A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 56. évfolyam (1922)
40-41. szám - Az MMÉE felterjesztése a kereskedelemügyi miniszterhez a tüzelőszer kísérleti állomás megszervezése és az energiagazdasági ügy rendezése tárgyában
LVI. kötet. 40-41 szám. Felterjesztés tüzelőszer kísérleti állomás megszervezése tárgyában. 305 I. A magyar barnaszenek mellékterméknyeréssel való feldolgozása. a) A kátránytermelés és annak módjai. Magyarországon ezidőszerint még igen csekély a barnaszénkátránytermelés, amennyiben jelenleg csak 2 nagyobb üzem (a budapesti gázgyár és Weisz Manfréd lőszergyára) foglakozik a generátortelepeken termelt generátorgáz teljes kátránytalanításával. Az egyéb üzemekben keletkező kátrány csekély mennyiségű és a kátránynak csak arra a részére szorítkozik, amely a csővezetékben magától csapódik le. A nagyobb hazai generátortelepeken nyerhető kátránymennyiség számításunk szerint 17.000 t-ra tehető, ami már elég tekintélyes mennyiség ugyan, de mégnem elégséges arra, hogy az abból előállított termékekkel az országba jelenleg külföldről behozott anyagokat teljesen pótoljuk. A létesítendő intézmény egyik fő feladata tehát az volna, hogy mindama üzemekre vonatkozóan, amelyeknek generátoraik vannak, a kátránytermelés bevezetésére nézve, megfelelő előkísérletek alapján, amennyiben ezek a technikai lehetőséget és a gazdaságosságot igazolják, javaslatot tegyen. Az ország kátránytermelése fokozható volna azáltal is, ha azok az üzemek, amelyek jelenleg széntüzeléssel dolgoznak, de amelyeknél a gáztüzelés megokolt, a gáztüzelésre térnének át. Ilyen üzemek elsősorban a tégla- és chamotte-gyárak, különösen pedig a budapestiek, amelyek esetleg a budai és pesti oldalon felépítendő egy-egy centrális elrendezésű központi generátorgáztelepből nyerhetnek fűtőgázukat. Más üzemek, amelyeknél a gáztüzelés és a generátorgázak kátránytalanításával a kátránytermelés bevezethető volna, a mészgyárak és cementgyárak. Különösen fontos probléma ezenkívül a hazai viszonyokra való tekintettel a kazánrostélytüzeléseknek kátránytermelésre való felhasználása, amely probléma jelenleg ugyan még kísérleti stádiumban van, de amennyiben beválnék, úgy különösen a nagyobb villamos erőtelepek szempontjából nagy horderejű volna. Különös aktualitást nyerne ez a kérdés a nagyvasutak tervbe vett elektrifikálásával. Kapcsolatban a fenti problémákkal, az intézmény kísérleti szervének behatóan tanulmányozni kellene azokat a módozatokat, amelyek mellett hazai szeneink generátorokban vagy egyéb kigázító szerkezetekben mind elgázítás, mind kátránytermelés szempontjából a leggazdaságosabban felhasználhatók, hogy így a kísérleti eredmények hasznothozóan a gyakorlati életbe átvihetők legyenek. A kátránytermelés technikai megoldásának szorosan az egyes szénfajtákhoz kell idomulnia, ugyanis általános elveket a szenekből termelt generátorgázok kátránytalanítását illetőleg felállítani nem lehet. Kapcsolatban az egyes szénfajtákkal a kátránytermelés szempontjából végzendő kísérletekkel, az intézménynek természetszerűleg foglalkoznia kell a termelt különféle kátrányok sajátságainak és az azokból nyerhető termékek minőségi és mennyiségi megvizsgálásával is. b) A kátrány feldolgozása. 