A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 25. évfolyam (1891)

1. szám - Kvassay Jenő-Péch József: Megjegyzések Malina Gyula "A Tisza szabályozásáról" című közleményére

„Hogy a Tiszánál hol van ez a pont, azt megfigyelések hiányában megmondani nem tudjuk, de hogy Tokaj fölött van, azt az eddigi kevés adat is igazolja." És csakugyan a hydrográfiai osztály felvételeiből is az tűnik ki, hogy e pont Tokaj fölött van, vagyis helyesen hivatkoztam e tekintetben Belgrand törvényére. De hasonlóan téves következtetésnek kell tulajdonítanom Matina Gyula ama további észrevételét is, mely szerint ezt az állítást egy más művemben magam is lerontom, kilátásba helyezve, hogy Tokajnál az árvíz még jelen­tékenyen emelkedhetik, a­mennyiben már ugyanannak a művemnek 55. lapján az árvízszin emelkedését biztosra veszem, így nyilatkozván : „Tekintettel arra, hogy a Felső-Tisza és Szamos mentén nagy kiterje­désű árterek vannak, melyek ma még nincsenek töltésekkel védve; tekin­tettel továbbá arra, hogy eddig a Tisza és Szamos folyók árvizei Vásáros-Naménynál nem találkoztak — a­mi pedig kizárva nincsen — sőt a Szamos szabályozása következtében valószínűbbé válik, a mennyiben eddig a Szamos később ért a torkolathoz mint a Tisza, a szabályozás által pedig folyása gyorsíttatni fog; végül, hogy Tokaj fölött az Ondova-Tapoly, Laborc, Latorca és Ung folyók még nincsenek szabályozva és nagy kiterjedésű földeket öntenek el .A Vásáros-Namény és Tokaj körül az árvízszinének emelkedése nemcsak várható, hanem biztosnak is mondható." Hogy hol találhatott itt ellenmondást Matina Gyula, azt csakugyan nem vagyok képes hamarjában felfogni, mert abból, hogy a folyó legnagyobb emésztése egy bizonyos ponton alul absolut értékében többé már nem növekedik, még nem következik, hogy egyrészt a mellékfolyók utó- vagy előárjai ne növelhetnék az ő víztömegét, másrészt hogy ez a legnagyobb árvíz­emésztés maga kisebb vagy nagyobb ne lehessen az adott csapadék­viszonyokhoz mérten. Vagyis abból, hogy a Tiszának valahol Tokaj fölött van az abszolút legnagyobb emésztése, még nem következik az, hogy ez az abszolút leg­nagyobb emésztés ne lehessen 4000, 5000, 0000 m3 is; valamint az sem, hogy Tokaj fölött valahol víztömegében legnagyobb, de lefelé folyvást kereskedő árvíztömeg a Sajó, a Kőrös, a Maros hozzáfolyása következtében ne növekedhessék, anélkül azonban, hogy a Tokaj fölötti legnagyobb víz­emésztést elérné. Ezt állítottam Belgrand törvényére hivatkozva és ezt az eddig történt kevés megfigyelés is igazolja; vagy azonban ez a pont közvetetlenü­l a Bodrog beömlésénél van-e, hogy fölötte a Szamos és Tisza egyesülésénél, az iránt csak további megfigyelések adhatnak felvilágosítást; a hydrográfiai osztály eddigi adataiból az tűnik ki, hogy e pont a Bodrog egyesülésénél van. * E sorokat 1885-ben írtam. A szerző.

Next