A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 54. évfolyam (1920)

7-8. szám - Erdős Ferenc: Tisza-szabályozás II.

/ 13. táblázat. A kulminálás ideje közti különbségek a Bodrogra. Bodrog folyó. (12. és 13. táblázat.) Az Ondava, Tapoly, Latorcza, Ung és Laborcz árvizeinek találkozása legkedvezőt­lenebb volt 1913-ban és 1915-ben. Az alsó Bodrogra nézve legkedvezőbb volt az 1895, a közép Tiszára az 1888. és 1915. év. A Bodrogra legkedvezőtlenebb volt az 1913. és 1915. év, amikor a víz Sárospatakon előbb kulminált mint Hoóron. A tetőpontok találkozására nézve az összehasonlítás az . Ondova—Tapolyára legkedvezőtlenebbül az 1879. és 1888., Hoór Sárospatak közt 10 21 Zemplén „ „—2 2 Sárospatak Tokaj „ 10 1 Sárospat. Tiszapolgár „02 1879 1881 1888 1895 1913 1915 években 6 9­­17 —9 3 7 —20 0 0 1—10 0 110 nap 36 Erdős Ferenc. A Bodrog rendesen a felső Tiszával egyszerre érkezik Tokajhoz, ami megmagyarázható abból, hogy a két folyó egy zónában ered s így közös időjárásnak vannak kitéve, s pályájuk hossza sem lényegesen különböző. A Körösök áradásaira felette jellemző, hogy — az 1879. évet kivéve — mindig jóval megelőzték a Tisza tokaji kulminálását még pedig: 1881-ben 11, 1915-ben 10, 1913-ban 5, 1888-ban 4 és 1895-ben 3 nappal. Ellenben 1919-ben időbeli különbség nincs, vagyis a kulminálások ideje közel egybeesvén, a telések Csongrádon találkoztak. 2. A szabályozások előhaladásával tehát az árvizek lejövetele a mellékfolyókból a Tiszába kielégítően ked­vezőbbé nem alakult, sőt a folyó évben kétségtelenül rosszabodott. Mert a Szolnok feletti szakaszon 1888-ban általában kedvezőtlenebb volt, mint 1881-ben, még 1895-ben és 1913-ban sem látunk határozott javulást, noha idő­közben tetemes munkálatok, nevezetesen átvágást és fejlesz­téseket hajtottak végre. Sőt ma, az átvágások anyamederré történt bővülése után, Szolnoktól lefelé a helyzet hatá­rozottan rosszabbodott. 3. A Tisza szabályozáshoz fűzött ama várakozást, hogy az átvágások az árvizek lefolyását oly módon fogják gyorsítani, hogy az árvíz színe nem emelkedhetik, oly magasra nem látjuk megvalósulva. Mert nem tekintve az 1888. évi árvizet, amikor a közép- és alsó Tiszán nagy árvíztömegek oldalt kiömlöttek s emiatt az árhullám rendesen nem fejlődhetett ki, 1881 óta a Tisza árhullá­mának kifejlődése Vásárosnamény és Törökbecse között nem javult, sőt az 1915. évi árvíz lezajlása leglassabban történt, jóllehet ma már valamennyi tiszai átvágás anya­mederré bővült. 4. A kulminálási idők összehasonlításából is kitűnik, hogy a Tiszának legnagyobb visszahatása mellékfolyói közül a Körösökre van annyira, hogy az Szarvasnál még feltétlenül dominál, de a 8. táblázatból kivehető, hogy a Tisza nagy vize a Körösöknek a közepesnél nagyobb vízállásaira jelentékenyen hat vissza Gyomá­nál, sőt érezhető az, míg Békésen túl a Kettős-Körös­ben is. Továbbá jelentékeny a Tisza árvizének visszahatása a Bodrogra, jóval Sárospatakon túl. A Szamos és felső Tisza egymást kölcsönösen domi­nálják. Legkisebb a Tisza visszahatás­a Marosra, már Makó­nál a Maros áradásaira nincs befolyással, csak kisebb vizeit dominálja. A Sajó és Hernádra a Tisza visszahatása kellő vízmércék híján pontosan meg nem ítélhető. A Sajóban a Tisza visszahatása Girincsig érezhető. Ezek után folytatóan külön-külön mindenik mellékfolyó­nál szemügyre vesszük a kulminálási idők közt levő különbségeket és az árhullámok tetőpontjainak talál­kozását magán az illető folyón és a főfolyó ránézve irányadó szakaszán 10. táblázat. A tetőmagasságok találkozása a Szamoson. Vízmérce 1879 1881 1888 1895 1913 W 1915 Vízmérce február márc. márc. április március április július december 14 15 4 12 7 1­9 17 22 27 5 6 1­9 13 14 21 12 15 18 Szatmár... ... ... Vásárosnamény Tokaj ... ... ... 