A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 69. évfolyam (1935)

23-26. szám - "Magyar Technikai Múzeum"

224 A M­agyar Mérnök- és Iépítész-Egylet Közlönye LXIX. kötet, 19—20. szám. A mellékutcák szélességét 12 m-ben, a nagyobb forgalmú utcákét 16 m-ben írja elő. Ezeknek az utcáknak megenged­hető legnagyobb emelkedése 9, illetőleg 6%. A szabályrendelet előírja továbbá a közterületek sarok­pontjainak 14X14 cm keresztmetszetű és 1­70 cm hosszú kővel való megjelölését, az utcák fásítását és kötelezi Budapest székesfőváros határától 30 km körzetben lévő községeket arra, hogy szabályozási terveiket egy éven belül készítsék el. Részletesen szabályozza továbbá a rendelet az engedélye­zési eljárást, a szükséges helyszíni szemle megtartását, ahol mint műszaki szakértő az államépítészeti hivatal kiküldött mérnöke működik közre. A felosztás engedélyezése iránt be­nyújtott kérvényhez mellékelni kell hiteles telekkönyvi kivo­natot, felosztási térképet két példányban a kataszteri térkép méretarányában, területkimutatást, szabályszerű okiratokat az előírt kötelezettségek teljesítéséről és kültelkek felosztása esetén 1:25.000 méretarányú térképet is, melyen fel kell tün­tetni a felosztandó területet és a község vagy város egész belterületét. Lényeges hiánya a szabályrendeletnek, hogy nem írja elő a kővel való állandósítást a telekhatárokra is, továbbá leg­alább nagyobb területek felosztásának bekapcsolását az országos alapponthálózatba, végül kitűzési méretek feltün­tetését és nem szabályozza a felosztás geodéziai (geometriai) szempontból való helyességének ellenőrzését, sem azt, hogy ilyen felosztásokat csak arra jogosultak végezzenek. A szabályrendelet egy időre kétségtelenül csökkenti a gazdasági válság miatt amúgy is megcsappant házhelyosztá­sokat, de a fejlődés csak ezen az úton lehet egészséges. Nagy kár, hogy az ország többi vármegyéje is nem rendezi a kér­dést hasonló szabályrendelet alkotásával. Reméljük azonban, hogy a mielőbb megalkotandó városépítési törvény és­ ennek alapján kiadandó rendeletek ezt a kérdést is országosan ren­dezik. Pestvármegye ezen a téren kétségtelenül úttörő mun­kát végzett. Dr. Tátray István. Magyar Technikai Múzeum. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede, az Egylet technika­történeti gyűjteménytárának őre. IV. (1921-től kezdve LVI.) közlemény.­ A Magyar Technikai Múzeumnak felajánlott adományok. 1. Az Ú­jpesti Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rész­vénytársaság 1935 május hó 24-én kelt, alábbi levelével 15 izzólámpa-falitablót bocsátott Technikai Múzeumunk rendel­kezésére. A levélhez csatolt négy fényképen bemutatott fali­tablók a következőket tartalmazzák: 1 tabló, 64X58X13 cm méretben, régi izzólámpák gyűj­teménye, tartalmazza a legrégibb szénszálas izzólámpát 1882-ből, azonkívül szénszálas lámpát 1890-ből. Ezen tablón még egy itten és egy külföldön készült Nernst-lámpa is található. 1 tabló, 1000 X 1700­­, 28 cm méretben, tartalmazza az 1906., 1907., 1908., 1909., 1910., 1911., 1912., 1913., 1915., 1927., 1928. években készült izzólámpákat. 1 tabló, 19 X 110 cm méretben, autólámpa-gyűjtemény, 1930-ban gyártott lámpákkal. 1 tabló, U9XK0 cm méretben, duplaspirál-lámpák, 1928-ban készült lámpák gyűjteménye. 1 tabló, 1000X1700X28 cm méretben, 1928. évben gyár­tott gáztöltésű lámpák teljes sorozata. 1 tabló, 1000X1700X28 cm méretben, régi vacuum­lámpák gyűjteménye, melyen 1889., 1902., 1906-ban készült szénszálas­ és 1907-ben az Egyesült Izzólámpa és Villamos­sági R. T. cégnél a világon legelőször készült Wolfram-fonalú izzólámpák vannak. 1 tabló, 66X58X10 cm méretben, illuminációs lámpák 1928-ból. 1 tabló, 1000X1700X28 cm méretben, vetítőlámpák gyűj­teménye 1928-ból.­­ Az 1933. évi Közlönyben megjelent múzeumi közlemé­nyem volt az L. közleményem, tévesen XLVIII-nak szedve; az 1934. évi Közlönyévfolyamban megjelent két közleményem nem kapott számot, ezek száma tehát LI. és LII. Az 1935. évi Közlönyévfolyamban eddig megjelent három közlemény sem kapott számot, úgyhogy ezek számai: LIII., LIV. és LV. és a jelen IV. közlemény 1921-től kezdve az LVI. közlemény. 1 tabló, belül homályos lámpák gyártási tablója, 1 tabló, gáztöltésű lámpák gyártási tablója, 1 tabló, különböző lámpafejek gyűjteménye, 1 tabló, rádiócső gyártási tabló 1928-ból. Ezen utóbb említett tablók 66X58X10 cm méretben. 