A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 52. évfolyam (1918)
43. szám - Vegyesek - Egyleti közlemények
360 Tiszta magnéziumbélés alkalmazása azzal a hátránnyal járna, hogy az áramcsatlakozás és elektród között közvetlen áramlás keletkeznék. Az áram ugyanis a legrövidebb úton a legkisebb ellenállást keresi. A Guédras-féle kemence fenékszerkezeténél fogva az áram először a vegyes összetételű s a dolomit hozzákeverése miatt nagyobb ellenállású alsó fenékrétegen hatol keresztül, s csak miután ebben jó elosztást nyert, hatol be a felső, jólvezető magnéziumrétegbe. Míg a kemencék mennyezetét általában véve kovatéglákból készítik, addig a Guédras-féle kemencénél magnezittéglákat használnak. Ez azért ajánlatosabb, mert az elektroacélműfolyamat második szakaszában a salak bázikus jellegének megóvása különös jelentőségű. A mennyezetről lepergő kovaszemcsék, illetőleg megolvadt kovacseppek ugyanis a salak hígasságát s vele dezoxidálóképességét erősen csökkentenék, míg így ez a hátrány kiküszöbölhető. Az acélfenék megóvása érdekében ajánlatos naponként, sőt lehetőleg minden csapolás után a fenékbélést kátránnyal átitatott magnézium és dolomit keverékével egyenletesen kikenni. Ugyanezt a célt szolgálja a fenéknek ventilátorral való hűtése is. (L'Usine, 1917 dec. 16.) Fe. Személyi hírek. Felkérjük igen tisztelt tagtársainkat, hogy a személyi ügyeikben történt fontosabb változásokat, jelesül: kinevezéseket, előléptetéseket, címváltozásokat stb. szíveskedjenek lehetőleg azonnal bejelenteni, hogy azokat időnként ebben a rovatban közreadhassuk. Szerkesztőség. Katonai kitüntetések.Őfesége,Stróbl Alajos, Csikvándi Ödön századosokat a hadiékítményes vaskoronarend harmadik osztályával, Kisfaludy Károly hadnagyot, Much Rezső hadnagyot a legfelső dicsérő elismeréssel, Stielly Gyula szűk századost a koronás arany érdemkereszttel kitüntette. Kinevezések. A keskedelemügyi miniszter az „Országos Középítési Tanács" tagjaivá az 1924. évi június hó 30.-ig terjedő hatéves működési időszakra kinevezte : Alfár Ignác építészt, Bálint Zoltán építészt, az Országos Lakásügyi Tanács alelnökét, Bláthy Ottó Titusz udvari tanácsos, gyárigazgatót, Czakó Adolf műegyetemi rektort, Fischer Henrik mérnököt, Fock Ede székesfővárosi tanácsnokot, Cerster Béla mérnököt, Grittner Albert műv. főfelügyelőt, Hauszmann Alajos ny. műegyetemi tanárt, Herrmann Miksa műegyetemi tanárt, dr. Hültl Dezső műegyetemi tanárt, Kandó Kálmán gyárigazgatót, Kauser József udvari tanácsos, építészt, Korb Flóris építészt, Kossalka János műegyetemi tanárt, Kovách Lajos ny. miniszteri tanácsost, Kovács Sebestény Aladár udv. tanácsos, műegyetemi tanárt, Mandel Gyula mérnököt, Méhely Kámánt, a Magyar Vasművek és Gépgyárak Orsz. Egyesülete ügyvezető igazgatóját, Nagy Virgil műegyetemi tanárt, Pecz Samu udvari tanácsos, műegyetemi tanárt, Pöschl Imre Ganz-gyári főmérnököt, Pucher István építész, építőmestert, Rejtő Sándor udvari tanácsos, műegyetemi tanárt, Sándy Gyula műegyetemi tanárt, Sármezey Endre mérnök, vasúti igazgatót, Schimanek Emil műegyetemi tanárt, dr. Schulek Frigyes udvari tanácsos, ny. műegyetemi tanárt, Stromszky Sándor udvari tanácsos, gyárigazgatót, Szilágyi Ilajos közmunkatanácsi miniszteri tanácsost, Wellisch Alfréd építészt, Zelovich Kornél műegyetemi tanárt és dr. Zielinsky Szilárd nűegyetemi tanárt. Hivatalból tagjai a Tanácsnak : A kereskedelemügyi minisztérium részéről : Hartin Sándor miniszteri tanácsos, Buday Béla műszaki főtanácsos, az útfenntartási, Beke József műszaki főtanácsos, a kőbányaügyi, Szántó Albert miniszteri tanácsos, a hídépítési, Tolnay Kornél államtitkár, máv. elnök, az államvasúti, Korányi Kálmán műszaki főtanácsos, a vasúti műszaki, Ladányi Jenő műszaki főtanácsos, az ipari műszaki, Kallós Bertalan műszaki főtanácsos, az iparfejlesztési és Papp Árpád miniszteri tanácsos, az ipari munkásügyi szakosztály főnöke. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium részéről: Kertész K. Róbert miniszteri tanácsos és helyetteseként Sváb Gyula miniszteri osztálytanácsos. A Tanács titkára : Buday Béla műszaki főtanácsos, jegyzője Barsy Károly kir. főmérnök. Halálozás: Brandenburg Gyula kataszteri főmérnök, népfölkelő főhadnagy, f. hó 11.-én Debrecenben, Gattein Gábor mérnökfőhadnagy f. hó 19.-én Budapesten elhunyt. Vegyesek — Egyleti közlemények 1918. X. 27 Az olaszországi vízerőkihasználási engedélyezésekről a Bolletino della asse e Forniture 1918. évi január—áprilisi számai az alábbiakat közlik. 1917-ben az 1916 november 20-iki törvény alapján 54 kérelmet engedélyeztek. Az engedélyezések teljes összege 208.036 lóerőre rúgott. Az 1915—16. évi üzletévhez képest az emelkedés 166.980 lóerő. Az utolsó 5 év átlaga 166.980 lóerőt engedélyeztek. 1917 december 31. én még összesen 70 letárgyalt, de még nem engedélyezett kérelem volt 177.400 lóerőteljesítményre. Ebből az Abruzzókra és Molisere 86.857 lóerő esett. Tervezés alatt 148 telep áll 638.743 lóerővel. Az engedélyezett, benyújtott és kidolgozás alatt álló kérelmek összege 1,060 000 lóerővel majdnem akkora teljesítményt képvisel, mint az 1916 június 30-án üzemben lévő telepek összessége. Fe. Piemontban ... ... 17 vízkivételt 62.352 lóerővel Lombardiában ... 8 „ 34.105 „ Umbriában 8 „ 34.520 Calabriában 126.880 VEGYESEK EGYLETI KÖZLEMÉNYEK Az építészi szakosztály folyó évi augusztus hó 26.-án és folytatólagosan augusztus hó 21 és 28.-án, továbbá szeptember hó 2.-án, 3.-án, 6.-án, 9.-én, 11.-én, 13.-án, 16 -án és 19.-én tartott rendkívüli ülése. Elnök: Somló Emil, egyes üléseken az elnök akadályoztatása folytán mint elnöklő Rainer Károly, jegyző Müller Félix, egyes üléseken távollétében helyettesíti Gyenes Lajos illetve Kappéter Géza és Orbán Jenő. Napirend előtt az elnök "tájékoztatja a szakosztályt az Egylet háború okozta súlyos anyagi helyzetéről, majd lelkes szavakban felkéri a tagokat, hogy a tagdíjak önkéntes emelése által minél nagyobb számban siessenek az Egylet segítségére. Ezek után megkezdi a szakosztály Marton Ákos előadónak az építésügyi szabályzat módosítására vonatkozó, az erre a célra kiküldött bizottság nevében beterjesztett javaslatának részletes tárgyalását. Állandó nagy érdeklődés mellett, nagyszabású viták kapcsán a tárgyalás 11 estén át folytatólagos üléseket vett igénybe. A vitában részt vettek: Bauer Henrik, Fábián Gáspár, Gyenes Lajos, Hoepfner Guidó, Jakab Dezső, Kappéter Géza, Kiss Géza, Kotál Henrik, Málnai Béla, Müller Félix, Novák Ede, Orbán Jenő, Palóczy Antal, Rainer Károly, Révész Sámuel, Riemer Márk, Sándy Gyula, Schulek János, Skuticzky Sándor, Somló Emil, Spiegel Frigyes, Steinhardt Antal, Vidor Emil, Wellisch Andor, Werner Frigyes. A szeptember hó 19.-én tartott záróülésen az Elnök a javaslatot elfogadottnak jelenti ki. A szakosztály megbízza az Előadót, Spiegel Frigyest és az Elnökséget a végleges javaslatnak a megszövegezésével. Elnök Előadónak nagy munkájáért, a szakosztálynak pedig a fárasztó tárgyalásokon való kitartó részvételért köszönetet mond és a rendkívüli ülést bezárja.