A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 69. évfolyam (1935)
51-52. szám - "Magyar Műszaki Múzeum" - Szakirodalom
1935. XII. 15. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönyt 1 357 érni a város, illetőleg könyvtár nevének egyszerű megemlítésével." A kritika további részében foglaltak szintén nem helytállók, mert a tanulmány, amint az címéből is kitűnik, csak statisztikai adatösszeállítás kíván lenni és nem megfellebbezhetetlen iránymutatás. Merőben tévedésen alapul az az állítás is, hogy a szóbanforgó dolgozatot idegen nyelven is megjelentettem. A tanulmány statisztikai része magyar nyelven csatoltatott — függelékként — ahhoz az előterjesztésemhez, amely mint — a Bureau International de l'Enseignement Technique Párisban székelő főtitkársága által hozzám intézett felkérésre —, részemről benyújtott előterjesztés szerepelt a Barcelonában 1934 májusában tartott nemzetközi kongresszus tárgysorozatán és amely — amint címéből is következik egészen más természetű kérdéseket ölelt fel. (Az előterjesztés eredeti címe: Le rôle des bibliothéques techniques et d'autres institutions de culture professionnelle dans les recherches scientifiques et littéraires spéciales dans l'éducation des ingénieurs dans les études autodidactiques et dans perfectionnement des études.) Egyébként úgy a külföldi, mint a belföldi szakkörök értékelték törekvéseimet. A Kir. Magy. Természettudományi Társulat könyvtáráról tanulmányomban sehol sem állítom azt,, hogy önálló műszaki csoportja volna, de említést teszek e nagy hivatást betöltő könyvtárról, miután tudomásom van arról, hogy sok műszaki irányú művel rendelkezik, nem is szólva a műszaki tudományok alapjait tevő, rendkívül nagy értéket képviselő (elméleti) természettudományi művekről. A mezőgazdasági irányú könyvtárakkal kapcsolatosan tett megjegyzés is tárgytalan, mert a mezőgazdaság, amint ismeretes, egyre nagyobb és nagyobb mértékben támaszkodik a technikai tudományok eredményeire és így csak teljesebbé kívántam tenni az általam, illetőleg az én szerény eszközeimmel elért adatokkal a felsorolt könyvtárak adatainak sorát. Téves az az állítás is, hogy a tisztán műszaki könyvtárak közé vannak felvéve mezőgazdasági célú és más könyvtárak, mert a tanulmány 5. oldalán az áll, hogy az „technikai és ehhez közelálló jellegű" könyvtárak adatait öleli fel. Ami az egyes könyvtáraknak a kötet vagy a művek száma szerinti kimutatásait illeti, tanulmányomnak éppen különleges célját képezi az egyértelműségnek — nemzetközi téren is fennálló — ilyen hiányosságaira felhívni a figyelme A tanulmány 4. oldalán ezzel vonatkozásban a következők állanak: „Nem tudjuk a legtöbbször pontosan megállapítani azt sem, hogy kötetszámról, vagy az egyes művek számáról van-e pontos adatunk." Majd a továbbiakban: . .. „a Nemzetközi Statisztikai Intézet volna a leghivatottabb a kezdeményező lépések megtételére, aminek legelsősorban a terminológia terén szükséges összhang biztosítására kell irányulnia." Egyébként az e kérdésben fennálló nehézségeket éppen eléggé ismerik azok, akik statisztikával foglalkoznak. Ami pedig az esetleges sajtóhibákat illeti, azokat nem tekintem a tanulmány érdemi elbírálásánál megemlítendőknek. A bírálat utolsó bekezdésére, miután az abban foglalt megjegyzések a szakkritikákban teljesen szokatlanok és a tárgyilagosság hangjától messze állanak, nem óhajtok külön kitérni. Pálffy Miklós A rovatvezető viszonválasza. Helyesbítésnek csak téves adatok helyreigazítása esetén van helye. Ez a helyreigazítási jog azonban — szakembereit véleménye szerint — könyvismertetések kapcsán megjelent bírálatokra nem vonatkozik , tekintve, hogy az előttünk fekvő válasziratban helyesbítésről nincs szó, amennyiben szerzőnek megállapításaimat megcáfolnia nem sikerült, így a nyilatkozat közzétételének nem sok értelme és célja van. E válaszirat közzétételének ugyanis nincsen jogalapja, mivel könyvismertetésemben valótlan tények közléséről vagy való tényeknek hamis színben való feltüntetésről nincs szó, amint arról bírálatomnak és e válasz iratnak összevetésével bárki könnyen meggyőződhet. Azonban tekintve, hogy a megbírált dolgozat szerzőjének és Közlönyünk szerkesztőségének is az volt a kívánsága, hogy e válaszirat megjegyzéseimmel együtt rovatomban megjelenjék, e kettős kívánságnak készséggel teszek eleget s a következőkben adom meg viszonválaszomat: Sorravéve bírálatom kifogásolt megállapításait, szerző mindenekelőtt tévesnek mondja azt az állításomat, hogy az öt világrész 273 városából 574 könyvtárnak „ígéri" statisztikai adatait. Erre vonatkozólag tanulmányából két helyrő i L. az 1914 : XIV. t.