A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 24. évfolyam (1890)
9-10. szám - Malina Gyula: A Tisza szabályozásáról I.
Minthogy az árvíz egyre sűrűbben kezd úgynevezett „rendkívüli" magasságot elérni, önkénytelenül előtérbe jön az a kérdés, várjon az árvíznek egyre fokozódó emelkedésére a légköri csapadékviszonyokon kívül nincsenek-e más tényezők is döntő befolyással. Az pedig, hogy az árvíz a folyó egyik-másik szakaszán máris oly nagy magasságot ért el, hogy a védekezés is meg van nehezítve, de legfőképpen az, hogy az egyre növekedő árvíz követelte töltéserősítések és magasítások az érdekeltek erejét nem egy társulatnál máris erős próbára tették, oda tereli figyelmünket, vájjon nem kell-e még az árvíz további emelkedésétől is tartanunk, s hogy az árvíz emelését előidéző tényezők nem kockáztatják-e a szabályozás sikerét, illetve, hogy meg lehet-e az emelkedést akadályozni, és milyen rendszabályok alkalmazásával ? Az alábbiakban a Tiszaszabályozás kérdésével a most említett szempontokból óhajtunk foglalkozni. Egyrészt hogy vázlatunk szűk keretében is lehetőleg teljes képet nyújthassunk, másrészt, hogy levont következtetéseink elbírálását is megkönnyítsük, mindenekelőtt a helyi viszonyokat kívánjuk főbb vonásaikban jellemezni. Azután áttérünk a Tiszaszabályozás fontosabb műveinek ismertetésére. Ezeket összehasonlítva a helyi viszonyok követelményeivel, képesek leszünk a Tiszaszabályozás hatását megítélni és arról is fogalmat szerezni magunknak, hogy a Tiszaszabályozás sikerének biztosítása, jövőben való fönntartása és fejlesztése érdekében milyen intézkedéseket lehet és kell még foganatosítanunk. A Tiszaszabályozásról már sokan, s közülök többen fényes eredménynyel írtak,** a föltett kérdésnek a mondott szempontból való tárgyalása tehát nem könnyű feladat. Ilt arra mégis vállalkozom, ennek oka a tárgy iránti előszeretetemen kívül egyedül az, hogy a legutóbbi időben e téren elég sok téves nézet és balvélemény jutott napfényre, amelyeknek eloszlatásához csekély erőmmel is hozzájárulni annyival inkább is kötelességemnek tartom, mert a világgá bocsátott balvélemények között van több, amelyek pályadíjjal koszorúzott és tekintélyes állást elfoglaló szerzőtől eredvén, ha idejekorán le nem romboltatnak, könnyen az ügy veszedelmére és kárára lehetnek. Az pedig, hogy a kérdéssel éppen most kívánok foglalkozni, abban leli magyarázatát, hogy Szapáry Gyula miniszterelnök úrnak a folyó évi költségelőirányzati vita alkalmával tett kijelentése szerint a Tiszaszabályozás legsürgősebb teendőit illetőleg még ez év őszén a képviselőház * Tulajdonképpen a szabályozott Tiszának csupán a Tivadar fölötti rövidke legfelső szakaszán nem fokozódott hosszabb idő óta az árvíz, mert ott az eddig észlelt legmagasabb víz az 1869. évi volt. ** Az újabb időben megjelent tanulmányok, röpiratok és kritikák közt messze kimagaslók és különös ügyelemre méltók a „Budapesti Szemle" 1888. évi folyamában megjelent azok a tanulmányok, melyek Hieronymi Károly jeles tollából kerültek ki. Magy. Mérn.- és Épit-Egyl. Közlönye, 1890. 32