A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 60. évfolyam (1926)

31-33. szám - Egyleti közlemények

1926 VIII. 22. A Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet Közlönye 211 Programm fü­r die ordentlichen und ausserordentlichen Vorlesun­gen am K. K. polytechnischen Institute in Wien im Studienjahre 1854/55. Wien, 1854. 18­­. (Unghváry Vilmos hagyatékából. Dr. Szon­tagh Tamás adománya.) 1 darab. Kostenniberschlag ü­ber das neu zu erbauende Landhaus in der königlichen Stadt Pest in Ungarn. Wien, am 29-ten November, 1845. Ívrét, papírkötés. (Unghváry Vilmos kir. főmérnök, okt. gazda könyv-, térkép- és levéltárából. 1848—1900. Dr. Szontagh Tamás adománya.) 1 darab. Vizépitészeti jegyzetek a bécsi cs. kir. politechnikumban. 1857— 1858. (Hettegi Unghváry Vilmos hagyatékából. Dr. Szontagh Tamás adománya.) 5 darab. Wasserbau. Jegyzette a bécsi Műegyetemen Toldy. (Dr. Szontagh Tamás adománya.) 9 fü­zet. Landbau. Wien, 1857—58. Műegyetemi jegyzetek. Unghváry Vilmos hagyatékából. Dr. Szontagh Tamás adománya. 7 füzet. Berechnungs Protokoll von Wilhelm Mojsisovics. Wien, 1850. Fel­adatkidolgozás két rajzmelléklettel. (Unghváry Vilmos hagyatékából. Dr. Szontagh Tamás adománya.) 1 darab. Praktische Anleitung zum Flussbau von Heinrich Freiherrn von Pechmann. München, 1832. (Kis, 8-as b­étű kézírásos jegyzet. (Ungh­váry Vilmos hagyatékából. Dr. Szontagh Tamás adománya.) 1 darab. A vágbalparti háromöbölsetre osztott ártér általános és össze­függő szabályozási terve az öntöző-csatornarendszerek tervének át­tekintésével. Tervezte Mojsisovics Vilmos magyar királyi mérnök Pöstyénben. (Színes tervmásolat fehér másolópapíron. Dr. Szontagh Tamás adománya.) 1 darab. Szabályozási és öntözési terv a vágbalparti társulat részére. Ter­vezte Mojsisovics Vilmos kir. mérnök. (Évszám nincs. Színes terv­másolat fehér másolópapíron.) Dr. Szontagh Tamás adománya. 1 db. Szabályozási és öntözési terv a vág jobbparti társulat részére Moj­sisovics Vilmos kir. mérnök által. (Évszám nincs. Színes tervmásolat fehér másolópapíron.) Dr. Szontagh Tamás adománya. 1 darab. A Duna-folyam Dévény—Radvány közti szakaszá­nak szabályozá­sára vonatkozó átnézeti helyzetrajza. (Évszám nincs. Kőnyomat.) Dr. Szontagh Tamás adománya. 1 darab. Anschauliche Vergleichung der gebrauchlichsten Fussmasse mit metrischem Mass fü­r gewerbliche und Unterrichtszwecke bearbeitet von Professor C. Bopp. Lith. v. J. Manni, Canstatt. Lith. Anst. v. Fr. Schwahl in Esslingen. Verlag v. Julius Maier, Stuttgart. (Szí­nes falitábla.) Dr. Szontagh Tamás adománya. 1 darab. Egyleti közlemények. Nyilatkozat.­ A Közlöny aug. 1. számában megjelent Különvéleményem értelmén az igen tisztelt szerkesztőség lényeges módosítást tett. Ezt a kitételemet: A Kossuth-szobor elhelyezésének kérdése nem művészi, hanem városrendezési kérdés, — így módosította: A Kossuth-szobor elhelyezésének kérdése nem csupán művészi, hanem egyben városrendezési kérdés is. Ez a módosítás különvéleményemnek a lényegét homályosítja el, amely kitűnik a következőkből: Az emlékezetes memoran­dumban az egész műszaki kar egyetemét magában foglaló építőművészi testület határozott állást foglalt a budapesti Kossuth-szobornak az Országház főtengelyében való elhelye­zése ellen. Ezzel a negatív állásponttal szemben azután megjelenik a városrendező szakférfiú, aki a mérnök-egyletben előadást tart, és teljesen kidolgozott tervet, — tehát pozitívumot — mutat be, ahol a Kossuth-szobor éppen oda, a parlamentépület főtengelyvonalába van elhelyezve, mely helyet a művészi testület határozottan ellenezi. Ha most már azt kérdezi valaki, h­ogy mi különbség van a fent idézett kitétel eredeti és annak módosított értelme között, — ezt a választ adhatom. Ugyanaz a különbség, mint a memorandum alapján álló művészi testület felfogása, és a Palóczy Antal tisztelt tagtársunk bemutatott tervében, az általa elfoglalt álláspont között megvan. Itt pedig a két felfogás homlokegyenest ellenkezik egymással. Még meggyőzőbb bizo­nyítékot is felhozhatok. Mikor különvéleményemet 1. évi május 13-án, a szobornak hováhelyezésére vonatkozó vázlattervem kíséretében beadtam,­­ még halavány sejtelmem sem volt, hogy Palóczy a mérnök­egyletben június 14-én előadást tart a Kossuth-szobor hova­helyezéséről. A legnagyobb meglepetésemre, — egyben pedig örömömre is — azt láttam, hogy a Közlöny számára készült­­ Szerző nyilatkozatának szívesen adunk helyet, bár a szöveg önkényes módosításával kifejezésre juttatott véleményünket feladni nem tudjuk, mivel nézetünk szerint valamely szobormű elhelyezésének kérdése tisztán tudományos alapon (pl. mértani, mathematikai, vagy