfalva (és nem Mádéfalva — ilyen község Csíkban nincs — amint fölös ékezettel földrajzi tévedésből gyakran írják) község, melynek neve a „Siculicidium“-mal kapcsolatosan a történelembe is bekerült. Régebben „Amadéfalvá“-nak is nevezték és évszázados telepítésből létesült. Különben Madé­falva Petru Rareș, majd Ciceu elnevezéssel köz­ismert az utazóközönség előtt is, mert Csík megye egyetlen vasúti elágazási gócpontja Gyergyó, Gyí­­mes és Brassó felé. A községnek, mely Vargaszeg, Patakelve, Középtizes és Alszeg tízesekből (falu­részek) áll és amelyet két helyen is átszel az Olt, ezidőszerint 3600 lakosa van, mely néhány év alatt folyton szaporodó vasutas-családok idetelepítésé­vel növekedett ennyire fel. Az életrevaló észjárás­sal megáldott lakosság túlnyomó része gazdálkodás­sal, erdei munkával, főleg azonban fuvarozással foglalkozik, de szép jövedelemre tesz szert zöld­ség termesztéséből, vetemény- és virágmagok áru­sításából s így a könnyű pénzszerzés miatt költe­­kezőbb, mint máshol. Vallására nézve a székely la­kosság mind katolikus, azonban az idetelepített vasutas-családok tagjai görögkeletiek vagy görög katolikusok. A község 7149 holdon fekszik. Ebből belterü­let 210 hold, szántó 1112, rét 1950, legelő 542, erdő 3257 hold. A lakosság háromnegyed része 1—10 holdas kisgazda és csak egynegyed részének van 10—40 holdon mozgó földbirtoka. 100 holdon felüli használható földbirtok nincs a faluban. A lakóházak száma: 611. A községből 28 legény és 79 leány szolgál, legtöbben Erdélyben, keveseb­ben az Ókirályságban. Új templomot épít a huszonnyolcéves önálló egyházközség Madéfalva különben egyházilag egészen a leg­­utóbbi időkig, 1911-ig, Kisasszonyegyházmegyéhez, vagyis Rákos községhez tartozott. Első papja Biró Ferenc csíkszenttamási származású plébános volt. 1911 szeptember 17-én áll­t a fiatal, önálló egy­házközség élére a kitűnő székely pap és ettől kezdve élete szakadatlan építőmunkában telt el a községben, egészen 1938 szeptember 10-ig, amikor a főpásztori kegy főesperesi minőségben Csík­szeredát plébánosnak nevezte ki. Bíró Ferenc 22 évi működése alatt plébániát és templomot épített a községnek. A lakosság addig a ma már romok­ban heverő temetői Szent Anna-kápolnát használta templomul, melyet a lakosság most újjá akar épí­teni. Az új templom alapkőletétele 1913 május 13-án történt meg és csak 1923 július 22-én kerül­hetett felszentelésre. A közel tízéves nehéz, küz­delmes időkben Bíró plébános falának szívós ki­tartásával, hitének minden erősségével dolgozott a templom felépítésén és senki sem tudja, hogy éve­ken keresztül valósággal a szájától vonta el a fala­tokat és maga részéről is százezres összegekkel já­rult hozzá a templom felépítéséhez. A román stílű, szép templom építési költségeihez hozzájárult Majláth püspök, az akkori Római Katolikus Státus, a székely közbirtokosság, de ezeken kívül a hívek valósággal vetélkedtek az adakozásban a háborús és az azután következő válságos­ időkben is. Mű­vész mellékoltárokat készítettek Szent József tisz­teletére Meskó Kálmánná, Meskó Elvira és Meskó Andor, Mária tiszteletére László Mártonná és Bo­tár Andrásné sokezres költséggel. Ma már messze tündöklően válik ki az Olt part­jának előnyös magaslatára épített pompás templom a Hargita kékes távlatából és hirdeti a székely hit­hűséget és áldozatkészséget, melyet csak fokoz a madéfalviak jelenlegi lelkipásztora is. Lajos Ba­lázs, az erdélyszerte ismert misszionárius pap és ki­váló hitszónok. Lajos Balázs egy év óta míveli hí­vei lelki életét Egyház és iskolai viszonyok Lajos Balázs plébános tizenöttagú egyház­­tanácsossal, keperendszerrel vezeti az egyházköz­ség vagyonkezelését. Főgondnokául a egyháztanács Meskó Andor kereskedőt és földbirtokost tekinti, páratlan áldozatkészségéért fiatal kora ellenére. Megyebíró Miklós Balázs, aki Ráduly Illés, Ré­szegít Áron, Tamás Sándor, Szabó Béla, László Árpád tanácsosok kiemelendő munkásságával való­sággal jobb keze elnök-plébánosának. A hitélet nagyon fejlett, ami a régi lelkiveze­tők érdeme, az újé pedig, hogy a jó szellemet fenn­tartja. A Katolikus Népszövetség Miklós Balázs el­nöklete és Lajos Balázs plébános igazgatása alatt, az Ifjúsági Egyesület Sároesy Béla kántortanító ve­zetésével, a 82 tagot számláló Oltáregylet, a 20 csoportot alkotó Olvasótársulat, Leányok kongre­gációja, Szent Kereszt Hadserege, az Ifjúsági Ön­képzőkör mind-mind tanújele annak, hogy néhai jó Meskó Kálmánná, fia Andor és az azóta eltávozott Meskó Elvira, hasonló férfi munkaerők segítségé­vel, nagyszerű egyházi egyesületi életet lehetett te­remteni, mely természetesen döntő hatással volt a hitélet fellendülésére. A hitvallásos oktatás sajnos, az iskolafenn­tartó egyházközség hibáján kívül, elsorvadt. 