A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1902 (21. évfolyam, 1-40. szám)
Tartalomjegyzék
272 Hibája a tervezetnek, hogy az elrendezés következtében keletkezett két udvar, bár a világításra teljesen kielégítő, a kocsik megfordulását nem egykönnyen engedi meg, amiért szükségessé válnék, hogy a Kossuth téri épületszárny végén tervezendő kocsibejáró segítségével a keresztülhajtás lehetővé tétessék. Némi átdolgozást igényelnének a nagyterem alatt elhelyezett konyha és egyéb gazdasági helyiségek. Nevezetesen célszerű volna, ha a konyha az étteremtől hátrafelé jobban eltolatnék, ami által egy leghátul elhelyezett tálalón keresztül, a teremnek némi megrövidítése által a terem és a konyha közt olynemű összekapcsolás volna létesíthető, hogy a nagyterem bankettek megtartására is célszerűbbé válnék. Némi takarékosság szempontjából célszerű volna a szállólépcsőt, valamint a terem-lépcsőt is egyformán kiképezni s azokat az előcsarnoktól egyformán jobbra, balra elhelyezni, miáltal a földszinten a kocsibejáró a nagyteremhez vezető behajtóul leszen használható, a kocsibejáró és a teremlépcső közt egy bolti helyiség keletkeznék. Az első emeleten pedig a jelenleg tervezett főlépcső helyére ruhatárak és toalett-szobák volnának kényelmesen elhelyezendők. A terv építészeti kiképzése az alaprajz egészséges eszméje mögött áll és határozottan átdolgozást igényel; ez átdolgozás alkalmával a Kossuth téren levő s a szomszéd felé eső épületrész az egy emeletes épülettel egy magasságban volna kiképzendő, a teremrész Kossuthtéri homlokzatának túlhajtott magassága is redukálandó volna, miáltal a kellemesebb összhang mellett az építési költségekből is megtakarítás volna nyerhető. 9. Jelige: Turul III. Szerző két tervvel pályázik, amelyek közül Turul I. a nagytermet átlós irányban helyezi, a teleknek a szomszédok felé eső két szélére negyed kör alakú födött kocsibejárót tervez, amelyből a főlépcsőhöz jutunk. Az elrendezésnek igen sok szépségei mellett igen nagy hátrányai vannak és pedig először is a túlságos nagy beépített terület s az azzal járó több költség, másodszor a szállónak teljes kettészakítása, mi kezelési szempontból meg nem engedhető. Az egész terv egy igen érdekes akadémikus munka benyomását adja. Homlokzatok és metszetek nagyon ügyesen vannak megrajzolva és megoldva. A Turul II. jeligéjű terv az ívalakú behajtás eszméjét megtartja, azonban a termet a Kossuth tér felé az utcára helyezi. Ez a tervezet is tele van akadémikus pikantériákkal, melyek azonban a célszerűség kárára vannak. Az alaprajz érdekes csoportosítású, mindazonáltal a tervnek több a hibája, amelyek közül itt is különösen a szálló kettészakítását kell fölemlíteni. Az udvari szárnyban nyílt folyosóra nyíló vendégszobák ellen komoly aggodalmaink vannak, az utcai szárnynál pedig a közbülső folyosó alkalmazása célszerűtlen. E tervnek építészeti kiképzése a Turul I. mögött áll. 10. Jel: rajzolt kör. A bejáró a Kossuth tér közepén van, azzal szemben az udvarra kiépítve egy háromágú lépcső. Jobbra a bejárótól van az étterem, a mögött a folyosóról rosszul megvilágítva egy kisméretű konyha. A bejárótól balra a sarkon van a kávéház, melynek egy része megokolatlanul alkóvszerűen befalazott, a kávéskonyha ugyancsak sötét és a folyosóra nyílik, a sörcsarnok a Zrínyi utcában van s ezért a konyhától nagyon távol esik. A terem a Kossuth-tér felé helyeztetett s ahoz csak egy keskeny folyosóról lehet jutni. A szálló összes szobái egy közbülső sötét folyosó körül csoportosulnak. A belső helyiségek kiképzése nagyon kezdetleges. A külső architectura határozottan jobb és a tervezetnek legdícséretesebb részét képezi. 