forgalomtechnikai stb. alapon) nem oldható meg, hanem abban az esz­tétikai, tehát a művészi szempontoknak is érvényesülniük kell Szerk. tervvázlatomban a szoborelhelyezés alapgondolatára (a szobor a főtengely irányában a homlokzattal szembenézve, attól a kellő távolságra, eszményi millienbe, fásított háttérrel helyez­tessék el) nézve teljesen ugyanazt az álláspontot foglalom el, mint Palóczy. (Nálam a terv nincs a maga egészében kidol­gozva.) Én természetesen tisztára a városrendező álláspontjára helyezkedve oldottam meg a feladatot, és nem tekintettem a kérdést művészi kérdésnek. Most pedig azt állítom, — és bizonyítani is fogom — hogy Palóczyban, aki azonkívül hogy építőművész, — egyszersmind városrendező is, — ez az utóbbi, a városrendező juttatta a Kossuth-szobor elhelyezésének ügyét megnyugtató, és végleges­nek elfogadható megoldáshoz, és ezt a véleményemet fenn­tartom még akkor is, ha Palóczy tisztelt tagtársam és barátom ebben a tekintetben nem volna velem egy véleményen. Ennek az okfejtésemnek a helyessége mellett felhozom a következő­ket. A szoborelhelyezés kérdésében Palóczy szemben áll — miként a memorandum is igazolja — egész művészgárdával, és ide kell most még számítani a képzőművészeti bizottság testü­letét is, mely azóta már nyilatkozott, és nem fogadja el Palóczy tervét. Mikor ilyen két csoportbeli nagy művészi többség áll egyetlenegy művésszel szemben, akkor az én véleményem szerint az álláspontbeli különbséget sehogysem lehet a művészi felfogás és elképzelés különbözőségéből kimagyarázni, hanem a helyes felfogás csakis az lehet, hogy­ a szoborelhelyezés kérdésében a memorandum alapján álló negatív álláspontú művésszel áll szemben a pozitív álláspontú városrendező. Más magyarázat el nem fogadható. Hogy a művészi álláspontnak itt nem is lehetett igazsága, ez kitűnik abból az örök igazságból, hogy negatív bizonyí­tékkal nem lehet bizonyítani, és ezúton nem is lehet valamely álláspontot a maga igazához juttatni. A művészi álláspont a jelen esetben kimerül a képzeletbeli akadályok, és az erőltetett kifogások hangsúlyozásában. (Az Alkotmány­ utca jelentőségének túlbecsülése, és a parlamenti főépület-homlokzat elfedésének túlzása.) A városrendező álláspontja szerint a Kossuth-szobor jelentő­ségét feltétlenül hangsúlyoznia kell azzal az eszmei kapcso­lattal, mely a történelmi Kossuth és az Országháza között kétségtelenül fennáll. Erre nézve pedig az egyedül alkalmas elhelyezési mód a főtengely irányában való elhelyezés, mert ez a megoldás juttatja a legérthetőbb módon kifejezésre a szobor jelentőségét. Az itt felsorakoztatott eszmék láncszemenként való össze­függésükben mutatják ki annak szükségességét, hogy a módo­sított szöveg helyébe az eredetit vissza kell helyeznie. Szükség van pedig erre annál is inkább, mert az a harc, amely a Kossuth-szobor-elhelyezés körül folyik,­­ a művészet harca a tudománnyal, és amely meg nem szűnik, amíg az igazság nem győzedelmeskedik. Az igazság pedig az, hogy: a város­rendezés tudomány, és nem művészet. Pirovits Aladár: Tanulmányi kirándulás. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 1. év szeptember havának első felében a német- és lengyelsziléziai korszerű bánya- és kohótelepek és a villamos erőközpontok megtekintésére tanulmányutat ren­dez, melyre kortársaink figyelmét felhívjuk. A tanulmányutat 12—14 napra tervezik, részletes programmja felől a fentnevezett egyesület ad közelebbi tájékoztatást. M. B. Pályázat a Nemzetek Szövetségének Genfben építendő palotatájára. A tervpályázat Magyarország részére folyó évi július 25-én került kihirdetésre. Az építkezés költségeire 13.000.000 svájci frank áll rendelkezésre, a tervezendő épület költségei ezen összeget nem haladhatják túl. A kilenc hírneves építészből álló nemzetközi bíráló bizottságnak 165.000 svájci frank áll rendelkezésére a legjobb tervek díjazására. A pro­gramaiból Egyletünknek megtekintésre hat ingyen példány érke­zett. Kiírás szerint a pályázat postára adásának ideje 1927. évi január 25. Oly tervek, melyek március 30-ika után érkeznek, avagy január 25-ike után adatnak postára, tekintetbe nem jönnek. A genfi főtitkárságtól a pályázat programmját 20 svájci frank költség ellenében posta útján bárki megszerezheti. Halálozás: Rajos Lajos okt. mérnök, miniszteri tanácsos, Egyletünknek 24 éven át tagja, július hó 29-én 48 éves korá­ban Kerekipusztán (Zala megye) elhunyt. Dr. velencei Hauszmann Alajos építőművész, a Kir. József Műegyetem ny. nyilv. rendes tanára és volt rektora, a műszaki tudományok tiszteletbeli doktora, a M. Tudományos Akadémia és a M. Képzőművészeti Társulat tiszteleti tagja, a Royal

Next