A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 50. évfolyam (1916)
29. szám - Lux Kálmán: Árpádkori építészeti maradványok Óbudán II.
L. kötet, 28. szám Árpádkori építészeti maradványok Óbudán , „Nos itaque ad Oppidum, seu Civitatem ipsam (Ó-Buda) speciali ducentes affectione ... quia duas solemnes Écclesias, unam videlicet pro Collegio Praepositi, et Capituli . .. Nos Regina de Nosíris Sumptibus Reginalibus, aliam in honorem B. Virginis pro usu Sororum S. Clarae... ex Nostris Sumptibus Regalibus et Reginalibus de novo aedificari, et construi fecimus . . .*) Salamon Ferenc erről a tényről úgy emlékezik meg, hogy midőn Erzsébet királyné az óbudai Klarissa-zárdát és templomot építtette, egyidejűleg,ahogy a káptalant engedékenynyé tegye, annak Szent Péterről nevezett templomát is újraépíttette vagy megújította és feldíszítette. Arról, hogy a templom újraépítése alatt annak alapjaiból való felépítését kell-e értenünk, közelebbi adatok hiányában nem nyilatkozhatunk, de valószínűnek tartom, hogy inkább csak helyreállításról lehetett szó, mert nem képzelhető, hogy a gazdag prépostság fényes egyháza olyan rossz korban lett volna, hogy szükségessé vált volna annak teljes lebontása és újból való felépítése. Bámulatos szépnek kellett lennie a templomnak, mert Mátyás király halálakor Budán járt Ranzanus püspök azt írja: „...In illa veteri Buda, quaevicatim hodie habitatur, Basilica quaedam est aedificiis opereque atque artificio superba, digna profecto, quae non in illo loco, paene deserto, sed in quavis egregia urbe fuisset erecta..." (Schwandtner I. 331.) „Azon Ó-Budán, melyet ma faluszerűen laknak, van egy felépítésénél, szerkezeténél és művészeténél fogva nagyszerű bazilika, mely valóban méltó arra, hogy nem azon helyen, mely szinte pusztaság, hanem bármely híres városban emelhették volna..." Ez a feljegyzés két szempontból érdemel különös figyelmet, egyrészt megállapítja, hogy a templom bazilika, másrészt pedig annak rendkívüli szépségét konstatálja. Nincs okunk feltételezni, hogy Ranzanus a bazilika elnevezést nem helyes értelmezésében alkalmazta volna, ez pedig annak felépítésére nyújt tájékoztatást; gondoljunk csak a kötött rendszerű bazilika számos példájára, idézzük fel azok képét és akkor elképzelhetjük az óbudai prépostsági templom építészeti kiképzését is. Amit a templom nagyszerűségéről mond, azért nevezetes, mert mértéket ad a kiképzés gazdag 0 -1 MÉTER 14. ábra. Az óbudai építészeti maradványok profiljai. 1. és 2. Lábazati tagozatok. 3. Ajtófél talpkő részlete. 4. Ablaktalp sarokkő tagozata. 5. és 6. Bordaprofilok. 15. ábra. Az óbudai prépostság keresztfolyosójának egyik lábazatköve *) Eleemos I. Miller F. Epitome vicissitudinum et rerum memorabilium de libera regia ac metropolitana urbe Budensi. 1760. 33. 203