A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1905 (24. évfolyam, 1-41. szám)
1905-10-29 / 35. szám
1905. október 29. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője 35 247 sz. mint a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagjai ez ősmagyar város falai közé érkeztek azért is, hogy itt vándorgyűlésüket megtartsák, azért is, hogy a folyamszabályozás és ármentesítés elhunyt nagy munkája emlékének hódoljanak, legyenek Önök a város falai között legmelegebben üdvözölve. Azon sikereknek, melyeket a magyar mérnök- és építészeti kar a legutóbbi félszázad alatt kivívott s melyek nemcsak nagyszabású közgazdasági művekben és mindenfajű építészeti alkotásokban jegecesültek, de a külföld szakköreinek is igaz elismerését is kivívták maguknak, a főváros után elsősorban Szeged város közönsége igaz elismerésében kell méltatást nyerniök, amely Szeged város mostani árvíz-biztosságát, topográfiai rendezettségét és szépségét a magyar mérnök- és építészeti kar zsenialitásának s odaadó munkásságának köszöni. Akkor, midőn a negyedszázad előtt bekövetkezett katasztrófa után a magyar mérnök- és építészeti kart először van szerencsénk testületileg e város falai között üdvözölni, őszinte köszönetet és hálát mondok önöknek a város érdekében kifejtett buzgalmukért, odaadó munkásságukért azon óhajtással, hogy a Gondviselés a magyar köz- és társadalmi élet ez illustris korát az egyéni jólét és munkadicsősége, összes örömeiben részesítse. Isten hozta, Isten éltesse Önöket! Ezután Reök Iván méltatta Vásárhelyi Pál munkásságát tartalmas emlékbeszédben, amelyet a Heti Értesítő mai számában egész terjedelemben közlünk. Az előadást lelkesen megtapsolta a közönség. Sámezey Endre volt a következő fölolvasó, aki nagy tudással és szakismerettel fejtegette, hogy a kisvasutaknak milyen nagy szerep jut az Alföld gazdasági életének fölvirágoztatásában. Előadását a Heli Értesítő következő számában fogjuk közölni. Fölolvasását nagy tetszéssel fogadták. Ezután Lisznyay-Damó Tihamér ismertette Szeged város árvédelmi helyzetét és védőműveit. Igen érdekes szabad előadását, amelyben kifejtette, hogy Szeged városát a mai védőművek, minden elképzelhető árvíz ellenében megvédik, a hallgatóság lelkes tapssal honorálta. Végül Tóth Mihály, Szeged város főmérnöke érdekes előadást tartott Szeged város vízellátásáról. Az előadást, melyet szintén legközelebbi számunkban fogunk ismertetni, hosszasan éljenezték. Az előadások befejeztével Hieronymi Károly köszönetet mondott az előadóknak tanulságos és élvezetes fejtegetéseikért, az egybegyűlt közönségnek pedig s különösen a hölgyeknek a tanúsított rendkívüli érdeklődésért, melyet a rájuk nézve kevés változatosságú felolvasásoknak mindvégig szenteltek és a vándorgyűlést berekesztette. Vásárhelyi Pál szobrának felavató ünnepe Szegeden folyó hó 22-én. Lélek emelő ünnepet ült a magyar technikusok kara Szeged polgáraival egyetemben. Vásárhelyi Pál, a magyar folyamszabályozás úttörője szobrának volt felavató ünnepe Szegeden. Régóta éreztük, hogy kötelességünk megörökíteni emlékét annak a kortársnak, kinek munkálkodása hazánkra annyi áldást hozott. Bízva a haza hálás polgárainak áldozatkészségében, egyesületünk 1897-iki közgyűlése elhatározta, hogy Vásárhelyi Pálnak szobrot emel. Lelkesedéssel csatlakoztak a megindult mozgalomhoz a Tiszavölgyi Társulat és a vízszabályozó és ármentesítő társulatok. Egyesületünknek és a Tiszavölgyi Társulatnak tagjaiból megalakult