A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 69. évfolyam (1935)
17-18. szám - Szakirodalom
1935. IV. 14. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 155 gyorsabb ütemű és legérdekesebb része. Nem áll meg azonban a statisztikai adatok rideg felsorolásánál és az ebből levonható elsődleges következtetések megállapításánál, hanem mint a reneszánsz nagy festői, széles és jól megalapozott hátteret ad az egész kérdésnek, és ebben kitér az ipari közutazgatás, a vámpolitika, az iparszervezés és az iparpártolás minden jelentősebb részletkérdésére. Végül ismerteti még a francia iparoktatás, a kísérlet- és a kiállításügy fejlődését is. Igen nagy a felölelt anyag és igen gondos a feldolgozása. Oly munka, melyben a mérnök, a jogász és a közgazdász egy személyben egyesülve, maradandó értékűt alkotott. A felületes szemlélő azt mondhatja: mit érdekel bennünket ma — 1934-ben — ez az egész kérdés!? De az ilyen bírálat igazságtalan, mert a francia példák igen sok követni valót tartalmaznak még ma is és még ebből a rég letűnt korból is sokat tanulhatunk: a francia szellem a maga rugalmasságával, közvetlenségével, simulékonyságával, sokszor könyörtelenségével és gyakorlati irányúságával nyilatkozik meg a francia ipar fejlődésének e periódusában is, és helyes, sőt kívánatos, hogy mi a germán szellemiség hatalmas, vonzó erejéből néha kikerüljünk és az angol mellett a francia iparfejlődés tanulságait is magunkba szívjuk. Kelemen Móric: The Intelligent man's Guide through World Chaos. By: fr. I. H. Cole. London, 1933. Victor Gollancz LTD kiadása, 680 oldal. A szerző — G. D. H. Cole, az oxfordi egyetemen a közgazdaságtant adja elő, — könyvének előszavában azt írja, hogy az a célja, hogy az átlagos intelligenciájú és nyilt eszű angol polgárnak, — akinek nincs különös közgazdasági képzettsége, — röviden és világosan megmagyarázza, hogy miként is zúdult ránk a gazdasági világválság. Ezt a célt úgy kívánja elérni, hogy lexikonszerűen ismerteti azokat a tényezőket, amelyeknek integrációja folytán a gazdasági élet s ezzel együtt a gazdasági válság létrejön. Tehát: a háború előtti gazdasági helyzetet, a különféle gazdasági rendszereket, az árkérdést, a pénz-, hitel- s tőkekérdés komplexumát, a munkanélküliséget s ennek fontosabb okait, a világkereskedelmet, az orosz szovjetet, a tervgazdálkodást és számos más, ehhez hasonló kérdést. A könyv valóban az átlagpolgárhoz szól: világos, egyszerű, könnyen érthető. Kerüli a bonyolult elméleteket, igyekszik mindent abból a gyakorlati nézőpontból megmagyarázni, ami az angol szellemnek sajátja és oly nagy értéke. Jó tárgymutató („index") és könyvjegyzék egészíti ki a könyvet, ami annak gyakorlati használhatóságát még inkább emeli. Sok részlete persze ellenkezik a mi közkeletű s bizony sok tekintetben elmaradt közfelfogásunkkal, de ez természetes, hiszen angol szakember, angol nézőpontból írta. Jó kézikönyv, már azért is, mert csökkenti egyoldalúságunkat. Látszik, hogy külföldön is népszerű, mert máris ötödik kiadását érte meg. Kelemen Móric: A székesfőváros múltja és jelene grafikus ábrázolásban. Összeállította: dr. Illyefalvi J. Lajos. Budapest Szfév. Statisztikai Hivatal kiadása, 1934, nagy 8°, 200 old., 30 pengő. A székesfőváros egyesítésének hatvanadik évfordulója alkalmából Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala pompás könyvet adott ki. Ez kiállításában és nagyságában szinte páratlan statisztikai s általában közgazdasági irodalmunkban. Beánk, mérnökökre nézve e könyv különös örömet jelent, mert benne a mérnöki ábrázolás módszerei jutnak alkalmazásra, s elmondhatjuk, hogy mindjárt győzelemre. E könyv minden adatot grafikusan ábrázol, többnyire többszínű, jól megrajzolt s könnyen megérthető grafikonokban, ami az egyébként száraz adatok olvasását szinte élvezetessé teszi. A mű a székesfőváros hatvanéves fejlődéséről ad számot és felöleli az épület- és lakásviszonyok, az állónépesség, a nép,mozgalom, a községi közigazgatás, az építkezés és közmunkák, az ipar, kereskedelem, közlekedés, a hitelviszonyok, a közélelmezés, és a főváros szociális helyzetének ismertetését. Az előszóból megtudjuk, hogy e könyv egy kiadandó műnek csak egyik felét alkotja, másik fele a számadatokat tartalmazza és csak később jelenik meg. Az előszóból örömmel látjuk, hogy a munka szerkesztésében mérnökök is résztvettek s ez a fentebb említett grafikonokból ki is tűnik. A könyv kitűnő adatforrás mindazok számára, akik a főváros múltjával és jelenével statisztikai adatok alapján kívánnak foglalkozni és egyszersmind dísze és büszkesége a magyar statisztikai irodalomnak. Kelemen Móric: A villamos áramárképzés alapelemei. írták: Jánosi Béla és dr. Klór János. A Magyar Villamos Művek Országos Szövetségének kiadása. Budapest, 1935. 