A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 63. évfolyam (1929)

45-46. szám - Egyleti közlemények - Lósy-Schmidt Ede: Magyar Technikai Múzeum

1­.20. XI. 10. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye Aszerint, amint na­­­ncs, elősiető orsókról, illetőleg elősiető csévékről beszélhetünk. Elősiető orsóknál a gép indításakor az orsók, mint amelyek közvetlenül a főtengelytől nyerik hajtásukat, azonnal forgásba jön­­nek, míg a csévék forgása az áttételnél keletkező holt mozgás miatt valamivel később kezdődik. Ennélfogva az orsó és a cséve közti fonaldarab megnyúlik, esetleg elszakad. Elősiető csévék esetében az indítása­kor &•/. orsó és cséve közti fonaldarab kissé meglazul, de ez a lazaság hamar kiegyenlítődik, úgyhogy inkább ezt az ut­l­bbi alakot használják, latot végző 3*as csévéhez juttatja. A fonószárnytól megsodort fonalat a cséve felgombolyítja, miközben végnélküli csavar okozta ide*oda menő mozgást nyer. A fonal igénybevétele itt is kedvező, de a termelés csekély. Amint a fonóeljárásoknak e rövid áttekintéséből meg­­ítélhetjük, mindegyik eljárásnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. A szerkesztők igyekeztek a fonó­­gépet tökéletesíteni és fejleszteni, anélkül, hogy eddig sikerült volna minden igényt tökéletesen kielégítő meg* oldást elérniök. Az elért sodrás teljesen egyenletes, a fonalak igénybe* vétele minimális, mert a csekély súrlódáson kívül más ellenállást nem kell legyőzniük. Ezért a flyer laza elő* fonal­ak sodrásához kiválóan alkalmas. A fonal feszült* sége amellett gondos kezelés esetében teljesen egyenle­­tes. Ha két sorban egymás mögött állnak a csévék, az egyetlen nagyobb különbség a feszültségben és sodrás­­ban a f­első és külső sor csévéi között mutatkozik, amely azonban megfelelő eszközökkel a minimumra szorítható. Hátránya a flyernek komplikált szerkezete, mely az orsók és csévék kényszerhajtásának folyamánya és 1200*nál magasabb fordulatszámot nem tűr meg, úgy, hogy erősen sodrott fonalak termelésére nem volna elég gazdaságos. Ugyanebbe a csoportba tartozik a tömlős kopszfonóm­gép (38. ábra), melyet lazán sodort, durva pamut?, az* beszt* és gyapjúfonalak előállítására használnak. Itt is mind az 1. fonószárnyat, mind a kopszalakú 2. csévét hi*­perbolikus fogaskerekekkel egymástól függetlenül forgat* ják, azonkívül a fonószárnyat fogaskerékkel és 3 foga* zott rúddal fel* és lefelé mozgatják, hogy a fonal a csévének más*más helyére gömbölyödjék. Végül megemlítjük a hosszúszálú, durva anyagokhoz, pl. szalmához használt fonógépet (39. ábra), melynél szintén külön*külön forgatják az orsót és csévét. Az adagoló asztalra helyezett szálas anyagot a behúzó hengereken át tuslánchoz vezetik, mely a szálakat pár* huzamosítja és egyengeti. Egy második hengerpár a szalagot a vízszintes 2*es fonószárny csőalakú végéhez, majd a kúpos szíjkorongok segítségével változó fordu* Egyleti közlemények. ZELEWSKI SÁNDOR 1. Folyó év szept. 2 án szélütés következtében hirtelen meg­halt Zelewski Sándor, Egyesületünk alapító tagja. Zelewski Sándor 1876-ba­n született Rómában. Elemi és középiskoláit Rómában, főiskolai tanulmányait Zürichben végezte. Tanulmányai befejeztével Budapestre jött, ahol 1899-ben a Ganz-féle Villamossági Rt. gyárában talált alkal­­mazást. Az elektrotechnika ebben az időben kezdte meg hódító útját, miután Bláthy, Déry és Zipernowsky röviddel azelőtt a transzformátor problémáját oly fényesen megol­­dották. Kiváló elméleti tudása és éles megfigyelő tehetsége csakhamar vezető állásba juttatta. 