A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 69. évfolyam (1935)

51-52. szám - "Magyar Műszaki Múzeum" - Szakirodalom

1935. XII. 15. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönyt 1 357 érni a város, illetőleg könyvtár nevének egyszerű megemlí­tésével." A kritika további részében foglaltak szintén nem helyt­állók, mert a tanulmány, amint az címéből is kitűnik, csak statisztikai adatösszeállítás kíván lenni és nem megfellebbez­hetetlen iránymutatás. Merőben tévedésen alapul az az állítás is, hogy a szóban­forgó dolgozatot idegen nyelven is megjelentettem. A tanul­mány statisztikai része magyar nyelven csatoltatott — füg­gelékként — ahhoz az előterjesztésemhez, amely mint — a Bureau International de l'Enseignement Technique Párisban székelő főtitkársága által hozzám intézett felkérésre —, ré­szemről benyújtott előterjesztés szerepelt a Barcelonában 1934 májusában tartott nemzetközi kongresszus tárgysoroza­tán és amely — amint címéből is következik egészen más természetű kérdéseket ölelt fel. (Az előterjesztés eredeti címe: Le rôle des bibliothéques techniques et d'autres insti­tutions de culture professionnelle dans les recherches scien­tifiques et littéraires spéciales dans l'éducation des ingénieurs dans les études autodidactiques et dans perfectionnement des études.) Egyébként úgy a külföldi, mint a belföldi szakkörök értékelték törekvéseimet. A Kir. Magy. Természettudományi Társulat könyvtárá­ról tanulmányomban sehol sem állítom azt,, hogy önálló mű­szaki csoportja volna, de említést teszek e nagy hivatást be­töltő könyvtárról, miután tudomásom van arról, hogy sok műszaki irányú művel rendelkezik, nem is szólva a műszaki tudományok alapjait tevő, rendkívül nagy értéket képviselő (elméleti) természettudományi művekről. A mezőgazdasági irányú könyvtárakkal kapcsolatosan tett megjegyzés is tárgytalan, mert a mezőgazdaság, amint ismeretes, egyre nagyobb és nagyobb mértékben támaszkodik a technikai tudományok eredményeire és így csak teljesebbé kívántam tenni az általam, illetőleg az én szerény eszközeim­mel elért adatokkal a felsorolt könyvtárak adatainak sorát. Téves az az állítás is, hogy a tisztán műszaki könyvtárak közé vannak felvéve mezőgazdasági célú és más könyvtárak, mert a tanulmány 5. oldalán az áll, hogy az „technikai és ehhez közelálló jellegű" könyvtárak adatait öleli fel. Ami az egyes könyvtáraknak a kötet vagy a művek száma szerinti kimutatásait illeti, tanulmányomnak éppen különleges célját képezi az egyértelműségnek — nemzetközi téren is fennálló — ilyen hiányosságaira felhívni a figyelme A tanulmány 4. oldalán ezzel vonatkozásban a következők állanak: „Nem tudjuk a legtöbbször pontosan megállapítani azt sem, hogy kötetszámról, vagy az egyes művek számáról van-e pontos adatunk." Majd a továbbiakban: . .. „a Nemzet­közi Statisztikai Intézet volna a leghivatottabb a kezdemé­nyező lépések megtételére, aminek legelsősorban a terminoló­gia terén szükséges összhang biztosítására kell irányulnia." Egyébként az e kérdésben fennálló nehézségeket éppen eléggé ismerik azok, akik statisztikával foglalkoznak. Ami pedig az esetleges sajtóhibákat illeti, azokat nem tekintem a tanulmány érdemi elbírálásánál megemlítendőknek. A bírálat utolsó bekezdésére, miután az abban foglalt megjegyzések a szakkritikákban teljesen szokatlanok és a tárgyilagosság hangjától messze állanak, nem óhajtok külön kitérni. Pálffy Miklós A rovatvezető viszonválasza. Helyesbítésnek csak téves adatok helyreigazítása esetén van helye.­ Ez a helyreigazítási jog azonban — szakembereit véleménye szerint — könyvismer­tetések kapcsán megjelent bírálatokra nem vonatkozik , tekintve, hogy az előttünk fekvő válasziratban helyesbítésről nincs szó, amennyiben szerzőnek megállapításaimat meg­cáfolnia nem sikerült, így a nyilatkozat közzétételének nem sok értelme és célja van. E válaszirat közzétételének ugyanis nincsen jogalapja, mivel könyvismertetésemben valótlan té­nyek közléséről vagy való tényeknek hamis színben való fel­tüntetésről nincs szó, amint arról bírálatomnak és e válasz iratnak összevetésével bárki könnyen meggyőződhet. Azonban tekintve, hogy a megbírált dolgozat szerzőjének és Közlö­nyünk szerkesztőségének is az volt a kívánsága, hogy e válasz­irat megjegyzéseimmel együtt rovatomban megjelenjék, e kettős kívánságnak készséggel teszek eleget s a következők­ben adom meg viszonválaszomat: Sorravéve bírálatom kifogásolt megállapításait, szerző mindenekelőtt tévesnek mondja azt az állításomat, hogy az öt világrész 273 városából 574 könyvtárnak „ígéri" statisz­tikai adatait. Erre vonatkozólag tanulmányából két helyrő i L. az 1914 : XIV. t.