138 I. 5 ábrával és 2 táblázattal. A villamos árszabásképzés külön tudományággá fejlődött területén mind gyakoribbakká válnak hazai irodalmunktermékei is. Jánosi Béla és Klár János nem végeztek kutatómunkát, de igen, értékes, minden lényegesre kiterjedő s különösen a második részben olyan nagy gyakorlati értékkel bíró összefoglalását adják az árszabásképzés menetének, amely könyvüket árszabásaink előbb-utóbb kikerülhetetlen általános átformálásánál igen kitűnő segédkönyvvé teszi. A mű első része, melyet dr. Klár János írt, a villamosáram önköltségeinek alakulásáról általánosságban szól s inkább a nem szakember és az e kérdéssel nem foglalkozó szakember számára íródott. E rész a teljesen laikus részére az alapvető fogalmak (kilowattóra stb.) magyarázatát is adja, (sajnos nem kifogástalanul, mert pl. a fáziseltolódás magyarázata egészen hibás! s külön fejezetet szentel egy ma időszerű kérdésnek is: a fagázmotor lóerőóránkénti költségeinek. A második önmagában is egész rész Jánosi Béla tollából ered s logikus, szép felépítésben végig vezet az önköltségek felosztásától kezdve a fogyasztócsoportoknak és a fogyasztóegyedeknek az önköltségekben való részesedésén át a megfelelő árszabásokig a gyakorlati szakember teljes felkészültségével és az idevágó magyar és külföldi irodalom széleskörű ismeretével. Különösen élvezetes és új szempontokat nyújtó módon foglalkozik az általa is igen lényeges kérdésnek tartott kiegyenlítődéssel, a csoportegyidejűséggel, annak különféle megállapítási módjával s ezek öszszehasonlításával. Árszabáskészítéssel, árszabásátalakítás gondolatával foglalkozó szakember számára a mű e része a kidolgozott példa miatt is nélkülözhetetlen lesz. Néhány magyarázó ábrával több (pl. a kiegyenlítődést tárgyaló részben) a példában a költségek szétosztása után az árszabások elkészítése s a mű e része az árszabásképzés tökéletes kézikönyve volna. A kiállítás kifogástalan, az ábrák szépek s a mű végén adott magyar és német forrásmunkajegyzék hasznos összeállítás. Borús Ferenc: Magyar szerzők irodalmi munkássága 1934/35-ben a technikai és ipari irodalom, valamint az ezekkel rokon tudományágak területén. Közli: Dr. LÓSY-SCHMIDT EDE egyleti könyvtárnok. A KÖNYVÉSZET. (Bibliográfia.) VII. közlemény. (CLXIV.) I r. Iósy—Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Rómer István és Irinyi János szerepe a gyújtók tökéletesítésében. (Különlenyomat a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének 1935. évi LXIX. kötetéből.) Budapest, 8', 39. Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság nyomása. Prof. Dr. Ing. A. T. Hornoch: Zur Fehlertheorie der offenen Polygonzüige. (Aus dem Mitteilungen der berg- und hütteniminintedten Abteilung an der kgl. ung. Palától.•Joseph T.Universitit für Techinifiche, und Wirtsihatewhseentchaften. Sopron, Bel. VI. 1914.) Lex. 8°, 21 I. három ábrával. Bitttkr—Romgalter nyomda nyomása. Prof. Dr. Ing. A. T. Hornoch: Über die verknotelen Einrechnung BEUge. (A m. kir. József Nádor Mírsziaki és Gazdaságtudományi Egyetem bánya- és kohómérnöki osztályának közleményeiből. 1934. év. VI. kötet.) Lex. 8®, 30 I. fi ábrával. Röttig—Romwalter nyomda nyomása. Eszte Péter és dr. Tárczy Hornoch Antal: A behajlás és megnyúlás okozta hosszváltozás báziismérésre szolgáló drótoknál és szalagoknál. (Különlenyomat a Geodéziai Közlöny 1934. évfolyamából.) 8°. 17. 3 rajzzal. Prof. Dr. Hornoch. Sopron: Zur Berechnung dier kürzesten Verhindung zweier sich kreuzender Grubenstrecken. (Sonderabdruck aus dem Berg- und Hüttenmanbiechems Jahrbuch, 1934. Bd. 82. Helt 2.) Lex. 8", 50—55. 1. Verlag von Julius Springer in Wien. Papp Rémig: Nagyobb vízépítkezések megszervezése. (Külön lenyomat a Vízügyi Közlemények 1934. évfolyamából ) Lex. 8", 308 szövegábrával és külön, mellékleten 17 képpel. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomába. Helbig Kéné oki. építészmérnök: Légi turista. A vitorlázó repülősport ismertetése. Jelenlegi és jövő fejlődése, különös tekintettel a magyarországi viszonyokra. Budapest, 1935. 8°, 92. 70 ábrával. Buschmann F. utódai könyvnyomdájának nyomása. Lovag Fehrentheil-Gruppenberg László: A tagosítás és mezőgazdaságunk átszervezése. (Különlenyomat a Magyar Szemle 1931. évfolyamából) 8°, 91. Szerző kiadása. Lovag Fehrentheil-Gruppenberg László: A római telepítések. (Különlenyomat a Geodéziai Közlöny 1934. évi X. évfolyamából.) Budapest, 1935. 8°. 13 J. „Élet" Irodalmi és Nyomda IM.nyomása. Mladiata J.: Integritás vagy részleges revízió. (Különlenyomat a Nemzeti Élet 1934. évfolyamából. Kis 8°, 151 Kertész József nyomása.