A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 65. évfolyam (1931)
13-14. szám - Pogány Sándor: Esztétika és gőzlokomotív
13—14. szint. LXV. kötet. Budapest, 1931 március 29. A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYE A BUDAPESTI MÉRNÖKI KAMARA HIVATALOS LAPJA. OFFIZIELLES ORGAN DES UNGARISCHEN INGENIEUR- UND ARCHITEKTEN-VEREINES OFFIZIELLES ORGAN DER BUDAPESTER INGENIEUR-KAMMER - BUDAPEST IV, REÁLTANODA-U. 13—15, ALAPÍTÁSI ÉV : 1867 TELEFON : AUTOMATA 853—30 GRÜNDUNGSJAHR: 1867 Mellékletei: „A Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet Közlönyének Havifüzetei". Hozza a „Magyar Ipari Szabványosító Bizottság" hivatalos közleményeit és szabványtervezeteit. TARTALOM: Esztétika és gőzlokomotív. Pogány Sándor. 77. 1. SZAKIRODALOM: Könyvismertetések, bírálatok. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede, egyleti könytárnok. Fotogrammetria. írta: Kurtz Sándor. Ism.: Oltay Károly. 89. 1. EGYLETI KÖZLEMÉNYEK: Alelnökjelölés helyreigazítása. 89. 1. — Új tagjaink. 89. 1. TECHNIKA és KÖZGAZDASÁG : A karlsruhei műegyetem reformja. Marusák Dezső. 90. 1. — Munkanélküliség. Bruckner Kurt Frigyes. 90. 1. KÖZLEMÉNYEK AZ ÉRDEKELTSÉG KÖRÉRŐL: A vakolat lazulásának okai és meggátlása. 92. 1. — A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete. 92. 1. Esztétika és gőzlokomotív." POGÁNY SÁNDOR: Motto: örvendjetek az élő gazdag szépnek. (Goethe, Faust I.) Résumé: Aprés avoir définé le beau et classé les arts esthétiquement parlant, l'auteur nous indique les régles á suivre pour que les constructions techniques aient en mérne temps un caractére esthétique. En ce qui concerne les machines, ce ne sont pas les ornements qui réalisent ces conditions, mais c'est plutöt la forme qui indique les intentions de la construction. L'aspect des locomotives dóit exprimer leur destination, en faisant ressortir la beauté des mouvements ainsi que la force qu'elles ont accumulée. L'évolution de l'aspect suit des voies différentes en Amérique, en Angleterre et sur le continent, ce que démontrent les dessins. Les régles de la beauté peuvent étre déterminées par chaque partié de la locomotive et constituent le critérium de la production, des constructions artistiques. L'ingénieur dóit avoir — qualité indispensable — le sentiment de l'art. A babyloniak és egyptomiak idejében, tehát már évezredekkel Krisztus születése előtt, a technika elég magas színvonalú alkotásaival találkozunk. A sírok, a mastabák és a Nílus balpartján elterülő síkságon emelt kb. 100 gúla nagy építészeti tudásról tanúskodnak. Minden gúla más és más. Ismeretes, hogy a gizehi három nagy gúla közül Khufu, vagy mint Herodot nevezi, Cheops fáraóé a legnagyobb. Rendíthetetlen erő és nyugalom árad róla a szemlélőre. E gúla alapoldala 233 m; magassága eredetileg 1465 m volt, ma 137 m; az oldalfalak hajlásszöge 51°. Abban az időben óriási méretek! Ma is rejtélyes, miként tudták a 9 m hosszú, 60—80 gránitdarabokat a gúla belsejében lévő kamara 35 m magasságú mennyezetére felvinni. Ez az imponáló teljesítmény nyilván csak nagy mechanikai ismeretekkel, melyek lehetővé tették, hogy arányra kis erővel hatalmas súlyokat emeljenek és vontassanak, volt elérhető. Számításaik pontossága is bámulatba ejtő: a gúla 54289 rmf-nyi alapterülete a pontos négyzettől alig néhány centiméterrel tér el! A most előadottak azt igazolják, hogy az építészet története nagyon régi keletű. A géptechnikáról azonban feljegyzéseket nem igen találunk, holott az ókor nagyszabású építkezéseivel kapcsolatban már nem kis mértékben kellett, hogy szerepeljenek. A gépészet fejlődési vonalai igazában csak a XIX. században bontakoznak ki és emelkednek egyre meredekebb irányban szédületes magasságokba, diadalmas befolyást gyakorolva az emberi élet minden területére. Ezzel a nagyszabású fellendüléssel egyidőben, szinte szemünk láttára terem meg a technika története is. Különösen így van ez a gőzlokomotívval, holott ezt a gépremeket az első időben alig leküzdhető ellenszenvével fogadták. Igaz, később teljes diadala példátlan gyorsasággal járta be a világot; a legnépszerűbb gép lett belőle s ma a célszerűség és esztétika együttes megtestesítője. A szépséget rejtélyes titokzatosság veszi körül; ahány filozófus foglalkozott vele, annyi meghatározás keletkezett róla. Kant szerint a szép: Geschmack ohne alles Interesse, míg aquinói szent Tamás így fejezi ki: pulchra sant, quae visu piacent (szép, ami megtekintéskor tetszik). Michelangelo a minden feleslegesnek elhagyásában látja a szép lényegét, Benedetto Croce esztétikai felfogást és kifejezést egynek vesz és a sikerült kifejezésben véli a szépet felfedezni. Greguss Ágoston, az úttörő magyar esztétikus szerint értelmünk, akaratunk és kedélyünk egyaránt ki akarnak elégíttetni. Ezen kielégítést az értelemben az igaz, az akaratban a jó, a kedélyben a szép eszméje nyújtja és ezzel a magyará* zattal a következő definícióhoz jut: a szép az igaz mód* ján kifejezett jó. A görögök a szépet egy szóban: „Katohoridöoi." fejezték ki, ebben sűrítve benne van, ami szép, jó és nemes. Az erkölcsi jóval az etika foglalkozik, az igaz tör* vényeit a logika állapítja meg, a szép fogalmát a szép elméleti tudománya, az esztétika határozza meg. Az esztétika a művészetben rejlő és abban kifejeződő szépségek szabályainak összefoglalása. A szépség a primitív ember lelkét is megfogja, az ihletőt is megszállja, nem tudja azonban a szépség okozta lelki gyönyöröket helyesen magyarázni. A jámbor, primitív asszony dologtevő napok után elfásult lélekkel elmegy vasárnap a templomba. A művészi intérieur, a zene, a vallási érzés felemelő hangú* lata áhítatba nemesítik lelkét, gyönyörűséggel hallgatja a szép orgánumú pap szónoki lendülettel tartott szent beszédét. Otthon azután könnyekig meghatva meséli, hogy: Milyen szépen beszélt a plébános, kár, hogy egy szót se értettem belőle. Ugyancsak az öntudatlan szépérzés hatása fejeződött ki az egyszerű falusi ember megnyilatkozásában, midőn Benczúr egyik remek portrait*ját szemlélve, elragadta tásában felkiáltott: No már akárki legyen is ez az úr, igen jól van eltalálva. * Előadta a gépészeti, gyáripari és elektrotechnikai szak*osztály 1931. évi február 27.*i ülésén.