A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 54. évfolyam (1920)
5-6. szám - Erdős Ferenc: Tisza-szabályozás I.
LIV. kötet, 8—11. szám. Tisza-szabályozás, alakulásának arányszámai: 234, 34, 192, együttvéve valamennyi szakasz közül a legkisebb. Ezután következik a tisza-derzs—ároktői (hatodik) szakasz. Harmadik a sorban: a tokaj—csapi szakasz, holott ezt a természetes sorrend szerint a kilencedik hely illetné meg. Ezután következik az ároktő—sajótorkolati szakasz, ötödik helyen áll a szeged—körösi szakasz és csak hatodiknak sorakozik a törökbecse—szegedi szakasz. Mind a tizenkét szakasz közül legkedvezőtlenebbül alakult ki a köröstorok—szolnoki szakasz, melynek kialakulási arányszámai: 836, 248 és 471 százalék. Ezután a többi szakaszok arányszámuk fogyó sorrendje szerint a következőképpen sorakoznak: Vári—Újlak, Sajótorok—Tokaj, Csap—Vásárosnamény, Vásárosnamény— Vári, Szolnok—Tisza-Derzs. Kitűnik ezekből, hogy a folyó hosszának kialakulása egyedül a törökbecse-tiszatoroki szakaszon megfelelő, s hogy a legjobban kialakult szakaszok nem az alsó Tiszán, hanem inkább a közép, sőt a felső Tiszán vannak. E táblázat 8. rovatában foglalt adatok világosan feltüntetik az egyes szakaszok között rejlő ellentéteket s igazolják, hogy a Tisza folyó mostani kialakulása nem mindenütt felel meg a szabályozott folyó kellékeinek, illetve a nagy áradások rendszeres levonulására szükséges feltételeknek. Az egyes szakaszok hosszúságának kialakulása igen aránytalan. Nincs meg közöttük az összhang és a kellő sorrend, mely feltétlenül szükséges arra, hogy az alsóbb szakaszokon árhullám-árhullámra nem, vagy legfeljebb csak kis mértékben torlódjék, hogy így az árvizek tapasztalt rohamos emelkedése be ne következzék. Még inkább így van ez természetesen, ha a mellékfolyókat is tekintetbe vesszük. 3. A pálya kialakulásának változása. A Tisza-szabályozás összhatása következtében az 1910. évig beállott változásokat semmi sem jellemzi annyira, mint az egyes folyószakaszok kialakulási mértékének változása. Már a folyó 1910. évi kialakulására nézve kimutattuk, hogy ez a folyó természetének nem igen felel meg; méginkább kitűnik ez, ha a folyó szabályozás előtti állapotát, illetve akkori kialakulását hasonlítjuk össze a mostani 1910. évi pálya kialakulásával és vizsgáljuk, hogy az egyes folyószakaszoknak alulról fölfelé a természetes számsor 3. táblázat. A Tisza folyó jellegzetes szakaszainak kialakulásában előállott változások sorrendjében megjelölt helye, száma, a folyó kialakulási mértékének tekintetbe vételével, hányadik helyen állott a szabályozás előtt és hányadik helyen áll most. Az idevágó adatokat a 3. táblázatban foglaltuk össze, amelynek harmadik rovatában a jellemző szakaszok sorszámai vannak a Tiszatoroktól fölfelé követett természetes sorrendben felsorolva. A negyedik rovatban feltüntetett szám az első rovatban jelölt folyószakasz számát jelenti, de azon a helyen, abban a sorrendben, amelybe a szabályozás előtti állapota szerint sorolandó, tekintettel a 2. kimutatás hetedik rovatában föltüntetett arányszám nagyságára, illetve a szakasz kialakulásának 1842. évi mértékére úgy, hogy a legkedvezőbben kialakult szeged—törökbecsei 93 százalékos szakasz száma a 3. táblázat negyedik rovatában a legelső helyre kerül. A 3. táblázat ötödik rovatában a számoknak ugyanaz az értelmük és hasonló a sorrendjük, mint aminő a negyedik rovatéinak, csakhogy azok a folyó mostani (1910.) kialakulási mértékére vonatkoznak, vagyis a számok helye, egymásutánja a 2. táblázat nyolcadik rovatában foglalt arányszám nagysága szerint sorakoznak olyformán, hogy a legkisebb arányszámú szakasz a legfelső sorban áll. A hatodik rovat, a 2. számú táblázat 7. és 8. rovataiban foglalt számok különbségét, vagyis az illető jellegző folyószakasznak szabályozás előtti és a mostani kialakulási mértékei közti különbségét adja, jobban mondva a szabályozás következtében a kialakulás mértékének megcsökkenését, illetve a vári—tiszaújlaki szakaszon a kialakulási mérték megnövekedését adja meg. A 7. rovatban a szabályozás előtti sodorhosszban, az átvágások következtében elért rövidülést kerekszámú százalékban fejeztük ki. Meg fogjuk már most vizsgálni, hogy az egyes szakaszok hosszanti kialakulásának változása, az egész szabályozásra minő hatással van? Nyilvánvaló, hogy általában ezek a változások abban az esetben jártak volna a legjobb hatással, ha a felső szakaszok kialakulása leginkább visszamarad, ellenben az alsó szakaszoké legjobban fejlődött volna, vagyis hogyha az egyes szakaszok kialakulási mértéke oly formán változott volna, hogy e mérték szerint sorrendbe sorolva, ez a sorozás a szakaszok természetes sorrendjével egybevágna. A valóságban azonban nem ilyen a szakaszok sorrendje, sem a szabályozás előtti, sem jelenlegi állapotukban. Sőt egyik-másik szakasznak, szabályozás előtti alakulása alapján, a sorrendben elfoglalt helye a szabályozás óta rosszabbodott. Annak megítélésére, hogy a kialakulás folytán történt változás minő eredménnyel járt, a következő két szabály irányadó. 4. Jó eredménnyel járt valamely szakasznak változása az egész szabályozásra akkor, ha szabályozás előtti kialakulása alapján megillető helye, a szakaszok természetes sorozatában kijelölt helyétől távol esvén, a szabályozás következtében utóbbi helyhez leginkább közeledett. 2. Ki nem elégítő eredménnyel járt a szakasz kialakulásának változása az egész szabályozásra, ha a szabályozás előtti kialakuláshoz képest megállapított helye, a természetes sorrendben kijelölt helyétől távol esik és a szabályozás következtében utóbbi sorrendben még távolabbi,helyre jutott. E szabályok szemmeltartásával a tizenkét jellegzetes szakasz kialakulásában a szabályozás következtében beállott változás, annak általános keretében a következő eredménnyel járt: Legjobban beilleszkedett a változás folytán az 5. Szolnok—tiszaderzsi szakasz, amennyiben szabályozás előtt a A jellegzetes folyószakaszok megnevezése természetes sorszáma alulról fölfelé száma abban a sorrendben, mely a kialakulás szerint őt megilleti szabályozás előtti és jelenlegi kialakulásának különbsége °/o-ban átvágások okozta megrövidülésé viszonyítva a szabályozás előtti sodorhoz °/o-ban e •cd N m természetes sorszáma alulról fölfelé szabályozás előtt jelen-meg 1910-ben szabályozás előtti és jelenlegi kialakulásának különbsége °/o-ban átvágások okozta megrövidülést viszonyítva a szabályozás előtti sodorhoz °/o-ban 1. Tiszatorok - Töröbecse 1 3 1 77 37 11. Törökbecse—Szeged... 2 7 6 61 23 III. Szeged Köröstorok ... 3 1 9 57 30 IV Köröstorok — Szolnok 4 2 7 85 33 V. Szolnok—T.-Derzs 5 6 3 167 52 VI .-Derzs—Ároktő 6 10 2 100 48 VII. Ároktő—Sajótorok ... 7 11 5 62 35 VIII Sajótorok—Tokaj 8 9 10 124 46 IX. Tokaj—Csap 9 4 11 126 50 X. Csap—V.-Namény 10 8 8 75 30 XIV.-Namény—M.-Vári ... 11 5 12 87 31 XII. M.-Vári-T. Újlak ... 12 12 4 21 — 25