1919. év előtt ugyanis csak állami, illetve községi iskola volt a községben, ekkor szerveztek egy három tan­erővel rendelkező katolikus iskolát, melynek taní­tói létszáma később kettőre, aztán majd egyre apadt le, hogy végül, néhány évvel ezelőtt az is­kola teljesen megszűnjék. Az egyházközség Bíró Ferenc, majd ifj. Kicsid Géza plébánosok és Sá­­rossy Béla kántortanító hihetetlen erőfeszítéseket tettek az is­kola megmentésére. Tágas kultúrház épült ifjú Kicsid Géza plébános és Meskó Andor kezdeményezésére a legsürgősebben, hatalmas ál­dozatokkal, melyben kifogástalan helyiséget bizto­sítottak az iskolának is. Öt ízben terjesztett elő ké­rést azóta az iskola újabb engedélyezése iránt az egyházközség és számtalanszor közbenjárt illetékes helyeken, azonban minden eredmény nélkül, így a községben hitvallásos iskola nincs, bár a tanköteles gyerekek száma megközelíti az ötszázat. Héttan­­erős állami iskolát és két kisdedóvót tart fenn az állam. Az írástudatlanok száma a községben 47, in­kább az öregebbek közül. Nem mindennapi áldozatkészségről tesz tanú­ságot, hogy a súlyos gazdasági viszonyok ellenére is­­ új kántori lakást épített az egyházközség. 500 darab fát adott a közbirtokosság, ezt, valamint kö­vet, homokot, téglát, cserepeit stb., a falu székely módra „kaláká“-val hordotta össze. Gazdasági és közigazgatási élet A község gazdasági életén is látszik, hogy ve­zetői a nép anyagi fellendítésére is súlyt helyez­tek. Virágzó hitel- és fogyasztási szövetkezet mű­ködött egészen a legutóbbi időkig­­— az adósság­rendezői törvény megjelenéséig. Újjászervezésükre már minden lépés megtörtént. A Hargitának Madéfalvához tartozó részében, a Mihály-havas aljában, az Asztag-kő közelében, kőbánya is van Gh. Dán ókirályságbeli mérnök bérletben, mely több munkásnak ad kenyeret. Van egy Oltra szerelt szitás műmalom is a községben. Két gén­yrész is van üzemben a faluban. A községben a kocsmák és vendéglők száma 12, üzlet és mészárszék 17 van. A község, melynek jegyzője Schmidt András, bírája Részegh Péter, titkára Keresztes András, egymillós költségvetéssel dolgozik. A jövedelem nagy részét községi pótadók és illetékek teszik ki. A községi pótadók szokatlanul magasak, melynek az a magyarázata, hogy a községnek súlyos költsé­gekkel új állami iskolát kellett építenie. Íme, né­hány érdekes kiadási tétel a költségvetésből: 48.200 lei az állami iskolának, 40 ezer lei görögkeleti templom építési alapjához szubvenció, 9900 lei lég­védelmi hozzájárulás, 6600 lei katonai előképzé­­sek megyei alapjához hozzájárulás, különféle egyesületek, segélyek beszolgáltatandó szubven­ciója 3300 lej stb. Jelentékeny összeg van előirá­nyozva vágóhíd építésére, új földkataszter össze­állítására, hidak és utak jókarbantartására, apa­állatok beszerzésére. A községi közbirtokosság vagyoni viszonyai ál­­talánosságban rendezettek, azonban itt is megvan­nak azok a sérelmek, melyek más közbirtokosság­nál is feltalálhatók. Nehézségek vannak a vágterek engedélyezése körül és a közterhek tekintetében is. Elnök: Ráduly Illés, jegyző Péter Béni. Gazdakör is működik a községben az EMGE­ keretében. Elnöke Sárossy Béla kántortanító. A Gazda­kör, valamint a társadalmi más egyesületek bizonyos korlátozó rendelkezések következtében alig fejtenek ki működést. Különös gazdasági sérelme ennek a községnek, hogy 44 kisgazdától 1923. évben kisajátított mint­egy tíz hold belsőségük ügye, melyet egy ideig kényszerbérletben tartottak és évek alatt úgyszól­ván ismét megvásároltak, ma sincs megfelelő mó­don rendezve. Dr Gyárfás Elemér és dr Pál Gábor törvényhozók úgy a szenátusban, mint számtalan beadványban kérték a kisgazdák kártalanítását a csendőrség, állami iskola, görögkeleti templom, pa­­róchia és sporttelep céljaira kisajátított országút­­menti belsőségekért, ez azonban nem történt meg. 11 Sportvonat BUDAPESTRE útlevél és vízum nélkül csak személyazonossági igazolvány szükséges Oradeáról indul november 8-án délben Budapestről visszautazás november 14-én reggel Részvételi díj személyenként oda-vissza Lel. 1.800.­A budapesti szálloda és kirándulások költségei lejben fizethetők Beiratkozási határidő: november 1-ig a Románia-Révész Wagons-Lits Cook menetjegyirodában menetjegyirodában Oradea, B-dul Regele Ferdinand 4. Oradea, B-dul Regele Ferdinand 2. Telefon 12-12 Telefon 22-22 Az utazáson bárki részt vehet korra és felekezetre való tekintet nélkül

Next