A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1908 (27. évfolyam, 1-46. szám)

1908-11-22 / 42. szám

382 42. szám A gyakorlati használhatóság fő követelménye tehát az automatikus stabilizáció. Ennek elérhetésére utat mutat a torpedó irányát és egyensúlyát biztosító szerkezet, továbbá az Angliában bemutatott Brennan-féle egysínű vasútrendszer stabilizáló szerkezete. Mind­kettő giroszkopikus hatásokon alapul. Az aeroplán stabilizációjá­nak is ez volna a módja; egy benne elhelyezett giroszkopikus szerkezettel kell végeztetni az egyensúlyozó elemeknek, pl. a Wright-féle szárnyrendszernek beállítását, úgy hogy a kormá­nyosra csakis az irányító kormányok kezelése maradna. Ez irány­ban is merültek már föl tervek, de nyilvános bemutatásra még nem került sor. Az utóbbi évek, sőt hónapok alatt bekövetkezett rohamos haladást tekintve, remélhető, hogy ezen kérdés megoldása sincs túlságos messze, s akkor a repülőgép tökéletes sport­járművé, esetleg a katonai hírszolgálat és a gyors személyszállítás eszközévé fog válni. Az eddigi eredmények kizárólag merész kísérletezők munkás­ságának köszönhetők. A tudományos vizsgálat, mint a technika számos más problémájánál is, nyomon követi a gyakorlat hala­dását; a légellenállás, a szabadon repülő gép dinamikája, a lég­csavarok elmélete és gyakorlati javítása állandó tudományos kuta­tás tárgyát képezik. A tények megmutatták, hogy a mechanikai repülés nem lehetetlen, a tudomány segédeszközeivel dolgozó mérnöki munka meg fogja teremteni a probléma végleges meg­oldását. □ □ □ □ Egyesületünk küldöttsége Apponyi Albert grófnál a Nemzeti Színház ügyében. A mű- és középítési szakosztályok 1. év július hó 13-án rend­kívüli ülést tartottak, amelyen elhatározták, hogy miután az új budapesti Nemzeti Színház építése a közel­jövőben megvalósul, az Egyesület elnökének vezetésével kü­ldöttségileg járul a vallás-és köz­­oktatásügyi miniszter elé azzal a kéréssel, hogy a színház terveire magyar építészek között nyilvános tervpályázatot hirdessen. E határozatnak mindezideig eleget tenni nem lehetett, mert a miniszter részben a nyári szünidő, részben pedig a legutóbbi idők politkai eseményei miatt mindezideig nem fogadhatta a kül­döttséget. Pénteken, e hó 13-án d. u. 3/14 órakor azonban megtörtént a fogadtatás. A küldöttséget, melyben az Egyesületnek mintegy ötven tagja vett részt, elnökünk, Hauszmann Alajos vezette, ki a követ­kező beszédet intézte Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatás­­ügyi miniszterhez : Nagyméltóságú Miniszter Úr! Kegyelmes Uram! A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet mű- és középítési szak­osztályának megbízásából bátorkodunk kérelmünknek mély tiszte­lettel kifejezést adni. A magyar Nemzeti Színház Excellenciás bölcs intézkedése foly­tán, ideiglenesen a népszínházi épületben lett elhelyezve, miáltal felszabadult annak régi helye, amelyen hazánk ezen elsőrendű kulturális intézetének új és méltó otthona felépíthető. Az utolsó évtizedekben országszerte emelt színházak tervezését — pályázatok mellőzésével — majdnem kizárólag külföldi meste­rekre bízták, hazai építészeinknek nem adatott alkalom a közre­működésre, hogy megcáfolják azt a téves és reánk nézve lesújtó véleményt, mely mérvadó körökbe is hatolt, hogy magyar építész nem tud jó színházat építeni, mert nem rendelkezik a szükséges speciális ismeretekkel. Most Nagyméltóságodhoz, mint a képzőművészet legfőbb és leghivatottabb őréhez bátorkodunk folyamodni, méltóztassék alkal­mat nyújtani, hogy tehetségünket, ismereteinket ezen a téren is beigazolhassuk és mély tisztelettel kérjük, kegyeskedjék a közel­jövőben építendő Nemzeti Színház tervezésére, hazai építészeink között nyilvános pályázatot hirdetni. Előre is biztosíthatjuk Nagyméltóságodat, hogy a pályázat ered­ménye színháztechnikai