A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 24. évfolyam (1890)

9-10. szám - Malina Gyula: A Tisza szabályozásáról I.

Minthogy az árvíz egyre sűrűbben kezd úgynevezett „rendkívüli" magasságot elérni, önkénytelenül előtérbe jön az a kérdés, várjon az árvíz­nek egyre fokozódó emelkedésére a légköri csapadékviszonyokon kívü­l nin­csenek-e más tényezők is döntő befolyással. Az pedig, hogy az árvíz a folyó egyik-másik szakaszán máris oly nagy magasságot ért el, hogy a védekezés is meg van nehezítve, de legfőképpen az, hogy az egyre növekedő árvíz követelte töltéserősítések és magasítások az érdekeltek erejét nem egy társulatnál már­is erős próbára tették,­­ oda tereli figyelmünket, vájjon nem kell-e még az árvíz további emelkedésétől is tartanunk, s hogy az árvíz emelését előidéző tényezők nem kockáztatják-e a szabályozás sikerét, illetve, hogy meg leh­et-e az emelkedést akadályozni, és milyen rendszabályok alkal­mazásával ? Az alábbiakban a Tiszaszabályozás kérdésével a most említett szem­pontokból óhajtunk foglalkozni. Egyrészt hogy vázlatunk szűk kere­tében is lehetőleg teljes képet nyújthassunk, másrészt, hogy levont követ­keztetéseink elbírálását is megkönnyítsük, mindenekelőtt a helyi viszonyokat kívánjuk főbb vonásaikban jellemezni. Azután áttérünk a Tiszaszabályozás fontosabb műveinek ismertetésére. Ezeket összehasonlítva a helyi viszonyok követelményeivel, képesek leszünk a Tiszaszabályozás hatását megítélni és arról is fogalmat szerezni magunknak, hogy a Tiszaszabályozás sikerének biztosítása, jövőben való fönntartása és fejlesztése érdekében milyen intézke­déseket lehet és kell még foganatosítanunk. A Tiszaszabályozásról már sokan, s közülök többen fényes eredmény­nyel írtak,** a föltett kérdésnek a mondott szempontból való tárgyalása tehát nem könnyű feladat. Ilt arra mégis vállalkozom, ennek oka a tárgy iránti előszeretetemen kívül egyedül az, hogy a legutóbbi időben e téren elég sok téves nézet és balvélemény jutott napfényre, a­melyeknek eloszlatásá­hoz csekély erőmmel is hozzájárulni annyival inkább is kötelességemnek tartom, mert a világgá bocsátott balvélemények között van több, a­melyek pályadíjjal koszorúzott és tekintélyes állást elfoglaló szerzőtől eredvén, ha idejekorán le nem romboltatnak, könnyen az ügy veszedelmére és kárára lehetnek. Az pedig, hogy a kérdéssel éppen most kívánok foglalkozni, abban leli magyarázatát, hogy Szapáry Gyula miniszterelnök úrnak a folyó évi költségelőirányzati vita alkalmával tett kijelentése szerint a Tisza­szabályozás legsürgősebb teendőit illetőleg még ez év őszén a képviselőház * Tulajdonképpen a szabályozott Tiszának csupán a Tivadar fölötti rövidke legfelső szakaszán nem fokozódott hosszabb idő óta az árvíz, mert­ ott az eddig észlelt legmagasabb víz az 1869. évi volt. ** Az újabb időben megjelent tanulmányok, röpiratok és kritikák közt messze kimagaslók és különös ügyelemre méltók a „Budapesti Szemle" 1888. évi folyamában megjelent azok a tanulmányok, melyek Hieronymi Károly jeles tollából kerültek ki. Magy. Mérn.- és Épit-Egyl. Közlönye, 1890. 32

Next