a szoborbizottság és megindult az országos gyűjtés, melyet csakhamar oly siker koronázott, hogy a bizottság már 1903-ban a szobor mintájára szűkebb körű pályázatot tartott, melyen Szécsi Antal, ifj. Mátrai Lajos és Kiss György szobrászok vettek részt. A bizottság Szécsi mintáját fogadta el és nyomban elhatározta, hogy azt e jeles mérnök működése helyén, a Tisza mentén, Szegeden állítja föl. Szécsi halála után Mátrait bízták meg a szobormű befejezésével. Most vasárnap tartottuk felavatását borús, hideg időben, de annál melegebb érzéssel szívünkben. Féltizenkettőkor érkeztek meg a küldöttségek: elnökünk, Hieronymi Károly vezetésével egyesületünk tagjai, az ármentesítő társaságok küldöttei, dr. Lázár György polgármester vezetésével a városi bizottság, a vidéki mérnök egyesületek küldöttei stb.; hozzájuk csatlakoztak Vásárhelyi Pál családja és rokonsága, Rakovszky György miniszteri tanácsos, mint a kormány képviselője, dr. Bánffy Dezső képviselő és a város számos előkelősége. Az ünnepélyt a szegedi dalárdák együttes kara nyitotta meg a himnuszszal. Majd Kovács S. Aladár mondta el szép felavató beszédét,amelyet lapunk elején hozunk, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet és a Tiszavölgyi Társulat nevében. A beszéd után lehullott a lepel és elénk tárult Szécsi és Mátrai művészi alkotása, Vásárhelyi Pál szobra. Árvédelmi töltést ábrázol az alépítmény, hátul a balsarokban alföldi kubikos alakja látható taligával és csomnakkal, mint az árvédelmi munka megtestesülése, elől balra Egyesületünk bronz cserkoszorúja, jobbra búzakévén ülő anya gyermekével, az árvédelmi munka áldását élvező család, felül kősziklaalapon áll Vásárhelyi Pál alakja, jobb kezében tervrajzot tart, baljával előre int, mintha az árvédelmi munkát vezényelné. A lepel lehullása után dr. Lázár György polgármester a következő beszéddel vette át a szobrot koszorút helyezvén annak talapzatára: M. t. ünneplő közönség! E szobor talapzatáról szólalok fel Szeged város közönsége nevében akkor, midőn arról a lepel ez ünnepség keretében lehullott s elénk tárult azon művészi alkotás, mely a Vásárhelyi Pál működésének irányát szimbolizáló mellékalakokkal együtt országos alkotások alapvetőjének hálaemlékét örök időkig fentartani hivatott. Nem volt éppen szüksége Vásárhelyi Pál emlékének arra, hogy szoborral megörökíttessék. Megvan az ő emléke örökítve Magyarország közgazdaságának történetében, megvan örökítve azon százezrek soha nem múló visszaemlékezésében, kik hazai folyóinkon a forgalom áldásait élvezik s az ármentesítés zseniális koncepciója által mentesített rengeteg területeket szántjákvetik, hogy saját maguk javára, de a közhaza javára is kivegyék abból az Isten áldását. De kellett e szobor s kellett éppen Szegeden, a tiszaszabályozás legfontosabb pontján, azért, hogy örök hálánk jeléül szolgáljon azon alkotó szellem és végrehajtó energia iránt, aki a nagy Széchenyi eszméinek keresztülvitelével a forgalom javára első kezdte rombolni az Alduna kataraktáit, a zúgó, a terjengő, pusztító árnak meg iijt kiáltott s kinek rendszere az idők folyamán tökéletesítve ma már forgalmat, vagyont és életet biztosít, s biztosítani fog végtelen időkig. Amidőn e szobrot a Magyar Mérnök- és Építész- Egylet s a tiszavölgyi társulat központi bizottságának illusztris képviselőitől úgy, az alkotó művésztől, a nagy alkotó mérnök t. leszármazói jelenlétében örök időkig való fentartás ígérete mellett Szeged szab. kir. város