-c. 21. §-át­ is idéz, ellenben kihagyja az ötödik lapon olvasható szöveg­részből a következő mondatot: „A felsorolás az öt világrész a­ b­c-sorrendben közölt 273 városából — elsősorban a tudo­mányos technikai irodalmat felölelő — 574 technikai (és ehhez közelálló jellegű) könyvtár elérhető adatait adja." És kihagyja az ezután következő mondatot is, amelyben az előbb elmondottakat még határozottabban mondja el és a következőképpen részletezi: „A világrészenként és államon­ként összeállított statisztika a következő: Európa 151 váro­sából 430 könyvtár, Ázsia 24 városából 24 könyvtár, Afrika 1 városából 1 könyvtár, Észak-Amerika 81 városából 102 könyvtár, Közép-Amerika 1 városából 1 könyvtár, Dél-Ame­rika 11 városából 12 könyvtár, Ausztrália (és Újzéland) 4 városából 4 könyvtár." Ez utóbbi mondatban részletezett városok és könyvtárak számát összeadva, a városok száma újból 273 és a könyv­táraké 574. E tévesnek mondott adataimat tehát szerző dol­gozatából vettem , tekintve, hogy az adatnélküli, üresen hagyott helyek statisztikai adatnak nem számíthatók, így valóban csak 354 (és nem 574) könyvtárra vonatkozólag találunk ebben a füzetben statisztikai adatokat, míg 220 könyvtárra vonatkozólag — úgy, amint azt bírálatomban írtam —, szerző semmiféle adatot sem produkált. A teljes­séget illetőleg pedig megjegyzésem az, hogy azt a teljessé­get, amelyet a könyvtári statisztika terén az Országos Könyv­forgalmi és Bibliográfiai Központ kiadásában, legutóbb 1932-ben, megjelent és kereken 1000 lapra terjedő nagyszerű Magyar Minervá­nk, valamint a németeknek szintén nagy­szerű Minervá­ja, a 3000 lapot számláló Jahrbuch der gelehr­ten Welt régtől fogva már elértek, ettől a dolgozattól is mél­tán el lehetett volna várni. Egyszerű statisztikai adatok közlésében „megfellebbezhetetlen tételeket", „részletekbe menő elemzéseket" senki sem várt szerzőtől, csak lelkiismeretes, körültekintő összeállítást és legalább az adatok pontos ki­írását. A második helyen felhozott és tévesnek mondott állítá­somra megjegyzésem az, hogy a Budapesti Mérnöki Kamara nagyrabecsült, kiváló titkárától tudom, hogy szerző, ki egyébiránt a Kamara tisztviselője, ezzel az adatösszeállítás­sal külföldön sikereket ért el. Mivel a kongresszus kiadmá­nyait nem láttam, e válasziratból megnyugvással veszem most tudomásul, hogy szerző dolgozatának statisztikai részét csak magyar nyelven csatolta előterjesztéséhez. A Természettudományi Társulat könyvtárának teljes anyagával való szerepeltetését illetőleg már korábban elmon­dottakhoz csak annyi a hozzáfűzni valóm, hogy a műszaki tudományok segédtudományait képviselő s a kémia, fizika, mechanika, matematika stb. körébe tartozó művek csak kis hányadát teszik e könyvtár állományának, amiért ezt a könyvtárt a műszaki jellegű könyvtárak között szerepeltetni nem lehet. Ugyanez a megjegyzésem a Vetőmagvizsgáló Állo­más könyvtárára vonatkozólag bírálatomban elmondott észre­vételeimre is, amit szerző e válasziratában nem kifogásol. Hogy azonban igazságtalansággal senki se vádolhasson, még egy néhány példát iktatok ide. Az Ampeológiai Intézet, a Magy. Kir. Szőlő- és Borgaz­dasági Központi Kísérleti Állomás könyvtára szintén teljes anyagával, 5839 kötetével szerepel szerző kimutatásában. Az intézet igazgatójának közlése szerint azonban ez a könyvtár kizárólag borászati és szőlészeti szakmunkákat tartalmaz, benne műszaki könyvek nincsenek s így e könyvtárt sem lehet a műszaki jellegű könyvtárakkal együtt említeni. A M. Kir. Postavezérigazgatóság könyvtára is 9266 kö­tetet tartalmazó könyvállományával került bele a kimuta­tásba. Pedig ebben a könyvtárban a Minerva adatai szerint a postaműszaki könyvek száma csak 186 kötet, a többi mű­szaki és matematikai könyvek száma pedig 420 kötet. Ezzel szemben a könyvtár állományának nagyobbik részét posta­irodalmi, postatakarékpénztári, földrajzi, irodalmi és törté­nelmi művek alkotják. Ez a könyvtár sem számítható tehát a műszaki könyvtárak közé, mivel műszaki jellegűnek csal; azokat a k k­önyv­tárakat mondhatjuk, amelyeknek gyűjtési köre és anyaga túlnyomórészt műszaki. Helytelen képet ka­punk tehát a hazai műszaki könyvtárakról, amikor nem mű­szaki jellegű könyvtárakat is teljes anyagával szerepeltetjük a műszaki könyvtárak sorában. A M. Kir. Kereskedelemügyi Minisztérium könyvtára is teljes 12.000 kötetével szerepel a kimutatásban, holott ebben a könyv­tárban is igen nagy az államtudományi, kereskedelmi vámügyi és szociális irodalmi művek száma, amelyeknek vajmi kevés közük van a műszaki irodalomhoz. Ez a könyv­tár a Minerva szerint is a jogi, államtudományi és közgaz­dasági könyvtárak között szerepel. És hogy végül még a Budapesti Mérnöki Kamarának 300 kötetet számláló könyvtárát említsem meg, ennek a könyvtár-

Next