A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 54. évfolyam (1920)

5-6. szám - Erdős Ferenc: Tisza-szabályozás I.

LIV. kötet, 8—11. szám. Tisza-szabályozás, alakulásának arányszámai: 234, 34, 19­2, együttvéve valamennyi szakasz közül a legkisebb. Ezután következik a tisza-derzs—ároktői (hatodik) szakasz. Harmadik a sorban: a tokaj—csapi szakasz, holott ezt a természetes sorrend szerint a kilencedik hely illetné meg. Ezután következik az ároktő—sajótorkolati szakasz, ötödik helyen áll a szeged—körösi szakasz és csak hatodiknak sorakozik a törökbecse—szegedi szakasz. Mind a tizenkét szakasz közül legkedvezőtlenebbül ala­kult ki a köröstorok—szolnoki szakasz, melynek kialaku­lási arányszámai: 836, 24­8 és 471 százalék. Ezután a többi szakaszok arányszámuk fogyó sorrendje szerint a következőképpen sorakoznak: Vári—Újlak, Sajó­torok—Tokaj, Csap—Vásárosnamény, Vásárosnamény— Vári, Szolnok—Tisza-Derzs. Kitűnik ezekből, hogy a folyó hosszának kialakulása egyedül a törökbecse-tiszatoroki szakaszon megfelelő, s hogy a legjobban kialakult szakaszok nem az alsó Tiszán, hanem inkább a közép, sőt a felső Tiszán vannak. E táblázat 8. rovatában foglalt adatok világosan fel­tüntetik az egyes szakaszok között rejlő ellentéteket s igazolják, hogy a Tisza folyó mostani kialakulása nem mindenütt felel meg a szabályozott folyó kellékeinek, illetve a nagy áradások rendszeres levonulására szükséges fel­tételeknek. Az egyes szakaszok hosszúságának kialakulása igen aránytalan. Nincs meg közöttük az összhang és a kellő sorrend, mely feltétlenül szükséges arra, hogy az alsóbb szakaszokon árhullám-árhullámra ne­m, vagy legfeljebb csak kis mértékben torlódjék, hogy így az árvizek tapasztalt rohamos emelkedése be ne következzék. Még inkább így van ez természetesen, ha a mellék­folyókat is tekintetbe vesszük. 3. A pálya kialakulásának változása. A Tisza-szabá­lyozás összhatása következtében az 1910. évig beállott változásokat semmi sem jellemzi annyira, mint az egyes folyószakaszok kialakulási mértékének változása. Már a folyó 1910. évi kialakulására nézve kimutattuk, hogy ez a folyó természetének nem igen felel meg; még­inkább kitűnik ez, ha a folyó szabályozás előtti állapotát, illetve akkori kialakulását hasonlítjuk össze a mostani 1910. évi pálya kialakulásával és vizsgáljuk, hogy az egyes folyó­szakaszoknak alulról fölfelé a természetes számsor 3. táblázat. A Tisza folyó jellegzetes szakaszainak kialakulásában előállott változások­ sorrendjében megjelölt helye, száma, a folyó kialakulási mértékének tekintetbe vételével, hányadik helyen állott a szabályozás előtt és hányadik helyen áll most. Az idevágó adatokat a 3. táblázatban foglaltuk össze, amelynek harmadik rovatában a jellemző szakaszok sor­számai vannak a Tiszatoroktól fölfelé követett természe­tes sorrendben felsorolva. A negyedik rovatban feltüntetett szám az első rovatban jelölt folyószakasz számát jelenti, de azon a helyen, ab­ban a sorrendben, amelybe a szabályozás előtti állapota sze­rint sorolandó, tekintettel a 2. kimutatás hetedik rova­tában föltüntetett arányszám nagyság­ára, illetve a szakasz kialakulásának 1842. évi mértékére úgy, h­ogy a legked­vezőbben kialakult szeged—törökbecsei 93 százalékos szakasz száma a 3. táblázat negyedik rovatában a leg­első helyre kerül. A 3. táblázat ötödik rovatában a számoknak ugyanaz az értelmük és hasonló a sorrendjük, mint aminő a negyedik rovatéinak, csakhogy azok a folyó mostani (1910.) kialaku­lási