A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 69. évfolyam (1935)

17-18. szám - Szakirodalom

1935. IV. 14. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 155 gyorsabb ütemű és legérdekesebb része. Nem áll meg azon­ban a statisztikai adatok rideg felsorolásánál és az ebből le­vonható elsődleges következtetések megállapításánál, hanem mint a reneszánsz nagy festői, széles és jól megalapozott hát­teret ad az egész kérdésnek, és ebben kitér az ipari közu­taz­gatás, a vámpolitika, az iparszervezés és az iparpártolás minden jelentősebb részletkérdésére. Végül ismerteti még a francia iparoktatás, a kísérlet- és a kiállításü­gy­ fejlődését is. Igen nagy a felölelt anyag és igen gondos a feldolgo­zása. Oly munka, melyben a mérnök, a jogász és a közgaz­dász egy személyben egyesülve, maradandó értékűt alko­tott. A felületes szemlélő azt mondhatja: mit érdekel ben­nünket ma — 1934-ben — ez az egész kérdés!? De az ilyen bírálat igazságtalan, mert a francia példák igen sok követni valót tartalmaznak még ma is és még ebből a rég letűnt korból is sokat tanulhatunk: a francia szellem a maga ru­galmasságával, közvetlenségével, simulékonyságával, sokszor könyörtelenségével és gyakorlati irányúságával nyilatkozik meg a francia ipar fejlődésének e periódusában is, és helyes, sőt kívánatos, hogy mi a germán szellemiség hatalmas, vonzó erejéből néha kikerüljünk és az angol mellett a fran­cia iparfejlődés tanulságait is magunkba szívjuk. Kelemen Móric: The Intelligent man's Guide th­rough World Chaos. By: fr. I­. H. Cole. London, 1933. Victor Gollancz LTD kiadása, 680 oldal. A szerző — G. D. H. Cole, az oxfordi egyetemen a közgazdaságtant adja elő, — könyvének előszavában azt írja, hogy az a célja, hogy az átlagos intelligenciájú és nyilt eszű angol polgárnak, — akinek nincs különös közgazdasági képzettsége, — röviden és világosa­n megmagyarázza, hogy miként is zúdult ránk a gazdasági világválság. Ezt a célt úgy kívánja elérni, hogy lexikonszerűen ismerteti azokat a tényezőket, amelyeknek integrációja foly­tán a gazdasági élet s ezzel együtt a gazdasági válság lét­rejön. Tehát: a háború előtti gazdasági helyzetet, a külön­féle gazdasági rendszereket, az árkérdést, a pénz-, hitel- s tőkekérdés komplexumát, a munkanélküliséget s ennek fon­tosabb okait, a világkereskedelmet, az orosz szovjetet, a tervgazdálkodást és számos más, ehhez hasonló kérdést. A könyv valóban az átlag­polgárhoz szól: világos, egy­szerű, könnyen érthető. Kerüli a bonyolult elméleteket, igyekszik mindent abból a gyakorlati nézőpontból megma­gyarázni, ami az angol szellemnek sajátja és oly nagy ér­téke. Jó tárgymutató („index") és könyvjegyzék egészíti ki a könyvet, ami annak gyakorlati használhatóságát még in­kább emeli. Sok részlete persze ellenkezik a mi közkeletű s bizony sok tekintetben elmaradt közfelfogásunkkal, de ez természetes, hiszen angol szakember, angol nézőpontból írta. Jó kézikönyv, már azért is, mert csökkenti egyoldalúsá­gunkat. Látszik, hogy külföldön is népszerű, mert máris ötödik kiadását érte meg. Kelemen Móric: A székesfőváros múltja és jelene grafikus ábrázolásban. Össze­állította: dr. Illyefalvi J. Lajos. Budapest Szfév. Statisz­tikai Hivatal kiadása, 1934, nagy 8°, 200 old., 30 pengő. A székesfőváros egyesítésének hatvanadik évfordulója alkalmából Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala pompás könyvet adott ki. Ez kiállításában és nagyságában szinte páratlan statisztikai s általában közgazdasági iro­dal­munkban. Beánk, mérnökökre nézve e könyv különös örö­met jelent, mert benne a mérnöki ábrázolás módszerei jut­nak alkalmazásra, s elmondhatjuk, hogy mindjárt győze­lemre. E könyv minden adatot grafikusan ábrázol, többnyire többszínű, jól megrajzolt s könnyen megérthető grafikonok­ban, ami az egyébként száraz adatok olvasását szinte élve­zetessé teszi. A mű a székesfőváros hatvanéves fejlődéséről ad szá­mot és felöleli az épület- és lakásviszonyok, az állónépesség, a nép,mozgalom, a községi közigazgatás, az építkezés és köz­munkák, az ipar, kereskedelem, közlekedés, a hitelviszonyok, a közélelmezés, és a főváros szociális helyzetének ismerte­tését. Az előszóból megtudjuk, hogy e könyv egy kiadandó műnek csak egyik felét alkotja, másik fele a számadatokat tartalmazza és csak később jelenik meg. Az előszóból öröm­mel látjuk, hogy a munka szerkesztésében mérnökök is résztvettek s ez a fentebb említett grafikonokból ki is tűnik. A könyv kitűnő adatforrás mindazok számára, akik a főváros múltjával és jelenével statisztikai adatok alapján kívánnak foglalkozni és egyszersmind dísze és büszkesége a magyar statisztikai irodalomnak. Kelemen Móric: A villamos áram­árképzés alapelemei. írták: Jánosi Béla és dr. Klór János. A Magyar Villamos Művek Országos Szövet­ségének kiadása. Budapest, 1935. 138 I. 5 ábrával és 2 táb­lázattal. A villamos árszabásképzés külön tudományággá fejlő­dött területén mind gyakoribbakká válnak hazai irodalmunk­termékei is. Jánosi Béla és Klár János nem végeztek kutató­munkát, de igen, értékes, minden lényegesre kiterjedő s kü­lönösen a második részben olyan nagy gyakorlati értékkel bíró összefoglalását adják az árszabásképzés menetének, amely könyvüket árszabásaink előbb-utóbb kikerülhetetlen általános átformálásánál igen kitűnő segédkönyvvé teszi. A mű első része, melyet dr. Klár János írt, a villamos­áram önköltségeinek alakulásáról általánosságban szól s inkább a nem szakember és az e kérdéssel nem foglalkozó szakember számára íródott. E rész a teljesen laikus részére az alapvető fogalmak (kilowattóra stb.) magyarázatát is adja, (sajnos nem kifogástalanul, mert pl. a fáziseltolódás magyarázata egészen hibás!­ s külön fejezetet szentel egy ma időszerű kérdésnek is: a fagázmotor lóerőóránkénti költ­ségeinek. A második önmagában is egész rész Jánosi Béla tollá­ból ered s logikus, szép felépítésben végig vezet az önkölt­ségek felosztásától kezdve a fogyasztócsoportoknak és a fo­gyasztóegyedeknek az önköltségekben való részesedésén át a megfelelő árszabásokig a gyakorlati szakember teljes felké­szültségével és az idevágó magyar és külföldi irodalom széleskörű ismeretével. Különösen élvezetes és új szem­pontokat nyújtó módon foglalkozik az általa is igen lénye­ges kérdésnek tartott kiegyenlítődéssel, a