121-18 109-41 9550 123-62 10973 96-45 121-66 108-78 98-26 12496 10823 95 26 124-3 11 122 96 110571110'44 97-18 97-28 125-32 109­73 94-22 124-68 11085 97-00 122 4'^ 110-04 9820 12516 110-02 97 25 125 15122-39 110­ 28-110­24 97-44 9762­­25 69 10968 95 69 124-96 109-73 85-87 122-92 109-22 96-70 125-32 10­ 52 96-64 123-30 110-18 97 35 121 62 108-78 97-73 11. táblázat. A kulminálás ideje közötti különbségek a Szamosra. Szamos folyó. (10. és 11. táblázat.) Magán a Szamoson leggyorsabban a kulmináció 1895-ben, azután 1913-ban és 1915-ben ment végbe, lassan, azaz huzamosan 1881-ben. A Tisza tokaji kulminálása és a Szamos szatmárnémeti kulminálása közti idő legrövidebb 1895-ben, azután 1915-ben és 1913-ban, leghosszabb 1881-ben. Azaz a találkozás a közép Tiszára nézve legkedvezőtlenebb volt 1895-ben, aztán 1915. és 1913-ban, mert a Szamos áradása a Tiszát ott már feldagadva találta s így ebben az árhullámot jelentékenyen növelte s amannak lezajlását a főrecipiensbe megnehezítette. A tető­magasságok találkozását illetően, mint a táblázatból látjuk, a Szamos 1913-ban magasabb volt mint 1888-ban s még inkább mint 1881 és 1879-ben. 1915-ben ugyanakkora a magassága mint 1888-ban. Magára a Szamosra nézve a tokaji vízállással való talál­kozás legkedvezőbb volt 1888-ban és legkedvezőtlenebb 1895 és 1915-ben. A tokaji kulminálás idején 1915-ben Szatmárott a S­zamos legalacsonyabb volt, azután 1895-ben és 1888-ban, vagyis a Szamos árvizének javarésze éppen Tokaj körül vonulhatott le, midőn ott az árvízhullám teljében állott. Ezért a közép Tiszára nézve­ a Szamos legjobban hatott 1888-ban és 1915-ben. 1895-ben is nagy volt a hatás, de mérsékelte az 1888 -ihoz képest az, hogy maga a Tisza nem volt oly magas. Arra a kérdésre, hogy a jövőben a Szamos vizének emel­kedése várható-e, inkább igennel felelhetünk, mert a végre­hajtott ármentesítéssel a Szamost, a jobbparti Tisza—Szamos szögtől egészen elterelték s oda a jövőben többé ki nem önthet. Vizeinek tehát emelkedése várható s ebben az esetben hatása a közép Tiszára is fokozódni fog. 1879 1881 1888 1895 1913 1915 években Szatmárnémeti és Vásárosnamény közt ... 1 26 5 0 1 3 nap Szatmárnémeti és Tokaj közt 18 28 10 3 8 6 Vásárosnamény és Tokaj közt 17 2 5 3 7 3., 12. táblázat. A tetőmagasságok találkozása a Bodrogon. Vízmérce 1879 . 1881 1888 1895 1913 1915 Vízmérce február már. márc. április március márc.| április augusztus július december Vízmérce 12 1, 22 | 24 4 20 S 1 10 | 9 21 1 24 1 27 30 2 18 19 8 11 21 1 22 27 | la Hoór ... Zemplén Sárospatak Tokaj ... 108-54 9691 94-77 9428­­ 100-34 9778 96-81 s v í 10041 97-72 96-80 z 99-93 9746 9703 106-89 98-35 96 60 9625 közép 919 61­ 99-55 97-4019746 97­24 97 27 v í z 9954 99 43 97-28 10805 1(10-39 96-82 96-64 középvíz 10088100-79 9817 9840 97-88 9820 107-29 100-19 98-55 96 49 kö 10046 9925 97-35 z é­p V­í­z. 100-09|99­ 97 99 75 99-61 98­­­9820 10799 9848 96-36 95 01 k i 9921 96-69 9509 S V­í­z 98-60­ 98­ 54 96-99,96 99 96 70­ 96-78 10654 9869,9946 96 60 9772 9594,9773 1920.11. 22.

Next