1. A kátrány feldolgozásának általános módszerei. A barnaszénből a szén alacsony hőfokon való kigázításával nyert kátrány nyers állapotban is igen jól használható tüzelési célra, ha víztartalma nem túl nagy. A kátrány vízmentesítése nagyrészt már a kátrány előállításával kapcsolatban hajtandó végre, a desztilláció sima menetéhez azonban további víztelenítése szükséges, aminek keresztülvitelére több bevált rendszer áll rendelkezésre. Egyébként a feldolgozás általában a kőolajiparban jó eredménnyel felhasznált alapelvek szerint hajtható végre. A nemesebb termékek nyerésére tehát első lépés a lepárlás, amelynek hivatása az, hogy a kátrányban foglalt különböző forrpontú olajokat egymástól elválasszuk, míg a lepárló kazánokban lágyabb vagy keményebb szurok illetve koksz marad vissza. A lepárlás háromféle lehet. Ha lehetőleg bomlatlan olajokat kívánunk nyerni, úgy túlhevített vízgőzzel és esetleg hízoltsággal desztillálunk. Az így nyert olajok magasabb fajsúlyúak és kenőolajok készítésére alkalmasak. Ha részleges bomlást akarunk elérni, akkor közönséges nyomással desztillálunk, míg erélyes bomlást és könnyű olajokat kisebb-nagyobb túlnyomás alkalmazásával, idézhetünk elő. Minden esetben paraffinmentes és paraffintartalmú olajokból igen értékes magas olvadáspontú paraffint lehet előállítani. A paraffinnak az olajokból való kitermelése szintén a kőolajiparban alkalmazott eljárás szerint vihető végbe. Hűtőgépekkel, ú. n. krisztallizátorokban a lehűtött olajat szűrőprésen sajtoljuk át, a szűrőprésekről lekerült paraffinlepényt újból megömlesztve gőzzel fűtött kamarákban elhelyezett különleges szerkezetű izzasztótálakban helyezzük el, ahol a nyers paraffin újból megdermed, ezután a hőmérsékletnek csaknem a paraffin olvadáspontjáig való óvatos és lassú emelésével elérjük, hogy a paraffinkristályok közé bezárt olaj a kristályok közül lassanként kiszivárog. Ezután következik a paraffin raffinálása savval és lúggal való mosással majd Fuller-földdel való derítéssel. A generátorkátrányból lepárolt olajokra jellemző, hogy tekintélyes mennyiségű savanyú alkotó részeket, ú. n. kreozotokat tartalmaznak, melyek lúggal való kezelés által eltávolíthatók. A kreozottartalmú olajok a levegőn, a kreozotok gyors oxidációja következtében rendkívül hamar megsötétednek és szaguk is kellemetlen. A kreozotok eltávolítása következtében az olajok minősége és szaga lényegesen javul és az így termelt kreozotok speciális célokra felhasználhatók. A fenti eljárások, amint látjuk, sok tekintetben egyezőek a petróleumipar módszereivel, sőt számos olyan termék állítható elő a generátorkátrányból, amelyeket eddig csaknem kizárólag a nyers kőolajból állítottak elő. Hazai kőolajfinomítóink üteme a jelenlegi súlyos közgazdasági krízis következtében minimumra van redukálva, amennyiben tehát a hazai generátorkátrány-termelés fokozása a tervezett mértékben megtörténik, a feldolgozás keresztülvitelére a magyarországi (budapesti és almásfüzitői) összesen kb. 20.000 vagyon nyersanyag feldolgozására alkalmas petróleumfinomítók állhatnának rendelkezésre, s így egyrészt ezeknek a műveknek foglalkoztatása válnék lehetővé, másrészt milliárdnyi értékeknek hazánkba való behozatalát mellőzhetnők. 2. A barnaszénkátrányok speciális cikkekké való feldolgozása. A generátorkátrányok speciális cikkekké való feldolgozását röviden a szénhidrogének és kreozotok értékesítése problémájának nevezhetjük. A barnaszenekből előállított generátorkátrányok olajtermékei ugyanis raffinálatlan állapotban tekintélyes, néha 50%-ot is meghaladó mennyiségű savanyú alkotórészeket tartalmaznak, melyeket kreozotok gyűjtőnévvel jelölnek. Bár ezek vegyi összetételét közelebbről pontosan nem ismerjük, mégis annyit tudunk róluk, hogy csak igen kis mennyiségük való az alacsonyabbrendű fenolokból, nagyobb részben magasabbrendű fenolokból állanak. Ipari szempontból az alacsonyabbrendű fenolok az értékesebbek, melyeket főleg a háború alatt kezdettek nagyiparilag értékesíteni formaldehidkondenzációs termékek előállítására. Ez az iparág, mely még ma is megtartotta jelentőségét, az alacsonyabbrendű fenolok ama sajátosságán