A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 46. évfolyam (1912)

49. szám - Egyesületi közlemények

792 Egyesületi közlemények legyen dezinficiáló hatását kifejteni. Literenként ezúttal is 0­ s—0*6 mgr klórt használtak s bakteriológiai szempontból az eredmények most is kielégítők voltak. A kísérletek 2—4 hónapon át folytak anélkül, hogy az ivóvíz ellen akár csak egyszer is panasz merült volna föl. Olyan esetekben, midőn a nátriumtioszulfát használatát mellőzték, a fogyasztók minduntalan panaszokkal léptek föl. Ilyen kísérleteket teljesen egyező eredménynyel összesen 12 vízműnél végeztek. Az az aggodalom, hogy a klórmészszel kezelt ivóvíz hosszabb hasz­nálat esetén nem lesz hatástalan az egészségre, nem bizonyult helyénvalónak. Hasonlóképpen elmaradt a fémrészek (pl. szivattyú­szelepek stb.) megtámadtatása is amitől szintén tartottak. Az eljárás gazdasági tekintetben igen olcsó még nátriumtioszul­fát használatánál is; a költségek 1 OT- nél alig csa 1 0,24 fillérre rúg­nak. Különösen figyelemreméltó, hogy az eljáráshoz semmiféle külön berendezésre nincsen szükség, tehát kivált rögtönzött hasz­nálatra igen alkalmas. A klórmeszes dezinfekcióról tehát végelem­zésben megállapítható, hogy egyáltalán nem olyan anyag, amely minden esetben egyaránt alkalmas volna, inkább olyan szer, mely csupán kivételes esetekben jogosult; használata nem tekinthető olyannak, hogy szennyezett vizek tisztítására volna alkalmas. Inkább csupán szűrőberendezéssel kapcsolatosan alkalmazható. A klórmeszes eljárás tehát éppen nem tisztítómódszer, hanem fertőtlenítő eljárás, melylyel a fertőtlenítés a csőhálózatban minden nehézség nélkül lehetséges, bár alkalmazásánál nem minden pato­gén baktérium megy tönkre. (Chemiker Ztg. 1912. 920. 1.) h—a. Könyvismertetés. Vidéky Emil dr. Fogaskerekei, címen két kötetes munkát írt, amely nemrég jelent meg. A fogaskerekek szer­kesztésében, azok gyártásában, szerelésében, üzemi ellenőrzésében és jókarbantartásában, a fogaskerekek sokoldalú és különböző köve­telményekkel járó számos alkalmazása következtében, igen sokféle fel­adat merül fel, melyeknek megoldása legtöbbször a tapasztalatok sablonjain épül fel, holott a legtöbb esetben a helyes és a különleges viszonyokra kiterjedő megfontolás más, célszerűbb megoldásokra vezetne. Ezeknek a feladatoknak egyöntetű, összefoglaló tárgyalásával nem igen foglalkoztak edd­g és éppen ezért a szerző igen értékes és hasznos munkát végzett, midőn ezt az összefoglaló és a feladat minden részletére kiterjedő munkáját saját önálló vizsgálatainak eredményeivel kiegészítve közreadta. Az első kötetben az eddig ismerteket rendszerbe szedve, főképpen a fogaskerekek méretezését és alakítását, valamint a fogsurlódás munkáját igen érdekes önálló fejtegetések alapján tárgyalja a szerző és érdekes új következtetésekre jut a fogméretek (fogosztás) megállapításában. Az első kötet végén a szereléssel és kezeléssel foglalkoz­ó behatóan és több gyakorlatilag nyomós és gyakran figyelmen kívül hagyott körülményre tereli az olvasó figyelmét. A második kötet a gyártással foglalkozik és igen érdekesen, kritikailag ismerteti a különböző eljárásokat és gépeket. A munka, amely szép ábrákkal dúsan fel van szerelve, első­sorban azok részére értékes, akik gépszerkesztéssel foglalkoznak, de bizonyára haszonnal lapozhatják azok is, akik csak érdeklődnek e jelentős gépelemnek szerkezettana iránt. A mű ára 14 K és kap­ható a Kilián utóda cégnél. S. E. EGYESÜLET! KÖZLEMÉNYEK A gépészeti, elektrotechnikai és gyáripari, valamint a bányászati és kohászati szakosztályok ülése október 26-án. Elnök: Szuk Géza; jegyző: Merke Pál. Jelen van 89 tag és vendég. Elnök az ülést megnyitja és felkéri Doc­torics Benőt „A gázturbinák elméletéről és szerkesztéséről" bejelentett előadásának meg­tartására. Előadó először azon okokat ismerteti, melyek a gépszerkesztők figyelmét a gáz­turbina problémájár­a terelték, majd rátér elméleti hődiagrammok és hatásfok-görbék adta eredmények alapján az egyes rendszerek jellemzésére, a folytonos égésű, a robbinó és a vegyes rendszerű gázturbina működési mód­jának és az elméletileg elérhető eredmények­nek ismertetésére. Ezek alapján előadó össze­hasonlításokat is végez az egyes rendszerek közt, kiterjeszkedve a gázturbinával kap­csolatos kompresszor kérdésére is. Végül az eddigi kísérleteket bírálja és rámutat arra, hogy még igen sok elméleti és kísérleti munkálkodásra van szükség, míg a probléma elfogadható megoldása megérlelődik,amelyen majd a precíz elmélet épülhet fel. Hajdú Pál és Zsényi Aladár hozzászólása és az előadó