A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 60. évfolyam (1926)
31-33. szám - Egyleti közlemények
1926 VIII. 22. A Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet Közlönye 211 Programm für die ordentlichen und ausserordentlichen Vorlesungen am K. K. polytechnischen Institute in Wien im Studienjahre 1854/55. Wien, 1854. 18. (Unghváry Vilmos hagyatékából. Dr. Szontagh Tamás adománya.) 1 darab. Kostenniberschlag über das neu zu erbauende Landhaus in der königlichen Stadt Pest in Ungarn. Wien, am 29-ten November, 1845. Ívrét, papírkötés. (Unghváry Vilmos kir. főmérnök, okt. gazda könyv-, térkép- és levéltárából. 1848—1900. Dr. Szontagh Tamás adománya.) 1 darab. Vizépitészeti jegyzetek a bécsi cs. kir. politechnikumban. 1857— 1858. (Hettegi Unghváry Vilmos hagyatékából. Dr. Szontagh Tamás adománya.) 5 darab. Wasserbau. Jegyzette a bécsi Műegyetemen Toldy. (Dr. Szontagh Tamás adománya.) 9 füzet. Landbau. Wien, 1857—58. Műegyetemi jegyzetek. Unghváry Vilmos hagyatékából. Dr. Szontagh Tamás adománya. 7 füzet. Berechnungs Protokoll von Wilhelm Mojsisovics. Wien, 1850. Feladatkidolgozás két rajzmelléklettel. (Unghváry Vilmos hagyatékából. Dr. Szontagh Tamás adománya.) 1 darab. Praktische Anleitung zum Flussbau von Heinrich Freiherrn von Pechmann. München, 1832. (Kis, 8-as bétű kézírásos jegyzet. (Unghváry Vilmos hagyatékából. Dr. Szontagh Tamás adománya.) 1 darab. A vágbalparti háromöbölsetre osztott ártér általános és összefüggő szabályozási terve az öntöző-csatornarendszerek tervének áttekintésével. Tervezte Mojsisovics Vilmos magyar királyi mérnök Pöstyénben. (Színes tervmásolat fehér másolópapíron. Dr. Szontagh Tamás adománya.) 1 darab. Szabályozási és öntözési terv a vágbalparti társulat részére. Tervezte Mojsisovics Vilmos kir. mérnök. (Évszám nincs. Színes tervmásolat fehér másolópapíron.) Dr. Szontagh Tamás adománya. 1 db. Szabályozási és öntözési terv a vág jobbparti társulat részére Mojsisovics Vilmos kir. mérnök által. (Évszám nincs. Színes tervmásolat fehér másolópapíron.) Dr. Szontagh Tamás adománya. 1 darab. A Duna-folyam Dévény—Radvány közti szakaszának szabályozására vonatkozó átnézeti helyzetrajza. (Évszám nincs. Kőnyomat.) Dr. Szontagh Tamás adománya. 1 darab. Anschauliche Vergleichung der gebrauchlichsten Fussmasse mit metrischem Mass für gewerbliche und Unterrichtszwecke bearbeitet von Professor C. Bopp. Lith. v. J. Manni, Canstatt. Lith. Anst. v. Fr. Schwahl in Esslingen. Verlag v. Julius Maier, Stuttgart. (Színes falitábla.) Dr. Szontagh Tamás adománya. 1 darab. Egyleti közlemények. Nyilatkozat. A Közlöny aug. 1. számában megjelent Különvéleményem értelmén az igen tisztelt szerkesztőség lényeges módosítást tett. Ezt a kitételemet: A Kossuth-szobor elhelyezésének kérdése nem művészi, hanem városrendezési kérdés, — így módosította: A Kossuth-szobor elhelyezésének kérdése nem csupán művészi, hanem egyben városrendezési kérdés is. Ez a módosítás különvéleményemnek a lényegét homályosítja el, amely kitűnik a következőkből: Az emlékezetes memorandumban az egész műszaki kar egyetemét magában foglaló építőművészi testület határozott állást foglalt a budapesti Kossuth-szobornak az Országház főtengelyében való elhelyezése ellen. Ezzel a negatív állásponttal szemben azután megjelenik a városrendező szakférfiú, aki a mérnök-egyletben előadást tart, és teljesen kidolgozott tervet, — tehát pozitívumot — mutat be, ahol a Kossuth-szobor éppen oda, a parlamentépület főtengelyvonalába van elhelyezve, mely helyet a művészi testület határozottan ellenezi. Ha most már azt kérdezi valaki, hogy mi különbség van a fent idézett kitétel eredeti és annak módosított értelme között, — ezt a választ adhatom. Ugyanaz a különbség, mint a memorandum alapján álló művészi testület felfogása, és a Palóczy Antal tisztelt tagtársunk bemutatott tervében, az általa elfoglalt álláspont között megvan. Itt pedig a két felfogás homlokegyenest ellenkezik egymással. Még meggyőzőbb bizonyítékot is felhozhatok. Mikor különvéleményemet 1. évi május 13-án, a szobornak hováhelyezésére vonatkozó vázlattervem kíséretében beadtam, még halavány sejtelmem sem volt, hogy Palóczy a mérnökegyletben június 14-én előadást tart a Kossuth-szobor hovahelyezéséről. A legnagyobb meglepetésemre, — egyben pedig örömömre is — azt láttam, hogy a Közlöny számára készült Szerző nyilatkozatának szívesen adunk helyet, bár a szöveg önkényes módosításával kifejezésre juttatott véleményünket feladni nem tudjuk, mivel nézetünk szerint valamely szobormű elhelyezésének kérdése tisztán tudományos alapon (pl. mértani, mathematikai, vagy