A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 69. évfolyam (1935)
21-22. szám - Egyleti közlemények - Bene Lajos: A mérnökök szociális és gazdasági helyzete statisztikai megvilágításban
194 A Magyar Mérnök- és Iépítész-Egylet Közlönye LXIX. kötet, 19—20. szám. Értesítjük Nagyságodat, hogy máris hozzáfogtunk a birtokunkban levő anyagnak összeállításához és rövid időn belül módunk lesz a vonatkozó jegyzéket Nagyságod birtokába juttatni. Ismerve azt a lelkesedést és szeretetet, amellyel Nagyságod ezen ügyet immár évek óta készíti elő, meg vagyunk róla győződve, hogy a Kereskedelmi Miniszter Úr Önagyméltósága a múzeumnak megalapítását a legmegfelelőbb kezekre bízta. Maradunk Nagyságodnak kiváló tisztelettel Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. Aschner s. k., Pfeifer s. k. Egyleti közlemények. A 111. Nemzetközi Sínértekezletre, amelyet a Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete rendezésében ez évben, szeptember 1—12-ig Budapesten fognak megtartani, igen tartalmas és gazdag programot sikerült összeállítani. Az eddig bejelentett előadások, számszerint harminc, — jegyzékét az előkészítőbizottság második körlevelében közölte velünk. Az értekezleten a következő hat tárgycsoport fog beható tárgyalásra kerülni: I. Általános jellegű kérdések. — II. Kopás. — III. Törékenység. Belső feszültségek. Öregedés. — IV. Üzemi eredmények. Szerkezeti kérdések. — VI. Sínhegesztés. Hazai szakköreinken, u. m. a m. kir. államvasutak, a m. kir. állami vas-, acél- és gyepgyárak, a műegyetem, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű, a Bszkrt, a Hév. képviselőin kívül több előadással vesznek részt a német, lengyel, japán, államvasutak, valamint a német, osztrák, svájci, lengyel, román, japán, amerikai szakkörök képviselői. Az előadások részletes jegyzékét, valamint jelentkezési ívet kívánatra az előkészítő bizottság küld, amelynek elnöke Dr. Mihailich Győző, műegyetemi tanár, a Magyar Anyagvizsgálók Egyesületének elnöke, Budapest, XI., Műegyetem. Hibaigazítás. Közlönyünk f. é. márc. 3- 9—10. sz.-nak 63. lapján a Szakirodalom című Nemzeti gazdasági tanácsok, a gazdaságpolitika szakértő szervei című közleményünk címszövegében a közigazgatási tudományi szavak helyett közigazgatástudományi szó, a 13. sorban füzetet helyett: szervezetet, alulról az 6. sorban számos kiválogatásnál helyett: gondos kiválogatással olvasandó. TAGTÁRSAINK FIGYELMÉBE: A m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr 11.268—1935. K. M. számú rendeletével kötelező szabványokat állapított meg, melyeket a Budapesti Közlöny I. év május hó 7-i 103. száma sorol fel. Az út-, vasút- és hídépítési szakosztály 1935 február 14-én tartott ülésének jegyzőkönyve. Elnök: Lux Ernő. Jegyző: Dr. vitéz Vásárhelyi Boldizsár. Tárgy: majduri Maléter Jenő dr. előadása: A közúti közlekedés kérdései a müncheni világkongresszuson. A modern közúti közlekedés műszaki természetű feladatai az utaknak az autóforgalom igényeihez szabott kiképzése (pl. külön kerékpárutak, a városokban megfelelő parkhelyek létesítése, stb.), a járóművek felszerelése, a szükséges biztonsági, jelző- és világítóberendezésekkel, a gépjáróművezetők megfelelő oktatása és vizsgáztatása. Szervezeti szempontból ismertette a belföldi gépjárómű adminisztrációs válfajait és francia vagy olasz mintára a hazai admnisztráció egységesítését tartotta kívánatosnak. A balesetelhárító és a közlekedés résztvevőinek pszichológiai kiképzése minden államban fontos szerepet játszik: eszköze a céltudatos propaganda. Az út- és automobilközlekedés kölcsönhatásairól szólva, a külföldi kísérleti intézmények eredményeit vetítette és rámutatott hazai kísérleti intézmény megfelelő berendezésének szükségességére, amely a gépjáróművek és vezetők viszonyainak egyszerűsítését és objektivitását tudományos módszerekkel segítené elő. Végül beszámolt a külföldi