A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 55. évfolyam (1921)
49. szám - Vegyesek
LV. kötet, 47. szám. hol növényi anyagok bomlásnak indultak. A földnek jellegzetes színét is ezek adják. Érdekes tulajdonságuk, hogy az ásványi anyagokkal együtt a növények fontos tápanyagát alkotják és a növény fejlődését nagyon befolyásolják. A szén keletkezését is a huminsavból feltételezhetjük, de hogy a kitűzött kérdésre felelhessünk, azt kell eldöntenünk, hogy a huminsav a növények mely részéből keletkezik. A mostani nézet az, hogy a huminsav a növény cellulózaanyagából keletkezik, ebből az következne, hogy a szén is tehát a cellulózából keletkezett. Ismeretes, hogy a cellulóza furán gyűrűt is tartalmaz, ezért a huminsavban és a szénben is meg kellene találni a furánt. Egész más irányú az a feltevés, ami F. Fischer és H. Schrader kísérleteiből kitűnik. Szerintük a szénképződésnél nem a cellulóza a fontos, hanem a növények másik fontos alkotórésze, a növények szilárd vázát alkotó lignin. A szén keletkezésének menete már most a természetben eme újabb felfogás szerint a következőképpen folyna le. A növény elhalása után korhad, amikor is a növény cellulózása a baktériumok hatására elbomlik széndioxidra, methánra és vízre, míg a lignin mennyisége aránylag mindig több és több lesz, átalakulva lassan huminsavvá ez pedig szénné. A humuszanyagokat aszerint osztályozzuk, hogy alkálihidrooxidokban oldódnak-e vagy nem. A huminsav az, melyik könnyen oldódik nátriumhidroxdban ; ez az anyag az, amit a barnaszénből is kiold a nátriumhidroxid. A huminsav bomlása még tovább is tart : alkálifémhidroxiokban oldhatatlan huminná alakul, ez az úgynevezett belső szenesedés által alakul át barna-, illetőleg kőszénné. • A fent vázolt nézetet több tény bizonyítja. Először is a cellulózát, mint ismeretes, a baktériumok igen könnyen megtámadják, a ligninnél ezt nem tapasztaljuk, mert a baktériumokvegybontó hatásának a lignin inkább ellenáll. Ha a különböző korhadási stádiumban levő fát vizsgálat alá veszünk, úgy mindig azt tapasztaljuk, hogy a lignin mennyisége a korhadással folyton nő, tehát a cellulóza az, amelyik elbomlik. Ennek gyakorlati jelentősége is van, mert a turfa életkorát a cellulóza és lignin mennyiségének viszonyából lehet megállapítani. A fenti nézetet támogatja még az a tény is, hogyha a gnint nátronlúggal nyomás alatt 180° C-ra hevítve főzzük, barna folyadékot kapunk, ami a huminsavval azonos. E műveletet cellulózával elvégezve nem kapjuk ezt az eredményt. Fontos bizonyíték még az is, hogy a methox lesöpört, ami a huminsavban megtalálható és a ligninre is jellemző, a cellulózában nincs meg, tehát ez is a huminsav lignineredete mellett bizonyít. Ha a cellulózát, lignint, barnaszenet nyomás alatt való oldációnak teszünk ki, a cellulózából alig valami benzolszármazék keletkezik, míg a ligninből, barnaszénből, kőszénből benzolkarbonsavak nagy mennyiségben keletkeznek, de a cellulózát jellemző furánnak nyoma sincsen. A felsorolt kísérleti tények alapján tehát bátran állíthatjuk, hogy a szén nem növények cellulózájából, hanem ligninjéből keletkezik és struktúrája nem a furán-gyűrűt, hanem a benzolgyűrűt tartalmazza. A szén száraz lepárlási termékeinek vizsgálata is e felfogást igazolja. Az ásványolajat képző szénhidrogének, az aszfalt, a bitumen részben a szenet alkotó növényekben alárendeltebb mennyiségben levő viaszból, zsírokból, gyantából keletkeznek, részben állati eredetű zsírokból, melyek a növényekkel együtt kerültek a föld alá. A nyers kátrány fenolja nem az említett anyagokból, hanem a ligninből származik, mert ez a benzol struktúrájával bír. A kokszolásnál a kátrány nem marad meg abban a formában, ahogyan az keletkezett, hanem felbomlik aromás kátrányra és gázra. A kátrányban azután a benzolmag játssza a főszerepet. Az elméletnek csak az a gyengéje, hogy az egyes részletek tökéletesen még kidolgozva nincsenek. A reakciók egyoldalúsága pedig a természet munkájával össze nem egyeztethető, mert a természetben tisztán sohasem fordul elő sem a korhadás, sem a rothadás, ami a fentvázolt folyamatokat okvetlen befolyásolja. (Chem. Ztg. 1921. 64—514) Somogyi Jenő: A munkástovábbképző bizottság kezdeményezésére az Országos Szabadoktatási Tanács közreműködésével, a Budapesti Egyesített Városi Vasutak által rendezett harmadik munkástovábbképző tanfolyam november hó 26.-án az Igazgatóság Lipót körúti épületében a meghívott érdekkörök és a nagy nyilvánosság élénk érdeklődése mellett nyert befejezést. A vizsgán dr. Zielinski Szilárd elnökölt mint Egyletünk elnöke. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium képviseletében megjelent Viszota Gyula miniszteri tanácsos, tankerületi főigazgató. A vasutak részéről jelen voltak dr. Tormay Géza miniszteri tanácsos a vasutak felszámoló bizottságának elnöke, egyúttal a kereskedelemügyi minisztérium képviseletében és Sztrókay István, a vasutak vezérigazgató helyettese, a munkástovábbképző bizottság elnöke. Jelen voltak továbbá Bernát István közgazdasági egyetemi tanár, Rohrmann István vasúti és hajózási főfelügyelő, Samarjay László államvasúti műszaki igazgató, Láng Károly bányászati főiskolai tanár és a fővárosi gyáripar számos vezetője és képviselője. Az elnök a vizsgát megnyitva a három tanfolyam munkáshallgatósága a vizsgát a Himnusz hangjaival kezdte meg. Sorra kerültek az összes előadott tantárgyak, úgy az elnökség mint az előadó tanárok vizsgáztatása mellett. A vizsga négy órán át tartott, a munkáshallgatók talpraesett feleletei a vizsgán megjelent műszaki érdekeltség figyelmét állandóan lekötve tartották. Dr. Zielinski Szilárd bezárva a vizsgát szavaival az előadó tanárok előtt a tanfolyamok munkáshallgatóságának továbbképzése terén elért meglepő eredmény felett a legnagyobb elismerését fejezte ki; ezt, úgymond, elérniök csak úgy sikerült, hogy az előadott tananyagot a munkássággal megkedveltetni tudták. Hangsúlyozta a munkástovábbképzésnek úgy az „ VEGYESEK ” iparvállalatokra mint a munkástársadalomra egyaránt vonatkozó nagy szociális fontosságát. Kiemelte a tanult hazafias érzelmű munkásnak szerepét a hazai ipar fellendülése és ezzel kapcsolatban hazánk anyagi megerősödése tekintetében. Köszönetét fejezte ki a Budapesti Egyesített Városi Vasutak Igazgatóságának, hogy a tanfolyamok megtartását nemes áldozatkészségével lehetővé tette és azt, mint követendő példát állította elő. Buzdította a munkástanfolyamok hallgatóit, hogy a megkezdett úton kitartással tovább haladjanak. Nagy reményeket fűzött a vizsga eredményéhez, a tényleges siker azonban örvendetes meglepetésben részesítette őt-A munkáshallgatóságot az elnök szavai észrevehető lelkesedésre hangolták. A záróvizsga a Szózat hangjai mellett ért véget. M. L. A Miskolci tervpályázatok eredménye. I. Miskolc thjf. város városszabályozási tervének elkészítésére kiírt eszmei, országos tervpályázatra beérkezett 10 pályatervet a bírálóbizottság november hó 22-től 2- ig elbírálván, az eredmény a következő: 1. A 30.000 koronás első díjat nyerte a IX számú „Avasalja" jeligéjű pályatervvel Warga László okl. építész, nyug. műszaki tanácsos, a Főváros városszabályozási szakértője. 2. A 25 000 koronás második díjat nyerték a VIII. számú „Száz év múlva" jeligéjű pályatervvel Papp Gyula és Szabolcs Ferenc műépítészek. 3. A 20.000 koronás harmadik díjat nyerték a X. számú „Arany Jövendő" jeligéjű pályatervvel Barát Béla és Novák Ede okf. építészek. 4. Megvétetett 10.000 korona kitűzött megvételi árért az 1. számú „Biztos alapra lehet építeni" jeligéjű pályaterv, melynek tervezői Lippay Béla oki. mérnök, nyug. máv. felügyelő (Miskolc) és Sipos Schibdanek Gyula oki. gépészmérnök (Miskolc). 5. Megvétetett 10.000 korona kiűzött megvételi árért a IV. számú „Miskolc nem volt, hanem lesz" jeligéjű pályaterv, melynek tervezői Gerey Ernő műépítész, máv. műszaki főellenőr (Budapest) és Sinkovich Dezső mérnök, máv. felügyelő (Miskolc). II. A temető tervéért. 1. Az 1000 koronás első díjat nyerték a X számú pályatervvel Jakabffy Zoltán és Bauer Zoltán építész. 2. A JOOO koronás második díjat nyerte a IX. számú pályatervvel dr. Kotsis Iván építész. 3. A 2000 koronás harmadik díjat nyerte Reicht Ödön építész. 4 Megvétetett 1000 koronára kitűzött vételárért a XI. számú pályaterv, melynek szerzője Schaefer Ferenc építész. 5 Megvétetett 1000 korona vételárért a XIV. számú pályaterv, melynek szerzője Friedrich Lóránd építész. III. Az épületek tervéért. 1. A 10000 koronás első díjat nyerték Jakabffy Zoltán és Bauer Zoltán építészek. 2. A 8000 koronás második díjat nyerte Friedrich Lóránd építész. 3. A 6000 koronás harmadik díjat nyerte dr. Kotsis Iván építész. 4. Megvétetett 2000 koronáért Heintz Béla építész pályaterve. 5. Megvétetett 2000 koronáért Reichl Ödön építész pályaterve. Felszólalás: A Magyar Mérnök- és Építész Egyletben f. é. november hó 15.-én .4 barnaszéngenerátorkátrány termelése, desztillációja és felhasználása, különös tekintettel a hazai viszonyokra címen tartott előadásban, mint arról utólag értesültem, Sziget Gábor igazgató úr rám vonatkozólag olyan megjegyzéseket tett, amelyek azt Vegyesek. 369