1 tabló, nyíl­ lámpák 1928-ból, 49X00 cm méretben. 1 tabló, 49X40 cm méretben, mely az ú. n. egyenes fonalú vaccumlámpák gyártási menetét mutatja be. 1 tabló, 60X18X10 cm méretben, 1928-ban gyártott fotocellák gyártási menetét mutatja be. Megjegyezni kívánjuk, hogy ezek a falitablók mind olyan állapotban vannak és úgy vannak elkészítve, hogy azokat a létesítendő múzeumban ebben a formában ki lehet állítani, sőt a tablók egy része külön rejtett világítással ki is világítható. Ezeket a falitablókat 1928-ban a szénszálas izzó­lámpa megalkotásának 50 éves arany jubileuma alkalmából, a Világítástechnikai Állomás keretén belül rendezett kiállítás­sal kapcsolatban gyűjtöttük össze. Ezen tablók kiegészítése céljából a múzeum még más — a világításra vonatkozó — anyagot is szerezhetne a Nemzeti Múzeum régiségtárának ki nem állított gyűjteményéből; mi­után azok kiállítására a múzeumnak sincsen helye, azt hisz­szük, hogy a Nemzeti Múzeum azokat átengedné a Technikai Múzeumnak. Ezen kiállított tárgyakról annak idején fény­képeket készíttettünk és azokat az idecsatolt 5—14. számú képeken mutatjuk be. Azt hisszük, hogy a fényképek alap­ján ezen régi világító eszközök összegyűjtése nem fog nehéz­séget okozni. Ugyanezen kiállításon szerepelt a Budapest Székesfővárosi Gázművek mellékelt 15-ös számú képen be­mutatott gyűjteményei is. Talán ezek is megszerezhetők a Gázművektől. A 16-os képen Budapest Székesfőváros Elektromos Művei kiállításának egy részét mutatjuk be, mely talán szintén meg­szerezhető. A 17-es képen bemutatott gyűjteményt annak­idején a Magyar Fém- és Lámpaárugyár, a 18-as képen lát­ható modern világítóeszközöket a Hajós és Szántó és a Magyar Siemens Schuckert Művek bocsátották rendelkezé­sünkre. Azt hisszük, hogy ezen cégek nem zárkóznak el, hogy a Technikai Múzeumot ezen kiállításokon szereplő világítótestekkel gyarapítsák. Abban a reményben, hogy ezen levelünkben felajánlott 15 különböző méretű falitablóval sikerült a Magyar Tech­nikai Múzeum világítástechnikai kiállításának megvalósítá­sához hozzájárulni, őszinte sikert kívánunk a továbbiakhoz és maradunk kiváló tisztelettel: Egyesült Izzólámpa és Villa­mossági R. T., Aschner s. k., Pfeifer s. k. * 2. Dr. dallasi Halász Bálint nyug. árvaszéki elnöknek, Pestvármegye törvényhatósága örökös tagjának (Budapest, VIII., Szentkirályi­ u. 34. sz.) ajándéka: a) A pesti Kir. Magy. Tudományegyetem bölcsészeti karának 1824 március 6-án kiállított, következő latin szövegű mérnöki oklevele, melyet Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alsódabasi járásának Gyón nevű nagyközségében 1801-ben született Zlinszkyi László kapott 23 éves korában, miután szigorlatait a földméréstanból, vízépítéstanból, mechanikából és mezőgazdaságtanból kiállotta és előírt gyakorlatát is meg­szerezte (46/63 cm méretű, kutyabőrre írt oklevél, melynek aljáról azonban a bölcsészeti kar függőpecsétje hiányzik). Nos vecanus et Facultas Philosophica in Alma ac Cele­berrima Regia Scientiarum Universitate Pestini in Hungaria, Posteaquam Ornatissimus ac Doctissimus Dominus Ladislaus Zlinszky, Aetatis Annorum viginti trium, Religionis Romano-Catholicae, Nobilis, Hungarus, e Possessione Gyón, Inclyto Comitatus Pestiensi ingremiata, oriundus, in hac Alma ac Celeberrima Scientiarum Universitate Regia Hungarica, Examine rigoroso, secundum Benignissimam Normum Regiam, ex Geometria practica, Hydrotechnia, Mechanica, et Oecono­mia Rurali praestito, datoque in Arte Delineatoria, et Praxi Specimine, suam in his Scientiis, et Artibus Eruditionem, et Peritiam abunde comprobavit, eundem Ornatissimum ac Doctissimum Dominum Ladislaum Zlinszky, Authoritate a Supremo Principe Nobis concessa, Geometram approbatum declaramus. In quorum fidem hoc Ei Diploma dedimus, et Facultatis Philosophicae Sigillo majore, consvetisque Sub­scriptionibus roboravimus. Pestini in Hungaria, Die sexta mensis Martii, Anno Domini millesimo octingentesimo vige­simo quarto. Joannes de Szvoboda­mpia, S. C. R. et apost. Maj. v. Colonellus, Consiliarius Reg., J. Regni Hungariae Partiumque eiderh adnexarum hydraulico-aedilis Director. Josephus Wolfstein mpia, A. A. L. L. et Phil. Doctor, in R. Scientiarum Universitate Hungarica Matheseos Sublimioris Professor, et Facultatis Philosophicae h. t. Decanus. Geor­gius Schmidt­mpn, A. A. L. L. et Philos Doctor, Geom. pract.

Next