A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 69. évfolyam (1935)

21-22. szám - Egyleti közlemények - Bene Lajos: A mérnökök szociális és gazdasági helyzete statisztikai megvilágításban

194 A M­agyar Mérnök- és Iépítész-Egylet Közlönye LXIX. kötet, 19—20. szám. Értesítjük Nagyságodat, hogy máris hozzáfogtunk a bir­tokunkban levő anyagnak összeállításához és rövid időn belül módunk lesz a vonatkozó jegyzéket Nagyságod birtokába juttatni. Ismerve azt a lelkesedést és szeretetet, amellyel Nagy­ságod ezen ügyet immár évek óta készíti elő, meg vagyunk r­óla győződve, hogy a Kereskedelmi Miniszter Úr Önagy­méltósága a­ múzeumnak megalapítását a legmegfelelőbb ke­zekre bízta. Maradunk Nagyságodnak kiváló tisztelettel Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. Aschner s. k., Pfeifer s. k. Egyleti közlemények. A 111. Nemzetközi Sín­értekezletre, amelyet a Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete rendezésében ez évben, szeptem­ber 1—12-ig Budapesten fognak megtartani, igen tartalmas és gazdag programot sikerült összeállítani. Az eddig bejelen­tett előadások, számszerint harminc, — jegyzékét az előké­szítőbizottság második körlevelében közölte velünk. Az érte­kezleten a következő hat tárgycsoport fog beható tárgyalásra kerülni: I. Általános jellegű kérdések. — II. Kopás. — III. Törékenység. Belső feszültségek. Öregedés. — IV. Üzemi eredmények. Szerkezeti kérdések. — VI. Sínhegesztés. Hazai szakköreinken, u. m. a m­. kir. államvasutak, a m. kir. állami vas-, acél- és gyepgyárak, a műegyetem, a Rima­murány-Salgótarjáni Vasmű, a Bszkrt, a Hév. képviselőin kívül több előadással vesznek részt a német, lengyel, japán, államvasutak, valamint a német, osztrák, svájci, lengyel, ro­mán, japán, amerikai szakkörök képviselői. Az előadások részletes jegyzékét, valamint jelentkezési ívet kívánatra az előkészítő bizottság küld, amelynek elnöke Dr. Mihailich Győző, műegyetemi tanár, a Magyar Anyagvizsgálók Egyesü­letének elnöke, Budapest, XI., Műegyetem. Hibaigazítás. Közlönyünk f. é. márc. 3-­ 9—10. sz.-nak 63. lapján a Szakirodalom című Nemzeti gazdasági tanácsok, a gazdaságpolitika szakértő szervei című közleményünk cím­szövegében a közigazgatási tudományi szavak helyett köz­igazgatástudományi szó, a 13. sorban füzetet helyett: szerve­zetet, alulról az 6. sorban számos kiválogatásnál helyett: gon­dos kiválogatással olvasandó. TAGTÁRSAINK FIGYELMÉBE: A m. kir. kereskede­lemügyi miniszter úr 11.268—1935. K. M. számú rendeletével kötelező szabványokat állapított meg, melyeket a Budapesti Közlöny I. év május hó 7-i 103. száma sorol fel. Az út-, vasút- és hídépítési szakosztály 1935 február 14-én tartott ülésének jegyzőkönyve. Elnök: Lux Ernő. Jegyző: Dr. vitéz Vásárhelyi Boldizsár. Tárgy: majduri Maléter Jenő dr. előadása: A közúti közlekedés kérdései a müncheni világkongresszuson. A modern közúti közlekedés műszaki természetű feladatai az utaknak az autóforgalom igényeihez szabott kiképzése (pl. külön kerékpárutak, a városokban megfelelő parkhelyek léte­sítése, stb.), a járóművek felszerelése, a szükséges biztonsági, jelző- és világítóberendezésekkel, a gépjáróművezetők meg­felelő oktatása és vizsgáztatása. Szervezeti szempontból ismertette a belföldi gépjárómű adminisztrációs válfajait és francia vagy olasz mintára a ha­zai admnisztráció egységesítését tartotta kívánatosnak. A balesetelhárító és a közlekedés résztvevőinek pszicho­lógiai kiképzése minden államban fontos szerepet játszik: eszköze a céltudatos propaganda. Az út- és automobilközlekedés kölcsönhatásairól szólva, a külföldi kísérleti intézmények eredményeit vetítette és rá­mutatott hazai kísérleti intézmény megfelelő berendezésének szükségességére, amely a gépjáróművek és vezetők viszo­nyainak egyszerűsítését és objektivitását tudományos módsze­rekkel segítené elő. Végül beszámolt a külföldi szakemberek hazánk intéz­ményei iránt tapasztalt, egyre fokozódó érdeklődéséről, Buda­pest páratlan népszerűségéről s rámutatott a közlekedési kérdésekkel szélesebb körben való szakszerű foglalkozás szük­ségességére. Dr. vitéz Vásárhelyi Boldizsár sz. v. jegyző Technika és közgazdaság. A mérnökök szociális és gazdasági helyzete statisztikai megvilágításban. Dr. BENE LAJOS.