végszava után elnök köszö­netet mond a kérdés jelenlegi állását és a jövő kilátásokat elfogulatlanul bíráló elő­adásért és más tárgy híján az ülést bezárja. A gépészeti, elektrotechnikai és gyáripari, valamint a bányászati és kohászati szakosztályok ülése novem­ber 9-én. Elnök: Szuk Géza; jegyző: Merse Pál. Jelen van 135 tag és vendég. Elnök az ülést megnyitja, majd Kepes Emil megtartja előadását „Újabb felfogások az elektromosságról" címen. Előadó fejte­geti a természeti tünemények lefolyásának magyarázatára szolgáló elméletek keletkezé­sét, melyek olyan jelenségeket igyekeznek megmagyarázni, amelyek utolsó valóságait megfejtenünk még nem sikerült. Ezek az elmé­letek az elektromosság terén a múltban is igen hasznosaknak bizonyultak, mert új utakat mutattak a technika fejlődésének. Az elektro­mosság modern elmélete, az elektron­elmélet is igen termékenynek ígérkezik. Elő­adó ismerteti, hogy miképpen vezetnek a folyadékokban és a gáz­okban való áram­vezetés tüneményei: a katódsugarak és a testek sugárzásainak tanulmányozása kény­szerítő erővel arra a föltevésre, hogy az elektronok, mint az elektromosság elemen­táris quantumai önállóan, az atomtól füg­getlenül létezhetnek. Bemutatja az elemen­táris quantumokra vonatkozó számításokat, továbbá kísérleteket annak igazolására, hogy az elektronok mozgása okozza az áramot a folyadékokban és gázokban egyenes vonalú röppenésük a kitódsugarakat, rezgő moz­gásuk a fény különböző változatait. A minden részletében élénken szemléltető kísérletekkel tarkított fejtegetéseket a hallga­tóság élénk tetszéssel kíséri. Más tárgy híján elnök az előadást meleg köszönő szavakkal bezárja. A gépészeti, elektrotechnikai és gyáripari, valamint a bányászati és kohászati szakosztályok ülése novem­ber 16-án. Elnök: Bánó László; jegyző: Merse Pál. Jelen van 96 tag és vendég. Bánó Lász­ó a távollevő elnököket ki­mentve átveszi az elnöklést, az ülést meg­nyitja és felkéri Vajda Ödönt a „Tőzeg­lápok hasznosítása külföldön" címen beje­lentett előadásának megtartására. E­l­adó, ki a kérdést, mint az 1912. évi Kossuth-kő gazdasági pályadíj nyertese, tapasztalatainak egy részét mutatja be, vetí­tett képek kíséretében ismerte­­ az alpesi vidékek, Németország, Hollandia, Svéd­ország és Kanada tőzegiparát, a tőzegfejtés különböző módjait, az erre szolgáló eszkö­zöket és gépeket, továbbá a további feldol­gozás és értékesítés néhány rész­esét. Elnök a szakosztályok nevében köszönetet mond a tőzegtermelést min­den oldalról részletesen megvilágító előadásért, aztán meg­ejti a napirendre tűzött váasztást, melynek eredményeképpen az építőipari törvényjavas­lat tárgyalására alakítandó bizottságba Bánó Lászlót és Becsey Antalt, a közszállítási szabályzat megváltoztatása dolgában alakí­tandó bizottságba pedig Szűk Gézát és Szabó Gusztáv dr.-t választják meg a szak­osztályok. Ezután jegyző ismerteti a választmánytól véleményadás végett a szakosztályokhoz áttett indítványt a tengerészeti szakosztály megalakításáról. A szakosztályok elhatároz­zák, hogy az indítványt pártolólag véleménye­zik, azon­ban azzal a k­iki kötéssel, hogy az indít­ványo­zók két évre szóló munkaprogrammot mutassanak be a választmánynak. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet választmányának (548-ik rendes) ülése 1912 november 2- én. Elnök : Kovács Sebestély Aladár. Jelen vannak : Balla Pál, Bálint Zoltán, Bánó László, Bá­tory Isván, Bi­ke József, B­rcik Gyula, Bre­ztovszky Béla dr. főtitkár, Bu­day Béla, Chat­l Vilmos, Csányi Károly, Czakó Adolf, Fasching Antal dr., Forbáth Imre dr., Dálossy Árpád, Grittner Albert, Halmi Gyula, Havas Sándor, Huszár József (Sopron), Jász Dezső, Jendrassik Kornél könyvtáros, Józsa L­ászló Just Ferenc (Győr), Katona Lajos, Komtner József, Kva­say Jenő t. t., Lechner Jenő, L­étay Lajos, Lipthay Ágoston (Kisfaludi), Martos Viktor, Med­gyaszay István, Merse Pál, Mihailich Győző dr., Nagy Virgil alelnök, Naszályi József (Székesfehérvár), Pfeifer Ignác­, Porkoláb Zsigmond (Kaposvár), Sándy Gyula, Schilling Zoltán titkár, Schoditsch Lajos, Scholz Gyula (Kaposvár), Schulek Figyes t. t., Schulek János,­­Sigmond Elek dr., Somló Emil, Szarvassy Im­re dr., Sziklai Zsigmond, Sztrókay István, Tornallyay Zoltán titkár, Vázsonyi Jenő, Viczián Ede, Walder József (Sopron), Zielinski Szilárd. 1. Elnök az ülést megnyitja, bemutatja az 547-ik rendes választmányi ülés hitelesí­tett jegyzőkönyvét s az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Chátel Vilmos és Scholz Gyula választmányi tagokat kéri fel. 2. Távolmaradásukat kimentették. Brur 1912. XII. g.

Next