A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 61. évfolyam (1927)
51-52. szám - Zelovich Kornél: A tudományos technika úttörői
320 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXI. kötet, 51—52. szám az alkotmányos korszak beálltával irányító befolyással volt vasutaink fejlesztésére. Hollán, Egyesületünk alapító elnöke, volt az, aki a múlt század hatvanas éveinek elején ráterelte az ország figyelmét a centrális kormány nemzetellenes vasúti politikájára. Minthogy pedig a nemzet még akkor alkotmányosan nem nyilatkozhatott meg, ezt a fontos ügyet 1862-ben a Széchenyi alapította „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" elé vitte. Az ottani magas színvonalú tárgyalásokon közéletünk legjelesebb férfiai vettek részt és a vonatkozó memorandum 13 kidolgozására Csengery Antalt, Hollán Ernőt és Lónyay Menyhértet küldték ki. Ez a bizottság Magyarország vasúti hálózatának megállapításában Széchenyinek 1848-as tervezetéből indult ki. „Ma sem választhatunk — mondja a memorandum — országos érdekeink szem* pontjából emlékiratunknak helyesebb alapot, célsze* rűbb kiindulási pontot az 1848 : XXX. törvénycikkely* nél", amelynek megokolása Széchenyi közlekedésügyi javaslata volt. Ilyen előzmények után az 1867*es felelős minisztérium nem nélkülözhette a nagytudású mérnököt. Ő lett a közlekedésügyi államtitkár. A parlamentáris kormánynak vasúthálózati tervezetét 14 ő készítette elő, amely lényegében az „Országos Magyar Gazdasági Egyesületinek öt esztendővel korábban szerkesztett emlékiratán alapult. Széchenyi nagyszabású közlekedési programmja eszerint nem maradt írott malaszt és ebben elévülhetetlen érdeme van Hollánnak. Hollán Ernő fáradhatatlan buzgóságával s nemes önzetlenségével nemcsak a kezdet nehézségein vezette át Egyesületünket, de bölcs vezetője maradt két évtizeden át, addig, amíg az Egyesület már elég erősnek mutatkozott, hogy saját erejéből folytassa emelkedő pályáját. Könyvkiadóvállalatunknak, amely a tudományos technikai műveknek egész sorozatával ajándékozta meg a magyar technikuskart, elnöki tisztét huzamos időn át szintén Hollán viselte. Nagy érdemeinek elismeréséül 1885-ben örök emlékezetül alapította Egyesületünk a //o//án*pályadíjat, amellyel évenkint Közlönyünkben megjelent legjobb tudományos cikk íróját tüntetjük ki. Szülőházát márványtáblával jelöltük meg, a család sírboltjában síremléket helyeztünk el. Zsoltán emlékét Egyesületünk soha el nem múló igazi hálával mindig ápolta és ápolni fogja. Az önzetlen tudós magyar mérnöknek nemes mintaképe marad mindenha. Magyarország vasúthálózatának kifejlesztése terén alapvető munkát Hollán után közvetlenül Tolnay Lajos végzett. Tüneményes a pályafutása. 1872-ben, 35 éves korában nevezik ki a kezdet nehézségeivel küzködő MÁV elnökigazgatójává. Akkor lépett az államvasutak élére, amikor az államvasúti elvet kellett megszilárdítani. Széchenyi eszméitől hevülve, 14 évi elnöksége alatt céltudatos munkálkodással valóban konszolidált állapotba juttatta az államvasutat, amelynek külföldön is nagy tekintélyt szerzett. A Német Vasút Egylet kebelében, mint az Egylet legjelentősebb bizottságának, a technikainak, éveken át elnöke, Közép-Európa legkiválóbb mérnökei között vitte előre a vasúti technikai tudományt és a magyar vasúti mérnök nevét tiszteltté tette a külföldön. A N. V. E. kiváló működését honorálva, a technikai bizottság elnöki tisztét állandóan a MÁV-ra bízta. Egyesületünk 1885-ben Hollán után elnökévé választotta és ezt a tisztséget kiváló sikerrel 1891*ig viselte. Hatalmas, fáradhatatlan munkaerő, tapintatos, bölcs vezető, nemeslelkű, páratlan szívjóságú ember volt, aki tekintélyével, megértő szellemével