-c. 21. §-át is idéz, ellenben kihagyja az ötödik lapon olvasható szövegrészből a következő mondatot: „A felsorolás az öt világrész a bc-sorrendben közölt 273 városából — elsősorban a tudományos technikai irodalmat felölelő — 574 technikai (és ehhez közelálló jellegű) könyvtár elérhető adatait adja." És kihagyja az ezután következő mondatot is, amelyben az előbb elmondottakat még határozottabban mondja el és a következőképpen részletezi: „A világrészenként és államonként összeállított statisztika a következő: Európa 151 városából 430 könyvtár, Ázsia 24 városából 24 könyvtár, Afrika 1 városából 1 könyvtár, Észak-Amerika 81 városából 102 könyvtár, Közép-Amerika 1 városából 1 könyvtár, Dél-Amerika 11 városából 12 könyvtár, Ausztrália (és Újzéland) 4 városából 4 könyvtár." Ez utóbbi mondatban részletezett városok és könyvtárak számát összeadva, a városok száma újból 273 és a könyvtáraké 574. E tévesnek mondott adataimat tehát szerző dolgozatából vettem , tekintve, hogy az adatnélküli, üresen hagyott helyek statisztikai adatnak nem számíthatók, így valóban csak 354 (és nem 574) könyvtárra vonatkozólag találunk ebben a füzetben statisztikai adatokat, míg 220 könyvtárra vonatkozólag — úgy, amint azt bírálatomban írtam —, szerző semmiféle adatot sem produkált. A teljességet illetőleg pedig megjegyzésem az, hogy azt a teljességet, amelyet a könyvtári statisztika terén az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ kiadásában, legutóbb 1932-ben, megjelent és kereken 1000 lapra terjedő nagyszerű Magyar Minervánk, valamint a németeknek szintén nagyszerű Minervája, a 3000 lapot számláló Jahrbuch der gelehrten Welt régtől fogva már elértek, ettől a dolgozattól is méltán el lehetett volna várni. Egyszerű statisztikai adatok közlésében „megfellebbezhetetlen tételeket", „részletekbe menő elemzéseket" senki sem várt szerzőtől, csak lelkiismeretes, körültekintő összeállítást és legalább az adatok pontos kiírását. A második helyen felhozott és tévesnek mondott állításomra megjegyzésem az, hogy a Budapesti Mérnöki Kamara nagyrabecsült, kiváló titkárától tudom, hogy szerző, ki egyébiránt a Kamara tisztviselője, ezzel az adatösszeállítással külföldön sikereket ért el. Mivel a kongresszus kiadmányait nem láttam, e válasziratból megnyugvással veszem most tudomásul, hogy szerző dolgozatának statisztikai részét csak magyar nyelven csatolta előterjesztéséhez. A Természettudományi Társulat könyvtárának teljes anyagával való szerepeltetését illetőleg már korábban elmondottakhoz csak annyi a hozzáfűzni valóm, hogy a műszaki tudományok segédtudományait képviselő s a kémia, fizika, mechanika, matematika stb. körébe tartozó művek csak kis hányadát teszik e könyvtár állományának, amiért ezt a könyvtárt a műszaki jellegű könyvtárak között szerepeltetni nem lehet. Ugyanez a megjegyzésem a Vetőmagvizsgáló Állomás könyvtárára vonatkozólag bírálatomban elmondott észrevételeimre is, amit szerző e válasziratában nem kifogásol. Hogy azonban igazságtalansággal senki se vádolhasson, még egy néhány példát iktatok ide. Az Ampeológiai Intézet, a Magy. Kir. Szőlő- és Borgazdasági Központi Kísérleti Állomás könyvtára szintén teljes anyagával, 5839 kötetével szerepel szerző kimutatásában. Az intézet igazgatójának közlése szerint azonban ez a könyvtár kizárólag borászati és szőlészeti szakmunkákat tartalmaz, benne műszaki könyvek nincsenek s így e könyvtárt sem lehet a műszaki jellegű könyvtárakkal együtt említeni. A M. Kir. Postavezérigazgatóság könyvtára is 9266 kötetet tartalmazó könyvállományával került bele a kimutatásba. Pedig ebben a könyvtárban a Minerva adatai szerint a postaműszaki könyvek száma csak 186 kötet, a többi műszaki és matematikai könyvek száma pedig 420 kötet. Ezzel szemben a könyvtár állományának nagyobbik részét postairodalmi, postatakarékpénztári, földrajzi, irodalmi és történelmi művek alkotják. Ez a könyvtár sem számítható tehát a műszaki könyvtárak közé, mivel műszaki jellegűnek csal; azokat a k könyvtárakat mondhatjuk, amelyeknek gyűjtési köre és anyaga túlnyomórészt műszaki. Helytelen képet kapunk tehát a hazai műszaki könyvtárakról, amikor nem műszaki jellegű könyvtárakat is teljes anyagával szerepeltetjük a műszaki könyvtárak sorában. A M. Kir. Kereskedelemügyi Minisztérium könyvtára is teljes 12.000 kötetével szerepel a kimutatásban, holott ebben a könyvtárban is igen nagy az államtudományi, kereskedelmi vámügyi és szociális irodalmi művek száma, amelyeknek vajmi kevés közük van a műszaki irodalomhoz. Ez a könyvtár a Minerva szerint is a jogi, államtudományi és közgazdasági könyvtárak között szerepel. És hogy végül még a Budapesti Mérnöki Kamarának 300 kötetet számláló könyvtárát említsem meg, ennek a könyvtár-