A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 56. évfolyam (1922)

25. szám - Vegyesek

LVI. kötet. 25. szám. Pályázati hirdetmény a Napoleon-pályadíjra. — Vegyesek. 225 és a pályatervek megbírálására egyebek­ben az érvényben levő tervpályázati sza­bályzat a mértékadó. 11. A pályanyertes mű az Egylet tulaj­donában marad, a nem nyertes pályamun­kákat és a felbontatlan jeligés leveleket pedig az Egylet a bírálati jegyzőkönyvnek a közgyűlésen történt felolvasástól számí­tott 4 (négy) héten át őrzi meg. Elfogadta a Magyar Mérnök- és Építész­Egylet választmánya 1922. március hó 31.-én tartott 633-ik (rendes) ülésén. Thoma Frigyes s. k. Dr. Zielinski Szilárd s. k. főtitkár- elnök. Pályázati hirdetmény a Magyar Mérnök és Építész-Egylet 1922—23. évi Késer Napoleon-pályadíjra. 1. A pályázat tárgya: Tervezendő I építőmester lakóháza 20 m széles, 20 öl mély parcellán, hátulsó építési vonal az utcától számítva 25 m, mely mélységig 2—2 szomszédos ház összeépíthető. 2. Pályadíj: Negyvenezer (40 000) ko­rona névértékű értékpapír évi kamatainak 3/4 része (kb. 1.200 kor.). Amennyiben a pályázat meddő maradna, úgy a fennma­radt díjösszeg az 1924—25. évi pályadíj­hoz csatoltatik. 3. Bírálóbizottság tagjai: Jakabffy Zoltán, Kéler Elemér, Schmitterer Jenő és Schoditsch Lajos rendes tagok, Majorossy Gyula póttag. 4. Feltételek: a) készítendő 1. minden emeletsor (alagsor) alaprajza és annyi met­szet, amennyi a tervezet tökéletes megérté­séhez szükséges, 1 : 100 méretben. 2. Az összes egymástól eltérő homlokzatok 1:100 méretben. 3. A tervező által, tetszése sze­rint választandó külső, vagy belső részlet 1:50 méretben. Ez a rajzlap nem lehet 1 m2-nél nagyobb. 4. Rövid műleírás. Részleges programm a titkári hivatalban 5 K-ért beszerezhető. 5. A pályázatban részt vehet a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet minden tagja. A terveket lepecsételve, jeligével ellátva, a jeligés levéllel együtt a Magyar Mérnök-és Építész-Egylet titkári hivatalában 1922. évi december 15.- én este 6 óráig adandó be. 6. A bíráló bizottság figyelmezteti a pályázókat, hogy a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet által elfogadott tervpályá­zati szabályokat szigorúan betartani köte­lesek és az azoktól való legcsekélyebb el­térés megokolja a pályaműnek a bírálat­ból való kizárását. A pályázat eredményét a Magyar Mér­nök- és Építész-Egylet elnöke az 1923. évi rendes közgyűlésen hirdeti ki, mely idő­ponton túl az Egylet a nem pályanyertes terveket csak 4 héten át őrzi meg. Budapest, 1922. évi julius hó 9.-én tar­tott választmányi üléséből. Thoma Frigyes s. k. Chatel Vilmos s. k. főtitkár, alelnök. Uj tagjaink. (Felvetettek a nagyválaszt­mány 1922. évi június hó 9.-i 634. rendes ülésén.) Rendes tagok: Altmann Gyula, Bíró Lajos, Bohner Endre, Csanády Árpád, Egry István, Emeritzy Zoltán, Gerhauser Vilmos, Gönczy Adorján, Gratzl Lajos, Halász Albert, Hofhauser Jenő, Huszár Nándor, Janisch Gyula, Jankovich János, Knmr.mrm­ Zc!t£~, KSttJí,** Lád­ló, Kra'li­c Pál, Magyari Nándor, Nagy Lajos, Németh Andor, Pruzsinszk­y Gábor, Rittinger János Pál, Saly József, Soltész Imre, ifj. Sorg Antal, Szentpétery János, Szolcsányi István, Tilos János, Titsch Károly, Torma István, Várallyay Sándor, Péhakker Ferenc. Rend­kívüli tag: Szontagh E. Pál. A Magyar Mérnök- és Építész-Egy­let nagyválasztmányának újabb hatá­rozatai a „Mérnöki és Építészi mun­kák díjszabása" tárgyában. A mérnöki és építészi munkák díjszabása dolgában Egyletünk nagy­választmánya 1922. évi jú­l­ius hó 9.-én tartott ülésében újabb hatá­rozatot hozott, amidőn — azonnali hatályba lépéssel — kimondta, hogy: 1. A nagyválasztmánynak az 1909., illetve 1912. évi díjszabás egyes határozmányai módosítása tárgyában, 1921. évi december hó 30.-i és ezt megelőző ülésein hozott határozatai­ hatályon kívül helyeztetnek. 