A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 70. évfolyam (1936)

19-20. szám - Egyleti közlemények

160 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXX. köt. 21—22. száza. Egyleti közlemények. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet szakosztályi pályázata közlekedési kérdés megoldására. Az út-, vasút- és hídépítési szakosztály a Magyar Mér­nök- és Építész-Egylet tagjai számára a következő pálya­kérdést tűzi ki: útkereszteződések helyes megoldásai a budapesti villa­mos vasúti, közúti jármű és gyalogos forgalomra, tekintettel. A pályadíj a Budapest Székesfővárosi Közlekedési R.­T. adományozta P 600 összeg, mely egyben, illetve a bíráló bi­zottság határozatának megfelelően megosztva adatik ki. A bíráló bizottság a szakosztály részéről kiküldött három tagból és a B. Sz. K. R. T. részéről delegált egy tagból áll; a bizottság elnöke Csilléry Dezső a B. Sz. K. R. T. igazgatója. A pályázat jeligés, beadásának határideje 1936 december 31. délután 6 óra. A jeligével ellátott, lezárt borítékokat a pályázat benyújtásával egyidejűen az Egylet titkárságához kell beadni. Budapest, 1936. évi április­ hó 16-án. dr. v. Vásárhelyi Boldizsár, s. k. Benke István, s. k. szakoszt. jegyző szakoszt. elnök Német útügyi kongresszus, München, 1936. A német útügyi kutató intézet az érdekeltségekkel kar­öltve ez év szeptember 1­3—19-én Münchenben útügyi kon­gresszust, képzőművészeti kiállítást és szeptember 12—21-én útépítő gépek kiállítását rendezi. A közelebbi adatok a tit­kári irodában megtekinthetők. A Városi Mérnökök Országos Szövetsége 1936 május 11-én hétfőn Budapesten tartja rendes évi közgyűlését. Ezzel kap­csolatos tanulmányi kirándulások május hó 9—11-éig. Az előzetes programm a titkári irodában megtekinthető. A „Verband der Ungarnfreunde" nyaraltatási akciója. Az osztrák magyarbarátok szövetsége Dr. Innitzer Tivadar bíboros hercegérsek, lovag Küchler Ede tábornok mérnök, Pogány Pál szerkesztő és Dr. Palla Ödön üdv. tanácsos alá­írásával felhívta egyletünk tagjainak, illetve családjaiknak figyelmét a folyó évben tervezett gyermeknyaraltatási ak­cióra, amelyre az idézett szövetség a múlt évi akció sikere nyomán vállalkozik. A közelebbi adatokat titkári irodánkban lehet megtekinteni. Tudósítás az Egyletben elhangzott szakosztályi ülésekről. Az út-, vasút- és hídépítési szakosztály 1936. évi március hó 26-án tartott ülésének jegyzőkönyve. Laborfalvi Benke Ist­ván sz. o. elnök megnyitja az ülést és felkéri Kinsker Ármint a Cementmakadám burkolat c. előadásának megtartására. Felolvasó a bevezetésben a cementmakadámra, mint olcsó és nagy géppark nélkül készíthető burkolatra hívja fel a fi­gyelmet, amelynek jelentőségét főleg a községi átkelési szaka­szok portalan burkolattal való ellátásánál látja. A továbbiakban azt a kérdést veti fel, hogy betonburkolat-e a cementmakadani és arra az eredményre jut, hogy az tulaj­donképen nem beton, hanem egy önálló burkolatrendszernek tekinthető. Ismerteti a kialakult kétféle: 1. kiöntő vagy telítő és 2. sandwich eljárás lényegét és készítési módjait. Az építést és részletes szempontjait részletesen tárgyalja és ennek kapcsán tisztázni igyekszik a kérdéseket, á.­m. milyen alapokat kíván a cementmakadam burkolat, továbbá szétta­golva tárgyalja a burkolat vastagságát, az alkalmas cementet, a homokot és annak szemszerkezetét, a felhasználandó zúzott­kő anyagot, a habarcsot, a hengerelési munkát, elkülönítve az átitató és sandwich eljárások szerint, a szegélyek kérdését, a burkolat oldal esését, hézagok kérdését, a féloldali készítési módot, a felület kiképzésének módját, az utókezelést és forga­lomnak való átadás, valamint a fenntartás kérdését, beszámol a hőmérséklettel kapcsolatosan 1935. év nyarán folyt építéssel kapcsolatos tapasztalatairól. Megemlékezik a laboratóriumi kí­sérletekről és végül szembeállítja a kétféle eljárást a habarcs minőség, a munka egyszerűsége, a h­engerlési munka és felület minősége és végül olcsóság szempontjából. Arra az eredményre jut, hogy a németek és osztrákok által favorizált sandwich el­járás — bár készítése nagyobb gyakorlatot igényel — jobb, mert amíg az átitató eljárásánál legfelül a koptatásnak kitett részen a leggyengébb minőségű habarcs van, addig a sandwich eljárásnál legfelül a legjobb minőségű habarcs kerül. Kitér az eddigi sikertelenségek okaira is és megállapítja, hogy azok okai legfőképpen az alkalmazott mértéktelen víz és rossz szemszerkezetű homok folytán állottak elő. Legvégül az illeté­kesekhez azon kérést