Technika és Közgazdaság, 1922 (1-53. szám)

1922-01-15 / 3. szám

1922—3. szám. A beküldött hírek tartalmáért a beküldő felelős. Az e rovatba szánt közlemények legké­sőbb szerda délig küldendők be. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1922 január 15. Megkeresések az Egylet titkárságához intézendők, IV. ker., Reáltanoda­ u. 13-15. Telefon : 9—45. sz. Közlemények a technikai érdekeltség köréből A kereskedelmi és iparkamara január 24.-én tartja teljes ülését, melyen tárgyalás alá kerülnek a kormány új szociálpolitikai tervei, az építőipari kérdés, a portorosei konferencia eredménye, az új vasúti tarifa kérdése ; tárgyalni fogják továbbá a készülő új vámtarifával kapcsolatos kívánságokat egy ismertetett előter­jesztés során, részletes taglalás alá veszik az oly sokszor fel­panaszolt egyenlőtlen adómegterhelés kérdését, amely a mező­­gazdaságot előnyben részesítette az iparral és a kereskedelemmel szemben. A magyar cementipar helyzete 1921. évben. A hazai szén­bányászat termelésének emelkedése természetesen kedvező ki­hatással volt a cement- és mészipar termelési viszonyaira is, amennyiben 1921. év folyamán lényegesen enyhült az áruhiány­­okozta ama nagy feszültség, amely a megelőző 1920-ik évet jelle­mezte volt. Az országnak az építőipar teljes pangása következ­tében lényegesen megfogyatkozott anyagszükségletét gyáraink kényelmesen el tudták látni, sőt már a szabadverseny hatása is érezhetővé vált akkor, amikor egyes­­cementgyárak kénytelenek voltak magas áraikból engedni, hogy a M. Á. K.-jegyű legolcsóbb cementtel szemben helyüket megállhassák. A Csonka-Magyar­­országon lévő cementgyárak múlt évi portlandcement termelése következő volt: Felsőgalla (M. A. K.)................ ............................. 10000 vagyon Lábatlan (Egyesült tégla- és cementgyár) ... 3COO „ Nyergesújfalu (átépítés alatt) .......... ... .......... 600 „ Bélapátfalva (részben szünetelt) ...................... 260 „ Meloccó-féle budai cementgyár............................ 720 „ Selypi cementgyár szünetelt................................... . — Ezen adatokból látható, hogy gyáraink teljesítőképességének csak kis részéig voltak kihasználva, mely körülmény egyúttal lénye­ges okozója az árú drágaságának, mert hisz a változatlan köz­ponti költségek, leírások, bérek stb. kisebb mennyiségű terme­lésre oszolván el, az ár alakulásában erősen éreztetik hatásukat. Legkisebb termelési költségekkel a Magyar Általános Kőszén­bánya felsőgallai cementgyára dolgozik, amelynek üzemében a természet nyújtotta amaz előnyt, hogy szén, mész és márga köz­vetlen szomszédos előfordulásban szinte kimeríthetetlen mennyi­ségben bányászható, ügyesen használják ki. A M. Á. K. portlandcement árváltozásai 1921. évben nagybani árusítás esetében, csomagolás nélkül, vagyonba rakva a­ Felső­galla, következők voltak: 1921 január l-től 180 Ą g, csomagolás pro­g 48 ̇ április l-től 190 július l-től 180 aug. l-től 1/0 okt. 24-től ISO nov. 10-től 205 50 50 50 40 50 Emez áraknak az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság által jóváhagyott változásaiban kifejezésre jut ama bizonyos­­olcsósági hullám­ hatása is, amelynek az elmúlt nyár folyamán tanúi voltunk, s amelyre bekövetkezett reakciót most is sínyli az ország közgazdasága. A többi gyárak, melyek részére az O. K. Á. R. ezidőszerint nem állapított meg tájékoztató árakat,­­ kint 260—280 koronáért árusítják csomagolva a portlandcementet. A közvetítő kereskedelemben vagyontételekben való árusítás esetében ezidőszerint 6°/o haszon számítható. A kereskedelmi forgalomban métermázsás tételekben való el­adás esetében az igazolt szállítási költségeken kívül 15—20°/o regie és 10 °/o haszon számítható, kilós tételekben való árusítás­kor a regieköltség 40%-kal vehető számításba, míg a haszon­tétel változatlan marad. A „Mérnöki és építészi díjszabásinak egyes összegszerű díjtételeit a M. M. és É. E. választmánya, 1921 december ЗО.-i ülésében béke­értékük húszszorosára emelte. A százalékos díj­táblázatok továbbra is változatlanok maradnak. A választmányi határozatot Közlönyünk január 15.