és művészeti szempontból is ki fogja elé­gíteni mindazokat a követelményeket, amelyeket a jelenkor egy modern színház­épülettől megkívánhat, de ennek a pályázatnak sikere, erkölcsi jelentősége még messzebbre kiható lesz, mert elég­tételt fog szolgáltatni építészeinknek azon sérelemért, hogy a múlt­ban ezen feladatok megoldásától mintegy kizárva voltak Méltányos kérelmünket, amelyet külön felterjesztésben is meg­indokolni bátorkodtunk, ajánljuk Nagy méltóságod kegyes párt­fogásába. A miniszter­elnökünk szavaira kijelentette, hogy az Egyesület kérelmének eleget fog tenni. Az új Nemzeti Színházat feltétlenül magyar építész fogja építeni s a terveket nyilvános pályázat útján fogja beszerezni. Nem akarná azonban, hogy ezen fontos hiva­tást teljesítő épület létesítésénél kísérletezésnek legyen helye s ezért a bíráló bizottságba külföldi szakértőket is meg fog hívni. E választ a küldöttség megelégedéssel vette tudomásul s ezután Molnár Viktor államtitkárnál tisztelgett. Hauszmann Alajos egyesületi elnök az államtitkár előtt is előadta kérelmünket s különösen arra kérte őt, hogy e kérdés előkészítő mun­káit mentől előbb elvégeztetni szíves legyen, mert a pályázat megtartására és az építkezésre amúgy is nagyon sok idő szük­séges. Az államtitkár is igen szívesen fogadta a küldöttséget s kijelen­tette, hogy mindenképpen azon lesz, hogy a kérdés oly értelemben oldassák meg, amint azt Egyesületünk kérelmezi. Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszternek ebből az alkalomból átadott feliratunk, melyet Somló Emil, a mű­építési szakosztály jegyzője készített, a következő: Nagyméltóságú Miniszter Úr! Kegyelmes Urunk ! A „Magyar Mérnök- és Építész-Egylet" nagy örömmel értesült Nagyméltóságodnak ama bölcs elhatározásáról, hogy a budapesti Nemzeti Színháznak, amelynek eddigi otthona céljának már meg nem felel, új hajlékot építtet. E kérdés évek óta van napirenden . Egyesületünk hivatásából kifolyólag több ízben és behatóan foglalkozott vele ; mű- és középítési szakosztályaink üléseiken megvitatták minden oldaláról s éppen ezért, úgy érezzük, hogy nagy szolgálatot teszünk a köznek akkor, amidőn most az építés ügyének jelenlegi állapotában a magyar mérnöki és építészi kar nevében mély tisztelettel felajánljuk Nagy­méltóságodnak szolgálatainkat. Egynéhány esztendővel ezelőtt, amikor a kolozsvári Nemzeti Színház építése előtt állottunk. Egyesületünk az akkori kormányhoz azzal a kéréssel fordult, hogy a színház terveinek beszerzésére a magyar honosságú építészek részvételével nyilvános tervpályázatot hirdessen. Sajnos, kérelmünket későn adtuk elő, a tervek elkészí­tésével egy bécsi építész cég már megbízatott, mely cég a színház­építés terén specialista hírében állott. Megígérte azonban az akkori kormány azt, hogy a budapesti Nemzeti Színház építése alkalmával az az időben előadott kérelmünk értelmében fog eljárni. Kegyelmes Urunk! Egyes tudományszakokban, sőt egyes művészetekben is lehetséges az, hogy akadnak művelőik között, kik működésük teréül szakmájuk­nak csak egy különleges részét választván, e téren specialisták lesz­nek — az építészet terén azonban ez ma már nem lehetséges, az úgynevezett specialistákról e modern korban már nem lehet szó. Ha a múltban mégis kifejlődött egyes építészek speciális irányú gyakorlata, annak okát az akkori viszonyokban kell keresnünk. A jelen modern korban azonban a sokszorosító ipar tökéletessége, valamint a közlekedő eszközök fejlettsége lehetővé teszi azt, hogy minden új alkotás a világ minden részében nagyon hamar ismertté váljék akár reprodukció, vagy leírás — akár a helyszínen való tanulmányozás által. Így hát minden újítás nagyon hamar köz­­kincs­sé válik, azt mindenki magáévá teheti, sőt fejlesztheti is. Ezért lehetetlen ma a sablonok megcsontosodása. 1908 november 22

Next