2. Az 1909., illetve 1912. évi dijszabás mindazaz eredeti díjtételei, amelyek nem a „költségösszeg bizonyos százalékával" való elszámolás rendszerén alapulnak, a következőképen módosíttatnak : a) az idő szerinti díjazás díjtételei: eredeti értékük húszszorosában állapíttatnak meg ; b) ama díjtételek, amelyek hosszegységre, területegységre, illetőleg darabonkint vagy esetenkint stb. való elszámolásra vonat­koznak mint amelyeknél számottevő se­gédmunkaerő, anyag vagy más kész ki­adás szüksége merül fel : — az alábbi c) alattiak kivételével — eredeti értékük harmincszorosában állapíttatnak meg; c) az 1912. évi dijszabás VIII. fejezeté­ben foglalt „II. táblázat. Nagyobb birtokok felvétele és felosztása (Parcellázás)" című határozmány illetve táblázat hatályon kívül helyeztetik. A parcellázások földmérési munkálataira vonatkozólag­­ — tekintettel a folyamatban lévő birtokreformmal kap­csolatos tömeges ilynemű munkálatokra —, = VEGYESEK = az 1909/1912. évi díjszabástól független, az ezidőszerinti árviszonyok figyelembevé­telével összeállított, a jelen határozattal egyidejűleg kelt „Parcellázások földmérési munkálatainak díjtáblázata" állapíttatik meg. 3. A fenti 2. b) alatti díjazás a tényle­gesen felmerülő készkiadások figyelembe­vételével a harmincszoros díjtételnél maga­sabbra is emelhető: a) oly mérnöki, építészi, gépészmérnöki stb. munkálatoknál, vegyészi vizsgálatok­nál, melyeknél különlegesen számottevő készkiadások merülnek fel, illetve különle­gesen költséges vegyszerek szükségesek, b) az 1909., illetőleg 1912. évi díjszabás II. 11. pontjában felsorolt munkáknál (pl. másolatok készítése, összeolvasása stb.), ha az fezekkel járó, számlával igazolható készkiadások az eredeti díjtételek harminc­szorosának 75%-át meghaladják. 4. A százalékos elszámolás alapjául szol­gáló díjtáblázatok felrovataiban foglalt ér­tékhatárok húszszoros értékükkel veendők számításba, e táblázatok egyéb tételeinek érintetlenül hagyása mellett. 5. Amennyiben akár hatóság, akár ma­gánfél számára adott szakvélemény vagy más hasonló jellegű megbízás esetén a díjazás tárgyát képező ügy álladéka összeg­szerűen megállapítható s az ügyben foly­tatott ténykedés érdemleges eredménye befejezett egészet alkot, a 2. a) és b),illetve 3. alattiak alapján fizetendő végösszeg nem lehet kisebb, mint az ügy álladékának egy százaléka. 6. Kisebb megbízatások, illetve munkák, még hogyha azok a költségösszeg bizonyos százalékával való elszámolás rendszerébe beilleszthetők volnának is, a mérnök- vagy építésznek a megbízás vállalásakor kifeje­zendő kívánságára az idő szerinti díjazás alapján számolandók el. 7. Az 1909., illetve 1912. évi díjszabás 1. 10. pontjában, valamint a „Meghatalma­zás" — minta 7. pontjában foglalt törvény­idézetek helyett az lall. évi I. törvénycikk 767—788. szakaszai és az 1912. évi LIV-ik törvénycikk értendők. 8. A nagyválasztmány ajánlja, hogy amennyiben felmerülő esetben a felek a díjazásra nézve nem tudnának megegyezni, véleményért forduljanak az Egylet elnök­sége útján az Egylet díjszabási tanácsadó bizottságához, amely bizottság hivatva van esetről-esetre díjszabási kérdéseket elbírálni és azokban tanáccsal szolgálni. 9. A jelen határozat a Magyar Mérnök-és Építész-Egylet nagyválasztmányának 1922. évi június 9.-i (634.) rendes üléséből. Thoma Frigyes s. k. Dr. Zielinski Szilárd s.k. foutkar. elnök. Parcellázások földmérési munkáinak díjtáblázata. A) Gazdasági jellegű birtokfelosztások. 1. Egység a kataszteri holdak és új rész­letek (tagok) összegéből képezendő „hold­részletek" száma. 2. 25 holdrészletnél kisebb terjedelmű felosztásoknál az időszerinti díjszabás irány­adó. 3. Ha a felosztandó terület mintegy 20°/6-a egy darabban marad, úgy az árak­ból 5°/o vonandó le, 30°/o-nál 10%, 40%-nál 20%, 50%-nál 30% és 70 és több %-nál 40% vonatik le. 4. Az egységárakban bent foglaltatnak : a) Az előzetes okmányok beszerzése; 6) Helyszíni adatgyűjtés és előzetes tárgya­lások ; c) A felosztás általános tervezetének elkészítése; d) Mindennemű személyzeti-, napszám- és fuvarteljesítmények ; e) Jelleg­zetes pontok helyszíni állandósítása fa­jelekkel­; f) A telekkönyvi munkarészeknek és az átnézeti vázlatrajznak elkészítése 3 példányban; g) A mérések és számítások összes okmányainak szerelése; h) Birtokba helyezés; i) Ellenőrző hitelesítésnél sze­mélyes közreműködés; /­) Irodahelyiség fenn­tartása ; k) Műszerek, szerszámok és sze­relvények amortizációja; /) 250 holdrész­letnél nagyobb terjedelmű felosztásoknál a vasúti utazások és szállítások költségei; m) Adók és illetékek; n) Szellemi munkák díja. 5. Rendkívül körülmények, mint az összelátások súlyos nehézségei, szakadékok, víz, a terület többtagú fekvése, telekkönyvi hat­árkiigazítások és érdekeltségi egyeztető tárgyalások, a régi telekkönyvi részletek rendellenes nagy száma, a munkaidő meg­kötöttségéből eredő többköltségek, a vas­úti állomás és szállás fekvéséből eredő fuvartöbbköltségek, stb. külön veendők számításba.

Next