intézi, hogy hassanak oda, hogy 1. a különleges feltételek mindkét eljárásra elkészíttessenek, 2. mód adassék a további kísérletezésekre és helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére. 3. a Magyar Cementgyárak és Mészégetők Országos Szö­vetségét arra kéri, hogy a betonutakra adott cementkedvez­ményt a cementmakadamra is terjesszék ki. Felveti továbbá azt a kérdést, hogy nem volna-e szükség nemcsak a cementmakadam, de főleg a betonutak érdekében kifejezetten az útépítésre alkalmas cement gyártására. Király Kálmán felszólalására a szakosztály úgy határoz, hogy külön vitaestet rendez az elhangzott előadással kapcso­latban. Vásárhelyi Boldizsár sz. o. jegyző. A gépészeti-, gyáripari- és elektrotechnikai, valamint a bá­nyászati és kohászati szakosztályok 1936 március 28-án tartott együttes ülésének jegyzőkönyve. Schön Győző elnök megnyitja az ülést bejelenti a szakosztálynak, hogy a működő bizottság foglalkozott a szakosztályi ülésnapoknak szombatról más napra való áthelyezésével. A kérdés alapos megvitatása alapján a szerdai napot hozzuk javaslatba azzal a megszorítással, hogy havonként egyszer továbbra is szombaton lesz az ülés, mert a velünk együtt­működő bányászati és kohászati szakosztálynak ez az óhaja. Szakosztály a bejelentést tudomásul veszi és elha­tározza, hogy a kérdésben a legközelebbi (ápr. 1-i) ülésen fog dönteni véglegesen. Az elnök ezután felkéri dr. Pobozsny Istvánt előadásának megtartására. Budapest Székesfőváros Gázművei kazánpályázatára érke­zett díjnyertes művek által képviselt irányok a központi fűtő­berendezéseknél. Az előadó rövid visszapillantást vetett az ö. v. tagoskazá­nok történetére. Rámutatott arra, hogy míg a hazai barna­szenek eltüzelésére szerkesztett kazánok a kényszerű önellátás következtében, magas fejlettséget értek el, a kokszkazánok fej­lődésében bizonyos stagnálás volt észlelhető. A használatban lévő kokszkazánok évi átlagos hatásfoká­nak emelése, tehát a koksztüzelés gazdaságossá tétele volt a célja a Székesfővárosi Gázművek által hirdetett kokszkazán pályázatnak, mert a magas kéntartalmú barnaszenek fokozott felhasználása városok fűtésére higiénikus szempontból erősen kifogásolható. A pályázat már megépített kazánokra és eszmei munkákra vonatkozott. A pályázatra beérkezett díjnyertes művek ismertetése előtt előadó vázolta a Székesfővárosi Gázművek tüzeléstechnikai ál­lomását, ahol a kész kazánok vizsgálata folyt le Ezek közül Magyar Vilmos és Jancsovits Antal kazánjai díjat nyertek, Graepel Hugó pedig jutalomban részesült. Jelen­tős fejlődést Magyar ö. v. kazánja ért el, amelyben a koksz függőleges rostély mögött ég el. A kazán max. teljesítménye 13.500 kalim­­óra volt 84,5% hatásfok mellett. A hatásfok ala­csony terhelésnél is teljesen kielégítő. Jellemzője a kazánnak a folytonos egyenletes üzem, továbbá, hogy különböző terhelé­seknél magas COa-val (14.0—16.5 átlag) dolgozik s a terhelések gyorsan változtathatók. Jancsovits kazánja folytvas lemezből, Graepel-é kov. vascsőből készült s mindkettőnél a kivitelezett gondolatok fejlődésképesek. Az eszmei pályamunkák közül v. Borsody Gyula, Ganz és Társa és Kobelrausch­ László tervei első díjban részesültek, míg Gyalókay Géza, Makoldy Mihály és Weller János, továbbá György, Struckner és Orolin együttes pályázók a II-ik, illető­leg a III-ik díjat érdemelték ki, tervezett szerkezeteikkel. Az eszmei pályamunkák javarésze, mint a kész kazánoknál I. dí­jat nyert Magyar-féle kazáné is, az ú. n. „kosártüzelés" alkal­mazásának irányát képviseli. Az eszmei pályamunkák kivite­lezésével meg van minden remény arra, hogy azok tervezői he­lyes úton keresik a kokszkazánok fejlődésének lehetőségét. A kokszkazánok évi átlagos hatásfokának emelése nemcsak a közönség gazdasági érdekeit fogja szolgálni, hanem a koksz­tüzelés elterjedésével „Budapest-fürdőváros" jellegét is hivatva van előmozdítani. Előadó végül fényképek vetítésével igazolta, hogy dacára a barnaszenek eltüzelésére szerkesztett berendezések nagy fej­lettségének, a füst- és koromképződés a fűtési idényben Buda­pesten évről-évre nagyobb, amit különben a Székesfővárosi Bakterológiai Intézet levegővizsgálatai is igazolnak, iiazai barnaszenek felhasználásával Budapest füst, korom és főleg kénessav mentességét — koksztüzelésen kívül — csak a táv­fűtés megvalósulásával lehet elérni, amikor a kénes gázok sem­legesítésére is gazdaságos berendezést lehet létesíteni. Az elnök az ülést Ordódy János felszólalása után más tárgy l­­jján bezárja. Tuzson Tibor sz. o. jegyző.

Next