-i számának „Vegyesek“ rovatá­ban közöljük. Az Egylet a díjszabást újból nyomatta és az a módosító határozattal együtt egyleti tagoknak 50, nem tagok­nak 60 , ellenében az egyleti irodában rendelkezésre áll. Postai megrendelés esetén a díjszabás ára és a postaköltség előre beküldendő. A Budapesti Egyesített Városi Vasutak kertész­ utcai állomásán a gőzüzemet az igazgatóság részben technikai, rész­ben pedig gazdasági okokból beszüntette. A háború előtt az ál­lomás szénszükségletét fuvarral szállították be. A háború alatt a telepre iparvágányt vezettek ugyan, de ezt az alsó áramvezetésű vágányt a Máv. kocsik használni nem tudták s a szenet csak át­rakással lehetett a telepre szállítani. A kazánok régi elavult rend­szere mellett azok szabályozása és kiszolgálása a személyzetet nagyon igénybe vette s így új kazánok beépítése vált volna szük­ségessé. A kazánok mellett azonban a telep gőzgépei és dinamói sem feleltek meg a követelményeknek. Érezhetők voltak a hűtővíz körüli nehézségek s bár két hűtőberendezés állott rendelkezésre, a hűtővízmennyiség, különösen nyáron, nem volt elegendő. Az egész üzemi berendezés igen alacsony hatásfokkal dolgozott. Míg ugyanis a modern berendezésű révész-utcai áramfejlesztő telepen a áv-óránkénti szénfogyasztás 1'5—1'7 kg volt, addig a telepen 3—3-2 kg-ot is meghaladta. Az egész telep általános fejlesztésé­nek lehetetlen volta folytán a helyzet időközben tarthatatlanná vált és 1919 nyarán a meglévő állomásokról ideiglenesen átszál­lított villamos berendezéssel alállomás provizóriumot létesítet­tek, a gőzüzemet pedig teljesen beszüntették. Az új alállomás végleges berendezését már 1918. év közepén az igazgatóság meg­rendelte. Ez áll 3 drb. 1500 kw os és 2 drb. 80 kw os konverter­ből a hozzájuk való transzformátorokkal — utóbbi kettő a segéd­üzem ellátására. A primér áramot éspedig 10.000 Volt három fázis 50 periódus mellett a révész­ utcai áramfejlesztő szolgáltatja, mellyel a telepet két egymástól független kábel köti össze. A konverterek a jelen­legi 320 Volttól eltérőleg 450 Volt egyenáramot fognak szolgál­tatni és a jelenlegi kétvezetékes alsóvezetékes rendszerről foko­zatosan át fognak térni háromvezetékes felsővezetékes rendszerre, feltéve, hogy a székesfőváros hatósága ehhez hozzájárul. Ez utóbbi rendszer már ki van dolgozva úgy, hogy a kertész­ utcai állomás Budapest belső részének vonalait fogja szolgálni. Az új állomás épületét múlt év szeptemberében kezdték építeni, az elektromos berendezés gyártása pedig már a befejezéshez köze­ledik, úgy hogy előreláthatólag ez év őszén az állomás üzemképes lesz. A vonalak és megfelelő táplálások átépítése valószínűleg tovább fog tartani. Az új állomás magasépítési részét Sorg Antal építési vállalkozó (X., Gergely­ utca 8. Telefon: József 91 —12) építi, az egész villamos berendezést a Magyar Siemens Schlickert Művek szállítják. „Agrolux Mezőgazdaságokat és Községeket Villamosító Г. t.“ néven új társaság alakult, mely a falusi vidékek villamosí­tásával kíván intenzíven foglalkozni. A társaság elnöke néhai Rubinek Gyula volt, alelnökei Szomjas Lajos dr. államtitkár, Horánszky Dezső az Országos Központi Hitelszövetkezet vezér- igazgatója; igazgatósági tagjai Tory Gergely min. tanácsos, Láng József gazdasági főtanácsos, a Gazdák Biztosító Szövetkezetének vezérigazgatója, Kochmeister Frigyes, az Egyesült Fővárosi Taka­rékpénztár vezérigazgatója; Marschall Ferenc dr., a Falu Szövet­ség igazgatója; Boros Ferenc magánmérnök stb. A magyar Aeroforgalmi r. t. felszámolása. Az első magyar légiforgalmi vállalat, a Magyar Aeroforgalmi r. t. december 6.-i közgyűlésén kimondotta felszámolását. A Maefort 1920 február­jában alakult, hogy az Európaszerte kibontakozó légiforgalmat Magyarországon is meghonosítsa és kiépítse a belföldi légiközle­kedés viszonylatait a főváros és a nagyobb vidéki városok kö­zöt. Első rendszeres légi járata 1920 november 7.-én indult meg Budapest és Szombathely között; ugyanez év decemberében meg­indult a budapesti szegedi forgalom is. A társaság még több járatot is tervezett, a békeszerződés végrehajtása azonban nem­csak a szépen kibontakozó terveket söpörte el, hanem a vállalatot is létalapjaiban támadta meg. A Maefort a postaszállítást is fő­céljául tűzte ki. A repülőgépjáratok megindulásától 1921 április 1-ig 138.107 darab küldeményt adtak föl légipostára, amelynek 70—95 százalékát a ködös téli hónapok — tehát a legrosszabb repülőidő — ellenére is pontosan továbbították. A kezdet nehéz­ségeinek leküzdésével az üzem rohamos fejlődés elé nézett, de a vállalat tervszerű munkája már a békeszerződés aláírásával meg­bénult. Az ellenőrző bizottság munkája csakugyan igazolta is az 1

Next