szakemberek hazánk intézményei iránt tapasztalt, egyre fokozódó érdeklődéséről, Budapest páratlan népszerűségéről s rámutatott a közlekedési kérdésekkel szélesebb körben való szakszerű foglalkozás szükségességére. Dr. vitéz Vásárhelyi Boldizsár sz. v. jegyző Technika és közgazdaság. A mérnökök szociális és gazdasági helyzete statisztikai megvilágításban. Dr. BENE LAJOS. A mérnöki társadalom helyzetét már eddig is számos értekezlet, tanulmány és előadás vitatta meg. A tanácskozások során különböző, a mérnöki kar helyzetének javítására irányuló tervek születtek meg. Kezdve a diplomatúltermelés csökkentésén, a minősítési törvény megváltoztatásáig, a mérnöki munkanélküliség megszüntetésére vonatkozó javaslatok egész sora került a mérnöki kar színe elé. Elég e téren az immár rendszeresített Országos Mérnökkongresszusok kiváló munkásságára utalnom vagy idéznem Kamaránknak azokat a jelentéseit, melyekben évente beszámol a mérnöki kar helyzetéről. Nagy oka van annak, ha valamely társadalmi osztály ennyit foglalkozni kénytelen saját bajaival. A mérnök természeténél fogva a munkára és alkotásra van teremtve, saját ügyeit, kari szervezkedését igen sokáig elhanyagolta s ha most ezek a kérdések a maguk erejéből ennyire előtérbe tolultak, ez már egymagában is a viszonyok súlyos megváltozására enged következtetni. Az alábbiakban nem szándékozom a mérnöki karhelyzetére vonatkozó általános tüneteket újból felsorolni. Ugyancsak nem kívánom a kar helyzetének javítására vonatkozó terveket és javaslatokat egynéhány újabbal megtoldani. Az arra hivatottak már többször letárgyalták ezeket a kérdéseket és az eddigi javaslatok is bő anyagot nyújtanak arra, hogy a kijelölt úton konkrét intézkedések történjenek. Mint egyszemélyben mérnök és hivatásos statisztikus, a kérdést arról az oldaláról kívánom megvilágítani, amely eddig a legkevesebb figyelemben részesült, t. i. az exakt számadatok oldaláról. Midőn a mérnök, a laboratóriumi kutató, a természeti jelenségek bonyolult összefüggéseivel foglalkozik, állandóan számadatokkal kénytelen dolgozni. Kísérleti berendezései útján számokat nyer, e számok összefüggéseket mutatnak s az így leszűrt törvényszerűségek alapján végzi tervező munkáját. A társadalmi és gazdasági jelenségek felmérésekor — ha exakt eredményekre akarunk jutni — szintén számadatok alapján kell elindulni. A társadalmi és gazdasági jelenségek kutatásának eszköze a statisztika. A természettudományok kísérleteinek itt a statisztikai felvétel felel meg. A természeti törvények helyett pedig összefüggéseket, kauzális vagy szimptomatikus szabályszerűségeket állapítunk meg. Sajnos, a statisztika eredményeit a múltban alig-alig használták fel arra, hogy belőlük a mérnöki kar helyzetére következtetéseket vonjanak. Ez a sötétben való tapogatódzás bizonyára szintén részes abban, hogy a mérnökség szervezkedés dolgában elmaradt más társadalmi osztályok mögött és bajai akkor jutottak köztudomásra, amikor már katasztrofális méreteket öltöttek. Az is igaz azonban, hogy a rendelkezésre álló anyag is újabban bővült annyira, hogy a kar szempontjából figyelemreméltó eredményekre vezethetett. Még így is hiányzott egyes részei között az összefoglaló kapcsolat. Kétségtelen ennélfogva, hogy ,a székesfővárosi statisztikai hivatal úttörő munkát végzett akkor, amikor szociális adatgyűjtéseinek sorában a mérnökség statisztikáját elkészítette. Ez az adatgyűjtés szervesen beilleszkedik abba a sorozatba, melyet dr. Illyefalvi I. Lajos igazgató nagyszabású elgondolása alapján a köz- és magántisztviselők, ügyvédek, orvosok, iparosok, kereskedők, munkások és egyéb társadalmi rétegek helyzetére vonatkozóan a hivatal végrehajtott. A mérnökökre kiterjedő adatgyűjtés terve a Budapesti Mérnöki Kamara, illetve annak ki- Előadta a M. M. és É. E. közgazdasági és szociálpolitikai szakosztályának 1935. évi január hó 30-án tartott ülésén.