­ A mérnöki társadalom helyzetét már eddig is számos értekezlet, tanulmány és előadás vitatta meg. A tanácsko­zások során különböző, a mérnöki kar helyzetének javítá­sára irányuló tervek születtek meg. Kezdve a diplomatúl­termelés csökkentésén, a minősítési törvény megváltoz­tatásáig, a mérnöki munkanélküliség megszüntetésére vo­natkozó javaslatok egész sora került a mérnöki kar színe elé. Elég e téren az immár rendszeresített Országos Mér­nökkongresszusok kiváló munkásságára utalnom vagy idéz­nem Kamaránknak azokat a jelentéseit, melyekben évente beszámol a mérnöki kar helyzetéről. Nagy oka van annak, ha valamely társadalmi osztály ennyit foglalkozni kénytelen saját bajaival. A mérnök ter­mészeténél fogva a munkára és alkotásra van teremtve, saját ügyeit, kari szervezkedését igen sokáig elhanyagolta s ha most ezek a kérdések a maguk erejéből ennyire elő­térbe tolultak, ez már egymagában is a viszonyok súlyos megváltozására enged következtetni. Az alábbiakban nem szándékozom a mérnöki kar­helyzetére vonatkozó általános tüneteket újból felsorolni. Ugyancsak nem kívánom a kar helyzetének javítására vo­natkozó terveket és javaslatokat egynéhány újabbal meg­toldani. Az arra hivatottak már többször letárgyalták eze­ket a kérdéseket és az eddigi javaslatok is bő anyagot nyújtanak arra, hogy a kijelölt úton konkrét intézkedések történjenek. Mint egyszemélyben mérnök és hivatásos statisztikus, a kérdést arról az oldaláról kívánom meg­világítani, amely eddig a legkevesebb figyelemben része­sült, t. i. az exakt számadatok oldaláról. Midőn a mérnök, a laboratóriumi kutató, a természeti jelenségek bonyolult összefüggéseivel foglalkozik, állandóan számadatokkal kénytelen dolgozni. Kísérleti berendezései útján számokat nyer, e számok összefüggéseket mutatnak s az így leszűrt törvényszerűségek alapján végzi tervező munkáját. A társadalmi és gazdasági jelenségek felmérésekor — ha exakt eredményekre akarunk jutni — szintén szám­adatok alapján kell elindulni. A társadalmi és gazdasági jelenségek kutatásának eszköze a statisztika. A természet­tudományok kísérleteinek itt a statisztikai felvétel felel meg. A természeti törvények helyett pedig összefüggése­ket, kauzális vagy szimptomatikus szabályszerűségeket állapítunk meg. Sajnos, a statisztika eredményeit a múltban alig-alig használták fel arra, hogy belőlük a mérnöki kar helyze­tére következtetéseket vonjanak. Ez a sötétben való tapo­gatódzás bizonyára szintén részes abban, hogy a mérnök­ség szervezkedés dolgában elmaradt más társadalmi osz­tályok mögött és bajai akkor jutottak köztudomásra, ami­kor már katasztrofális méreteket öltöttek. Az is igaz azonban, hogy a rendelkezésre álló anyag is újabban bővült annyira, hogy a kar szempontjából figyelemreméltó eredményekre vezethetett. Még így is hiányzott egyes részei között az összefoglaló kapcsolat. Kétségtelen ennélfogva, hogy ,a székesfővárosi sta­tisztikai hivatal úttörő munkát végzett akkor, amikor szociális adatgyűjtéseinek sorában a mérnökség statiszti­káját elkészítette. Ez az adatgyűjtés szervesen beilleszke­dik abba a sorozatba, melyet dr. Illyefalvi I. Lajos igaz­gató nagyszabású elgondolása alapján a köz- és magán­tisztviselők, ügyvédek, orvosok, iparosok, kereskedők, mun­kások és egyéb társadalmi rétegek helyzetére vonatkozóan a hivatal végrehajtott. A mérnökökre kiterjedő adatgyűj­tés terve a Budapesti Mérnöki Kamara, illetve annak ki-­ Előadta a M. M. és É. E. közgazdasági és szociálpoli­tikai szakosztályának 1935. évi január hó 30-án tartott ülésén.

Next