11. Jelige: Sas I. A földszint elrendezésében nagyon sikerült, a Kossuth tér felé tervezett bejáró egyszersmind kocsibejáróul szolgál. A bejáróból kényelmes háromágú lépcső vezet föl a teremhez. Nagyon szép a sörcsarnok, kávéház és étterem elhelyezése, ámbár az elnevezésekben itt hiba történt. Véleményünk szerint sokkal jobb volna a kávéházat a bejárótól jobbra a szomszéd felé elhelyezni és a söntést kávéskonyhának használni. A sörcsarnok és az étterem ezáltal összekapcsolhatók lesznek és a közös konyhával is célszerűbb összeköttetésbe jönnének. A terem hasonlóan a Turul jeligés tervhez, itt is a Kossuth-tér egész frontját foglalja el s szép alakú. Hiba azonban, hogy a terem előtt csak egy három méter széles folyosó van, mely gyülekezőhelyül nem kielégítő. A szálló elhelyezése nem szerencsés, szerző azért, hogy a kellő számú szobákat előállíthassa, a telket teljesen körülépíti, pedig ő is jobban cselekszik, ha a Zrínyi utcai szárnyat kétemeletesre építi, miáltal az építés költségeit csökkenti és csupa utcára nyíló vendégszobákat nyerne. Közbülső folyosók alkalmazása feltétlenül elkerülendő. A homlokzatok kiképzése sikerült. A Kossuth tér felé eső homlokzat nagyméreteinél fogva emlékszerű, a zrinyi utcai homlokzat pedig egy második emelet ráépítése által határozottan nyernes tömegével a nagyterem épületével összekapcsolva egyöntetűbb hatású volna. A zrinyi utcai homlokzatvonalnak megtörése mellőzendő lett volna. Ezek alapján a bíráló bizottság kijelenti, hogy amennyiben az összes pályatervek között egy sincs olyan, amely az építési programmnak mindenekben megfelel és lényeges változtatások nélkül az építés alapjául elfogadható, a törvényhatósági közgyűlésnek és a belügyminisztériumnak javasolható lenne, amenynyiben tehát azok szerint azok az előfeltételek, amelyek fennforgása esetén az első díjat ki kell szolgáltatni, tényleg nem forognak fenn, egyhangú határozattal az első díjat nem adja ki. E határozatból kifolyólag egy második díj kiadását sem találja helyénvalónak. Méltányolva azonban a Turul, Fekete sas és Sas I. jeligéjű tervekben letett, egyaránt értékes eszméket és azt, hogy e tervek mindegyikéből az e jegyzőkönyvben foglalt megjegyzések figyelembevételével egy a követelményeknek megfelelő terv készíthető leszen, a bizottság ugyancsak egyhangú határozattal javasolja, hogy a kitűzött első és második pályadíj egybevettessék és a három terv szerzői közt kiosztassék azzal, hogy nevezett Turul Fekete sas és Sas /. jeligéjű tervek szerzői újból egy szűkebb pályázatra felszólíttassanak, mely szűkebb pályázat alkalmával beérkezett tervek újból bírálat alá vétessenek, amikor is a beérkezett legjobb terv szerzőjével a város tanácsa a művezetést illetőleg egyességre lépni magát kötelezi. A szűkebb pályázat alkalmával pályázók csupán 1 : 200 arányban készítendő tervvázlatok készítésére lesznek felszólítva. A döntés után pedig az elfogadott tervvázlat szerzője a terv és részletes költségvetés elkészítésével lesz megbízandó. Ezek után a díjazott tervek jeligés levelei felbontottak, kiderült, hogy: a Turul jeligés terv szerzője: Somló Emil építész, Budapest, VI., Teréz körút 30. sz. a.; a Fekete sas jeligés terv szerzője: Himler Dezső