A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 46. évfolyam (1912)
49. szám - Egyesületi közlemények
792 Egyesületi közlemények legyen dezinficiáló hatását kifejteni. Literenként ezúttal is 0 s—0*6 mgr klórt használtak s bakteriológiai szempontból az eredmények most is kielégítők voltak. A kísérletek 2—4 hónapon át folytak anélkül, hogy az ivóvíz ellen akár csak egyszer is panasz merült volna föl. Olyan esetekben, midőn a nátriumtioszulfát használatát mellőzték, a fogyasztók minduntalan panaszokkal léptek föl. Ilyen kísérleteket teljesen egyező eredménynyel összesen 12 vízműnél végeztek. Az az aggodalom, hogy a klórmészszel kezelt ivóvíz hosszabb használat esetén nem lesz hatástalan az egészségre, nem bizonyult helyénvalónak. Hasonlóképpen elmaradt a fémrészek (pl. szivattyúszelepek stb.) megtámadtatása is amitől szintén tartottak. Az eljárás gazdasági tekintetben igen olcsó még nátriumtioszulfát használatánál is; a költségek 1 OT- nél alig csa 1 0,24 fillérre rúgnak. Különösen figyelemreméltó, hogy az eljáráshoz semmiféle külön berendezésre nincsen szükség, tehát kivált rögtönzött használatra igen alkalmas. A klórmeszes dezinfekcióról tehát végelemzésben megállapítható, hogy egyáltalán nem olyan anyag, amely minden esetben egyaránt alkalmas volna, inkább olyan szer, mely csupán kivételes esetekben jogosult; használata nem tekinthető olyannak, hogy szennyezett vizek tisztítására volna alkalmas. Inkább csupán szűrőberendezéssel kapcsolatosan alkalmazható. A klórmeszes eljárás tehát éppen nem tisztítómódszer, hanem fertőtlenítő eljárás, melylyel a fertőtlenítés a csőhálózatban minden nehézség nélkül lehetséges, bár alkalmazásánál nem minden patogén baktérium megy tönkre. (Chemiker Ztg. 1912. 920. 1.) h—a. Könyvismertetés. Vidéky Emil dr. Fogaskerekei, címen két kötetes munkát írt, amely nemrég jelent meg. A fogaskerekek szerkesztésében, azok gyártásában, szerelésében, üzemi ellenőrzésében és jókarbantartásában, a fogaskerekek sokoldalú és különböző követelményekkel járó számos alkalmazása következtében, igen sokféle feladat merül fel, melyeknek megoldása legtöbbször a tapasztalatok sablonjain épül fel, holott a legtöbb esetben a helyes és a különleges viszonyokra kiterjedő megfontolás más, célszerűbb megoldásokra vezetne. Ezeknek a feladatoknak egyöntetű, összefoglaló tárgyalásával nem igen foglalkoztak eddg és éppen ezért a szerző igen értékes és hasznos munkát végzett, midőn ezt az összefoglaló és a feladat minden részletére kiterjedő munkáját saját önálló vizsgálatainak eredményeivel kiegészítve közreadta. Az első kötetben az eddig ismerteket rendszerbe szedve, főképpen a fogaskerekek méretezését és alakítását, valamint a fogsurlódás munkáját igen érdekes önálló fejtegetések alapján tárgyalja a szerző és érdekes új következtetésekre jut a fogméretek (fogosztás) megállapításában. Az első kötet végén a szereléssel és kezeléssel foglalkozó behatóan és több gyakorlatilag nyomós és gyakran figyelmen kívül hagyott körülményre tereli az olvasó figyelmét. A második kötet a gyártással foglalkozik és igen érdekesen, kritikailag ismerteti a különböző eljárásokat és gépeket. A munka, amely szép ábrákkal dúsan fel van szerelve, elsősorban azok részére értékes, akik gépszerkesztéssel foglalkoznak, de bizonyára haszonnal lapozhatják azok is, akik csak érdeklődnek e jelentős gépelemnek szerkezettana iránt. A mű ára 14 K és kapható a Kilián utóda cégnél. S. E. EGYESÜLET! KÖZLEMÉNYEK A gépészeti, elektrotechnikai és gyáripari, valamint a bányászati és kohászati szakosztályok ülése október 26-án. Elnök: Szuk Géza; jegyző: Merke Pál. Jelen van 89 tag és vendég. Elnök az ülést megnyitja és felkéri Doctorics Benőt „A gázturbinák elméletéről és szerkesztéséről" bejelentett előadásának megtartására. Előadó először azon okokat ismerteti, melyek a gépszerkesztők figyelmét a gázturbina problémájára terelték, majd rátér elméleti hődiagrammok és hatásfok-görbék adta eredmények alapján az egyes rendszerek jellemzésére, a folytonos égésű, a robbinó és a vegyes rendszerű gázturbina működési módjának és az elméletileg elérhető eredményeknek ismertetésére. Ezek alapján előadó összehasonlításokat is végez az egyes rendszerek közt, kiterjeszkedve a gázturbinával kapcsolatos kompresszor kérdésére is. Végül az eddigi kísérleteket bírálja és rámutat arra, hogy még igen sok elméleti és kísérleti munkálkodásra van szükség, míg a probléma elfogadható megoldása megérlelődik,amelyen majd a precíz elmélet épülhet fel. Hajdú Pál és Zsényi Aladár hozzászólása