csoportegyidejű­séggel, annak különféle megállapítási módjával s ezek ösz­szehasonlításával. Árszabáskészítéssel, árszabásátalakítás gondolatával foglalkozó szakember számára a mű e része a kidolgozott példa miatt is nélkülözhetetlen lesz. Néhány ma­gyarázó ábrával több (pl. a kiegyenlítődést tárgyaló rész­ben) a példában a költségek szétosztása után az árszabások elkészítése s a mű e része az árszabásképzés tökéletes kézi­könyve volna. A kiállítás kifogástalan, az ábrák szépek s a mű végén adott magyar és német forrásmunkajegyzék hasznos össze­állítás. Borús Ferenc: Magyar szerzők irodalmi munkássága 1934/35-ben a technikai és ipari irodalom, valamint az ezekkel rokon tudományágak területén. Közli: Dr. LÓSY-SCHMIDT EDE egyleti könyvtárnok. A­ KÖNYVÉSZET. (Bibliográfia.) VII. közlemény. (CLXIV.) I­ r. I­ósy—Sc­hm­idt Ed­e: A foszforos gyújtók. Rómer István és Irinyi János szerepe a­ gyújtók tökéletesítésében. (Különlenyomat a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének 1935. évi LXIX. kötetéből.) Budapest, 8', 39­­. Stádium Sajtóvállalat Részvénytársa­ság nyomása. Prof. Dr. Ing. A. T. Hornoch: Zur Fehlertheorie der offenen Polygonzüige. (Aus dem­ Mitteilunge­n der berg- und hüttenimini­nted­ten Abteilung an der kgl. ung. Palától.•Joseph­­ T.Universitit fü­r­ Techinifiche, und Wirtsi­hatewhseentchaften. Sopron, Bel. VI. 19­14.) Lex. 8°, 21 I. három ábrával. Bitttkr—Romgalter nyomda nyomása. Prof. Dr. Ing. A. T. Hornoch: Über die verknotelen Einrech­nung BEUge. (A m. kir. József Nádor Mírsziaki és Gazdaságtudo­mányi Egyetem bánya- és kohómérnöki osztályának közleményei­ből. 1934. év. VI. kötet.) Lex. 8®, 30 I. fi ábrával. Röttig—Romwalter nyomda nyomása. Eszte Péter és dr. Tárczy Hornoch Antal: A behajlás és meg­nyúlás okozta hosszváltozás báziismérésre szolgáló drótoknál és szalagoknál. (Különlenyomat a Geodéziai Közlöny 1934. évfolyamá­ból.) 8°. 17­­. 3 rajzzal. Prof. Dr. Hornoch. Sopron: Zur Berech­nung dier kürzesten Ver­hindun­g zweier sich­ kreuzender Grubenstrecken. (Sonderabdruck aus dem Berg- und Hüttenmanb­iechems Jahrbuch, 1934. Bd. 82. Hel­t 2.) Lex. 8", 50—55. 1. Verlag von Julius Springer in Wien. Papp Rémig: Nagyobb vízépítkezések megszervezése. (Külön lenyomat a Vízügyi Közlemények 1934. évfolyamából ) Lex. 8", 30­­­8 s­zövegábráva­l és külön, mellékleten 17 képpel. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomába. Helbig Kéné oki. építészmérnök: Légi turista. A vitorlázó repülősport ismertetése. Jelen­legi és jövő fejlődése, különös tekin­tettel a magyarországi v­iszonyokra. Budapest, 1935. 8°, 92­­. 70 ábrá­val. Buschmann F. utódai könyvnyomdájának nyomása. Lovag Fehrentheil-Gruppenberg László: A tagosítás és mezőgaz­daságunk átszervezése. (Különlenyomat a Magyar Szemle 1931. év­folyamából) 8°, 9­1. Szerző kiadása. Lovag Fehrentheil-Gruppenberg László: A római telepítések. (Különlenyomat a Geodéziai Közlöny 1934. évi X. évfolyamából.) Budapest, 1935. 8°. 13 J. „Élet" Iroda­lmi és Nyomda IM.­­nyomása. Mladiata J.: Integritás vagy részleges revízió. (Különlenyomat a Nemzeti Élet 1934. évfolyamából. Kis 8°, 15­1 Kertész József nyomása.

Next