forgalomtechnikai stb. alapon) nem oldható meg, hanem abban az esztétikai, tehát a művészi szempontoknak is érvényesülniük kell Szerk. tervvázlatomban a szoborelhelyezés alapgondolatára (a szobor a főtengely irányában a homlokzattal szembenézve, attól a kellő távolságra, eszményi millienbe, fásított háttérrel helyeztessék el) nézve teljesen ugyanazt az álláspontot foglalom el, mint Palóczy. (Nálam a terv nincs a maga egészében kidolgozva.) Én természetesen tisztára a városrendező álláspontjára helyezkedve oldottam meg a feladatot, és nem tekintettem a kérdést művészi kérdésnek. Most pedig azt állítom, — és bizonyítani is fogom — hogy Palóczyban, aki azonkívül hogy építőművész, — egyszersmind városrendező is, — ez az utóbbi, a városrendező juttatta a Kossuth-szobor elhelyezésének ügyét megnyugtató, és véglegesnek elfogadható megoldáshoz, és ezt a véleményemet fenntartom még akkor is, ha Palóczy tisztelt tagtársam és barátom ebben a tekintetben nem volna velem egy véleményen. Ennek az okfejtésemnek a helyessége mellett felhozom a következőket. A szoborelhelyezés kérdésében Palóczy szemben áll — miként a memorandum is igazolja — egész művészgárdával, és ide kell most még számítani a képzőművészeti bizottság testületét is, mely azóta már nyilatkozott, és nem fogadja el Palóczy tervét. Mikor ilyen két csoportbeli nagy művészi többség áll egyetlenegy művésszel szemben, akkor az én véleményem szerint az álláspontbeli különbséget sehogysem lehet a művészi felfogás és elképzelés különbözőségéből kimagyarázni, hanem a helyes felfogás csakis az lehet, hogy a szoborelhelyezés kérdésében a memorandum alapján álló negatív álláspontú művésszel áll szemben a pozitív álláspontú városrendező. Más magyarázat el nem fogadható. Hogy a művészi álláspontnak itt nem is lehetett igazsága, ez kitűnik abból az örök igazságból, hogy negatív bizonyítékkal nem lehet bizonyítani, és ezúton nem is lehet valamely álláspontot a maga igazához juttatni. A művészi álláspont a jelen esetben kimerül a képzeletbeli akadályok, és az erőltetett kifogások hangsúlyozásában. (Az Alkotmány utca jelentőségének túlbecsülése, és a parlamenti főépület-homlokzat elfedésének túlzása.) A városrendező álláspontja szerint a Kossuth-szobor jelentőségét feltétlenül hangsúlyoznia kell azzal az eszmei kapcsolattal, mely a történelmi Kossuth és az Országháza között kétségtelenül fennáll. Erre nézve pedig az egyedül alkalmas elhelyezési mód a főtengely irányában való elhelyezés, mert ez a megoldás juttatja a legérthetőbb módon kifejezésre a szobor jelentőségét. Az itt felsorakoztatott eszmék láncszemenként való összefüggésükben mutatják ki annak szükségességét, hogy a módosított szöveg helyébe az eredetit vissza kell helyeznie. Szükség van pedig erre annál is inkább, mert az a harc, amely a Kossuth-szobor-elhelyezés körül folyik, a művészet harca a tudománnyal, és amely meg nem szűnik, amíg az igazság nem győzedelmeskedik. Az igazság pedig az, hogy: a városrendezés tudomány, és nem művészet. Pirovits Aladár: Tanulmányi kirándulás. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 1. év szeptember havának első felében a német- és lengyelsziléziai korszerű bánya- és kohótelepek és a villamos erőközpontok megtekintésére tanulmányutat rendez, melyre kortársaink figyelmét felhívjuk. A tanulmányutat 12—14 napra tervezik, részletes programmja felől a fentnevezett egyesület ad közelebbi tájékoztatást. M. B. Pályázat a Nemzetek Szövetségének Genfben építendő palotatájára. A tervpályázat Magyarország részére folyó évi július 25-én került kihirdetésre. Az építkezés költségeire 13.000.000 svájci frank áll rendelkezésre, a tervezendő épület költségei ezen összeget nem haladhatják túl. A kilenc hírneves építészből álló nemzetközi bíráló bizottságnak 165.000 svájci frank áll rendelkezésére a legjobb tervek díjazására. A programaiból Egyletünknek megtekintésre hat ingyen példány érkezett. Kiírás szerint a pályázat postára adásának ideje 1927. évi január 25. Oly tervek, melyek március 30-ika után érkeznek, avagy január 25-ike után adatnak postára, tekintetbe nem jönnek. A genfi főtitkárságtól a pályázat programmját 20 svájci frank költség ellenében posta útján bárki megszerezheti. Halálozás: Rajos Lajos okt. mérnök, miniszteri tanácsos, Egyletünknek 24 éven át tagja, július hó 29-én 48 éves korában Kerekipusztán (Zala megye) elhunyt. Dr. velencei Hauszmann Alajos építőművész, a Kir. József Műegyetem ny. nyilv. rendes tanára és volt rektora, a műszaki tudományok tiszteletbeli doktora, a M. Tudományos Akadémia és a M. Képzőművészeti Társulat tiszteleti tagja, a Royal