és az előadó végszava után elnök köszönetet mond a kérdés jelenlegi állását és a jövő kilátásokat elfogulatlanul bíráló előadásért és más tárgy híján az ülést bezárja. A gépészeti, elektrotechnikai és gyáripari, valamint a bányászati és kohászati szakosztályok ülése november 9-én. Elnök: Szuk Géza; jegyző: Merse Pál. Jelen van 135 tag és vendég. Elnök az ülést megnyitja, majd Kepes Emil megtartja előadását „Újabb felfogások az elektromosságról" címen. Előadó fejtegeti a természeti tünemények lefolyásának magyarázatára szolgáló elméletek keletkezését, melyek olyan jelenségeket igyekeznek megmagyarázni, amelyek utolsó valóságait megfejtenünk még nem sikerült. Ezek az elméletek az elektromosság terén a múltban is igen hasznosaknak bizonyultak, mert új utakat mutattak a technika fejlődésének. Az elektromosság modern elmélete, az elektronelmélet is igen termékenynek ígérkezik. Előadó ismerteti, hogy miképpen vezetnek a folyadékokban és a gázokban való áramvezetés tüneményei: a katódsugarak és a testek sugárzásainak tanulmányozása kényszerítő erővel arra a föltevésre, hogy az elektronok, mint az elektromosság elementáris quantumai önállóan, az atomtól függetlenül létezhetnek. Bemutatja az elementáris quantumokra vonatkozó számításokat, továbbá kísérleteket annak igazolására, hogy az elektronok mozgása okozza az áramot a folyadékokban és gázokban egyenes vonalú röppenésük a kitódsugarakat, rezgő mozgásuk a fény különböző változatait. A minden részletében élénken szemléltető kísérletekkel tarkított fejtegetéseket a hallgatóság élénk tetszéssel kíséri. Más tárgy híján elnök az előadást meleg köszönő szavakkal bezárja. A gépészeti, elektrotechnikai és gyáripari, valamint a bányászati és kohászati szakosztályok ülése november 16-án. Elnök: Bánó László; jegyző: Merse Pál. Jelen van 96 tag és vendég. Bánó Lászó a távollevő elnököket kimentve átveszi az elnöklést, az ülést megnyitja és felkéri Vajda Ödönt a „Tőzeglápok hasznosítása külföldön" címen bejelentett előadásának megtartására. Eladó, ki a kérdést, mint az 1912. évi Kossuth-kő gazdasági pályadíj nyertese, tapasztalatainak egy részét mutatja be, vetített képek kíséretében ismerte az alpesi vidékek, Németország, Hollandia, Svédország és Kanada tőzegiparát, a tőzegfejtés különböző módjait, az erre szolgáló eszközöket és gépeket, továbbá a további feldolgozás és értékesítés néhány részesét. Elnök a szakosztályok nevében köszönetet mond a tőzegtermelést minden oldalról részletesen megvilágító előadásért, aztán megejti a napirendre tűzött váasztást, melynek eredményeképpen az építőipari törvényjavaslat tárgyalására alakítandó bizottságba Bánó Lászlót és Becsey Antalt, a közszállítási szabályzat megváltoztatása dolgában alakítandó bizottságba pedig Szűk Gézát és Szabó Gusztáv dr.-t választják meg a szakosztályok. Ezután jegyző ismerteti a választmánytól véleményadás végett a szakosztályokhoz áttett indítványt a tengerészeti szakosztály megalakításáról. A szakosztályok elhatározzák, hogy az indítványt pártolólag véleményezik, azonban azzal a kiki kötéssel, hogy az indítványozók két évre szóló munkaprogrammot mutassanak be a választmánynak. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet választmányának (548-ik rendes) ülése 1912 november 2- én. Elnök : Kovács Sebestély Aladár. Jelen vannak : Balla Pál, Bálint Zoltán, Bánó László, Bátory Isván, Bike József, Brcik Gyula, Breztovszky Béla dr. főtitkár, Buday Béla, Chatl Vilmos, Csányi Károly, Czakó Adolf, Fasching Antal dr., Forbáth Imre dr., Dálossy Árpád, Grittner Albert, Halmi Gyula, Havas Sándor, Huszár József (Sopron), Jász Dezső, Jendrassik Kornél könyvtáros, Józsa László Just Ferenc (Győr), Katona Lajos, Komtner József, Kvasay Jenő t. t., Lechner Jenő, Létay Lajos, Lipthay Ágoston (Kisfaludi), Martos Viktor, Medgyaszay István, Merse Pál, Mihailich Győző dr., Nagy Virgil alelnök, Naszályi József (Székesfehérvár), Pfeifer Ignác, Porkoláb Zsigmond (Kaposvár), Sándy Gyula, Schilling Zoltán titkár, Schoditsch Lajos, Scholz Gyula (Kaposvár), Schulek Figyes t. t., Schulek János,Sigmond Elek dr., Somló Emil, Szarvassy Imre dr., Sziklai Zsigmond, Sztrókay István, Tornallyay Zoltán titkár, Vázsonyi Jenő, Viczián Ede, Walder József (Sopron), Zielinski Szilárd. 1. Elnök az ülést megnyitja, bemutatja az 547-ik rendes választmányi ülés hitelesített jegyzőkönyvét s az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Chátel Vilmos és Scholz Gyula választmányi tagokat kéri fel. 2. Távolmaradásukat kimentették. Brur 1912. XII. g.