mértékére vonatkoznak, vagyis a számok helye, egy­másutánja a 2. táblázat nyolcadik rovatában foglalt arány­szám nagysága szerint sorakoznak olyformán, hogy a leg­kisebb arányszámú szakasz a legfelső sorban áll. A hatodik rovat, a 2. számú táblázat 7. és 8. rovatai­ban foglalt számok különbségét, vagyis az illető jellegző folyó­szakasznak szabályozás előtti és a mostani kialaku­lási mértékei közti különbségét adja, jobban mondva a szabályozás következtében a kialakulás mértékének meg­csökkenését, illetve a vári—tiszaújlaki szakaszon a kiala­kulási mérték megnövekedését adja meg. A 7. rovatban a szabályozás előtti sodorhosszban, az átvágások következtében­­ elért rövidülést kerekszámú százalékban fejeztük ki. Meg fogjuk már most vizsgálni, hogy az egyes szaka­szok hosszanti kialakulásának változása, az egész szabá­lyozásra minő hatással van? Nyilvánvaló, hogy általában ezek a változások abban az esetben jártak volna a legjobb hatással, ha a felső szakaszok kialakulása leginkább visszamarad, ellenben az alsó szakaszoké legjobban fejlődött volna, vagyis hogyha az egyes szakaszok kialakulási mértéke oly formán vál­tozott volna, hogy e mérték szerint sorrendbe sorolva, ez a sorozás a szakaszok természetes sorrendjével egybe­vágna. A valóságban azonban nem ilyen a szakaszok sorrendje, sem a szabályozás előtti, sem jelenlegi állapotukban. Sőt egyik-másik szakasznak, szabályozás előtti alakulása alap­ján, a sorrendben elfoglalt helye a szabályozás óta rosszab­bodott. Annak megítélésére, hogy a kialakulás folytán történt változás minő eredménnyel járt, a következő két szabály irányadó. 4­­. Jó eredménnyel járt valamely szakasznak változása az egész szabályozásra akkor, ha szabályozás előtti ki­alakulása alapján megillető helye, a szakaszok természetes sorozatában kijelölt helyétől távol esvén, a szabályozás következtében utóbbi helyhez leginkább közeledett. 2. Ki nem elégítő eredménnyel járt a szakasz kiala­kulásának változása az egész szabályozásra, ha a szabá­lyozás előtti kialakuláshoz képest megállapított helye, a természetes sorrendben kijelölt helyétől távol esik és a szabályozás következtében utóbbi sorrendben még távo­labbi,helyre jutott. E szabályok szemmeltartásával a tizenkét jellegzetes szakasz kialakulásában a szabályozás következtében be­állott változás, annak általános keretében a következő eredménnyel járt: Legjobban beilleszkedett a változás folytán az 5. Szol­nok—tiszaderzsi szakasz, amennyiben szabályozás előtt a A jellegzetes fol­yószakaszok­­ megnevezése természetes sorszáma alulról fölfelé száma abban a sorrendben, mely a kialaku­lás szerint őt megilleti szabályozás előtti és jelenlegi kialakulásá­nak különbsége °/o-ban átvágások okozta meg­rövidülésé viszonyítva a szabályozás előtti so­dorhoz °/o-ban e •cd N m természetes sorszáma alulról fölfelé szabá­lyozás előtt jelen-meg 1910-ben szabályozás előtti és jelenlegi kialakulásá­nak különbsége °/o-ban átvágások okozta meg­rövidülést viszonyítva a szabályozás előtti so­dorhoz °/o-ban 1. Tiszatorok - Töröbecse 1 3 1 77 37 11. Törökbecse—Szeged... 2 7 6 61 23 III. Szeged Köröstorok ... 3 1 9 57 30 IV Köröstorok — Szolnok 4 2 7 85 33 V. Szolnok—T.-Derzs 5 6 3 167 52 VI .-Derzs—Ároktő 6 10 2 100 48 VII. Ároktő—Sajótorok ... 7 11 5 62­­ 35 VIII Sajótorok—Tokaj 8 9 10 124 46 IX. Tokaj—Csap 9 4 11 126 50 X. Csap—V.-Namény 10 8 8 75 30 XI­V.-Namény—M.-Vári ... 11 5 12 87 31 XII. M.-Vári-T. Újlak ... 12 12 4 21 — 25

Next