1922-ben a berlini AEG Transzformátorgyár meghívta egyik tervező osztálynak veze­­tésére, amely munkakörből a halál férfikorának delén ragadta, ki. Zelewski sokoldalú tevékenységet fejtett ki. Az elektron­technikának alig van ága, melyben bizonyos elméleti és gyakorlati tökéletesítéseket nem végzett volna. S amellett mindig szerény volt. Munkáiból alig közölt vala­mit a nyil­­vánossággal, de nem önzésből, mert tapasztalatait kartár­sainak minden időben készséggel bocsátotta rendelkezésre. Az irodalmat évekkel megelőzve, a skineffektus számítá­­sára, a rezgésre diszponált rendszerek önrezgésének meg*­határozására, továbbá aszimetrikus diszpozíció esetén a szó* rás okozta induktív feszültségesések megállapítására képle­ teket állított fel, melyek még ma is használatban vannak. Zelewski alkalmazta először a londoni földalatti vasúti köz­­pont kapacitásának méretezéséhez előre megadott menetrend alapján a valószínűségi számítást. Az ő nevéhez fűződik az elektromos vasutak kapcsolószerkezetének a tökéletesítése. Lehetetlen sokoldalú tevékenységének minden fázisát fel­­sorolnunk, az elmondottak azonban már reámutatnak arra, milyen kiváló úttörője volt Zelewski az elektrotechnikának. Ámbár állampolgárságára nézve svájci volt, mindig ma­­gyarnak érezte magát, s a világháború alatt nemes odaadás*­sal osztotta meg magyar kartársainak a­ mögöttes ország* részekben folytatott honvédő munkáját. A Magyar Mérnök* és Építész*Egyesület kegyelettel őrzi Zelewski emlékezetét. B. E. Győr város városrendezési tervpályázatára beküldött, nem díjazott pályamunkák átvehetők Közlönyünk meg*­jelenésétől számított két héten belül a Magyar Mérnök- és Építészs Egyletben (IV. Reáltanoda*u. 13—15). Az átvevők iga­­zolására a postai feladóvevény szolgál. 38. ábra. Tömlős kopsz fonógép. 39. ábra. Szalmafonógép. Magyar Technikai Múzeum. Technika- és építészettörténeti gyű­jteménytárunk gyarapodása az 1920. évben. Gyűjti­: 1921 óta. Dr. Lósy-Schmidt Ede, a gyűjteménytár őre. I. (XLVI.) közlemény. Lechner Ödön (1845—1914) építésznek színes épülethomlokzati terv­rajza 18811-ből, barna f­akeretben, üveg alatt. (háromszéki és alsó­csernátoni Molnár Enik­e nyug. Esterházy­ hercegi építész ajándéka.) 1 db. Leuvold, Jacob Mathematicus et Mechanicus, Königl. Preussischer Commereienrath, der Königl. Preuss. und Sachs., wie auch For­lisehen Soeietat der Wissenschaften Mitglied. Th­eatri machinarum hydrau­licarum. oder Schau-Platz der Wasser-Künste. Tomus I. Leip­zig, 1724. Fólió, XIV szil. + 172­1., a mű végén LIII rajz- és terv­m­e­lléklettel. — Tomus II. Leipzig, 1725. Fólió, XX. szil. + KM 1., I­IV rajz- és tervmelléklettel. (Répássy Miklós nyug. államtitkár ajándéka.) 2 köt. Schemerl, Joseph­ Kaiserl. Königl. Ingeniern au dem Sau-Strom und Laubachfluss. Abhandlung über die vorzü­glichste Art an Flüssen und Strömen zu bauer. Wien, 1782. Kis, H°, 134­1., (i rajz­melléklettel. (Ruzitska Lajos okt. mérnök, Máv. felügyelő ajándéka.) I köt.

Next