mindig az ellentétek kiegyenlítésén fáradozott és ért el bámulatraméltó sikereket. Az építőművészet nagymestere. A kiegyezés után köz- és magánépületeink egész sorát gyors egymásutánban kell felépíteni. E kor építő*művészetében Ybl Miklós nagymesterünk az irányadó, s anélkül, hogy vezérszerepre áhítozott volna: a zászlótvivő. Székesfővárosunk fejlődésével Ybl neve össze van forrva. Budapestnek alig van abból a korból nevezetesebb tere vagy utcája, ahol Ybl nemes művészetű építményeivel ne találkoznánk. Amikor Bonaparte Napóleon katonái az egyiptomi hadjáratban hosszú, fárasztó menetelés után Théba romjaihoz értek, az elcsigázott hadsereg a romjaikban is nagyszerű építmények láttára a csodálattól elragadtatva tapsokban és lelkesült kiáltásokban tört ki. Hasonló fölemelő, lelkesítő hatással vannak a szemlélőre Ybl Miklós nagyszerű építményei, pompás főúri palotái, a hatalmas fővámház, a nagyszerű kir. Opera ház, ez a harmonikus lélekemelő alkotás, amelynek szemlélésekor megértjük, hogy miért nevezte Schlegel az építőművészetet megfagyott zenének, a gyönyörű királyi várkerti építkezések, a méreteiben elég szerény, de meglepően szép arányú ferencvárosi plébániatemplom s mindenekelőtt legmonumentálisabb alkotása: a lipótvárosi Szent István-templom. A remek várbazár és a várkerti kioszk, Yblnek két nevezetes alkotása előtt, a mai Ybl Miklós-téren 1896 szeptember 8-án lepleztük le Egyesületünk kezdeményezésére létesített sikerült álló szobrát. Ez volt az első szobor hazánkban technikus emlékének megörökítésére. Vásárhelyi szegedi szobra 1905-ben, Mechwart budapesti szobra pedig 1913-ban létesült. Hervadhatatlan érdeme Ysének, az építőművészet nagy mesterének, a magyar monumentális festészet és szobrászat fellendítésére irányuló céltudatos munkássága. Nagy volt Ybl mint ember is. Atyai jószívű, végtelen szerény talpigember, aki ifjabb kollégáin, ahol csak lehetett, segített. Elsősorban az ő érdeme, hogy a M. M. E.-hez csatlakoztak az építészek is és így alakult át M. M. és É. É.-té, amelynek tiszteleti tagja, évek hosszú során át alelnöke, a műépítési szakosztálynak pedig keletkezésétől elnöke volt. Egyesületünk a felejthetetlen nagy mester emlékeze*tére évenkint Yb*pályázatot rendez. Tárgya valamely díszesebb építészeti műtárgynak megtervezése. A pá* lyadíj az egyesületi YW*érem. A grafostatika világhírű művelője. A technikai tudományok fejlesztésében alapvető mű ködésével kimagaslik Kherndl Antal, az Európa*szerte ismert tudós. Úttörő volt a működése a mérnöki tudo* mányok új ágának, a grafostatikának, valamint a híd* építészannak fejlesztésében. Kherndl a grafostatikára vonatkozó ismereteket A tartók grafostatikája című nagyszabású művében foglalta rendszerbe. Párját ritkító munkájának anyagát teljesen önálló felfogással, mindenkitől függetlenül, világos és egyszerű feldolgozásban adja elő. Tudományos kutatásait a M. T. Akadémia a nagy díjjal 15 és a Marczibányi-díjjal'6 tüntette ki. Mélyreható elméleti kutatásainak diadalát nagyszabású technikai alkotások igazolják. Egyik ilyen diadala az Erzsébet-híd, az európai kontinensnek legnagyobb* nyílású hídja és egyik legnagyobb nyílású lánchíd a világon. E hídnak minden részét hazai építőanyagból, hazai gépekkel és hazai munkaerővel építettük fel. Tudományos technikánknak magas szintjét bizonyítja, hogy tervezésekor is magyar teória, Kherndlnek a megrevített lánctartókra vonatkozó elmélete szolgált ala* 13 A Magyar Gazdasági Egyesület Emlékirata a magyarországi vasutak tárgyában. Budapesti Szemle, 1862. XV. k., 112. o. 14 A Magyar Mérnök-Egylet Közlönye. 1867. I. k. 65. o. ,1. Akad. Értesítő. 1911. 227. o. 16 Akad. Értesítő. 1897. 232. o.