A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 70. évfolyam (1936)
19-20. szám - Egyleti közlemények
160 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXX. köt. 21—22. száza. Egyleti közlemények. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet szakosztályi pályázata közlekedési kérdés megoldására. Az út-, vasút- és hídépítési szakosztály a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagjai számára a következő pályakérdést tűzi ki: útkereszteződések helyes megoldásai a budapesti villamos vasúti, közúti jármű és gyalogos forgalomra, tekintettel. A pályadíj a Budapest Székesfővárosi Közlekedési R.T. adományozta P 600 összeg, mely egyben, illetve a bíráló bizottság határozatának megfelelően megosztva adatik ki. A bíráló bizottság a szakosztály részéről kiküldött három tagból és a B. Sz. K. R. T. részéről delegált egy tagból áll; a bizottság elnöke Csilléry Dezső a B. Sz. K. R. T. igazgatója. A pályázat jeligés, beadásának határideje 1936 december 31. délután 6 óra. A jeligével ellátott, lezárt borítékokat a pályázat benyújtásával egyidejűen az Egylet titkárságához kell beadni. Budapest, 1936. évi április hó 16-án. dr. v. Vásárhelyi Boldizsár, s. k. Benke István, s. k. szakoszt. jegyző szakoszt. elnök Német útügyi kongresszus, München, 1936. A német útügyi kutató intézet az érdekeltségekkel karöltve ez év szeptember 13—19-én Münchenben útügyi kongresszust, képzőművészeti kiállítást és szeptember 12—21-én útépítő gépek kiállítását rendezi. A közelebbi adatok a titkári irodában megtekinthetők. A Városi Mérnökök Országos Szövetsége 1936 május 11-én hétfőn Budapesten tartja rendes évi közgyűlését. Ezzel kapcsolatos tanulmányi kirándulások május hó 9—11-éig. Az előzetes programm a titkári irodában megtekinthető. A „Verband der Ungarnfreunde" nyaraltatási akciója. Az osztrák magyarbarátok szövetsége Dr. Innitzer Tivadar bíboros hercegérsek, lovag Küchler Ede tábornok mérnök, Pogány Pál szerkesztő és Dr. Palla Ödön üdv. tanácsos aláírásával felhívta egyletünk tagjainak, illetve családjaiknak figyelmét a folyó évben tervezett gyermeknyaraltatási akcióra, amelyre az idézett szövetség a múlt évi akció sikere nyomán vállalkozik. A közelebbi adatokat titkári irodánkban lehet megtekinteni. Tudósítás az Egyletben elhangzott szakosztályi ülésekről. Az út-, vasút- és hídépítési szakosztály 1936. évi március hó 26-án tartott ülésének jegyzőkönyve. Laborfalvi Benke István sz. o. elnök megnyitja az ülést és felkéri Kinsker Ármint a Cementmakadám burkolat c. előadásának megtartására. Felolvasó a bevezetésben a cementmakadámra, mint olcsó és nagy géppark nélkül készíthető burkolatra hívja fel a figyelmet, amelynek jelentőségét főleg a községi átkelési szakaszok portalan burkolattal való ellátásánál látja. A továbbiakban azt a kérdést veti fel, hogy betonburkolat-e a cementmakadani és arra az eredményre jut, hogy az tulajdonképen nem beton, hanem egy önálló burkolatrendszernek tekinthető. Ismerteti a kialakult kétféle: 1. kiöntő vagy telítő és 2. sandwich eljárás lényegét és készítési módjait. Az építést és részletes szempontjait részletesen tárgyalja és ennek kapcsán tisztázni igyekszik a kérdéseket, á.m. milyen alapokat kíván a cementmakadam burkolat, továbbá széttagolva tárgyalja a burkolat vastagságát, az alkalmas cementet, a homokot és annak szemszerkezetét, a felhasználandó zúzottkő anyagot, a habarcsot, a hengerelési munkát, elkülönítve az átitató és sandwich eljárások szerint, a szegélyek kérdését, a burkolat oldal esését, hézagok kérdését, a féloldali készítési módot, a felület kiképzésének módját, az utókezelést és forgalomnak való átadás, valamint a fenntartás kérdését, beszámol a hőmérséklettel kapcsolatosan 1935. év nyarán folyt építéssel kapcsolatos tapasztalatairól. Megemlékezik a laboratóriumi kísérletekről és végül szembeállítja a kétféle eljárást a habarcs minőség, a munka egyszerűsége, a hengerlési munka és felület minősége és végül olcsóság szempontjából. Arra az eredményre jut, hogy a németek és osztrákok által favorizált sandwich eljárás — bár készítése nagyobb gyakorlatot igényel — jobb, mert amíg az átitató eljárásánál legfelül a koptatásnak kitett részen a leggyengébb minőségű habarcs van, addig a sandwich eljárásnál legfelül a legjobb minőségű habarcs kerül. Kitér az eddigi sikertelenségek okaira is és megállapítja, hogy azok okai legfőképpen az alkalmazott mértéktelen víz és rossz szemszerkezetű homok folytán állottak elő. Legvégül az illetékesekhez azon kérést intézi, hogy hassanak oda, hogy 1. a különleges feltételek mindkét eljárásra elkészíttessenek, 2. mód adassék a további kísérletezésekre és helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére. 3. a Magyar Cementgyárak és Mészégetők Országos Szövetségét arra kéri, hogy a betonutakra adott cementkedvezményt a cementmakadamra is terjesszék ki. Felveti továbbá azt a kérdést, hogy nem volna-e szükség nemcsak a cementmakadam, de főleg a betonutak érdekében kifejezetten az útépítésre alkalmas cement gyártására. Király Kálmán felszólalására a szakosztály úgy határoz, hogy külön vitaestet rendez az elhangzott előadással kapcsolatban. Vásárhelyi Boldizsár sz. o. jegyző. A gépészeti-, gyáripari- és elektrotechnikai, valamint a bányászati és kohászati szakosztályok 1936 március 28-án tartott együttes ülésének jegyzőkönyve. Schön Győző elnök megnyitja az ülést bejelenti a szakosztálynak, hogy a működő bizottság foglalkozott a szakosztályi ülésnapoknak szombatról más napra való áthelyezésével. A kérdés alapos megvitatása alapján a szerdai napot hozzuk javaslatba azzal a megszorítással, hogy havonként egyszer továbbra is szombaton lesz az ülés, mert a velünk együttműködő bányászati és kohászati szakosztálynak ez az óhaja. Szakosztály a bejelentést tudomásul veszi és elhatározza, hogy a kérdésben a legközelebbi (ápr. 1-i) ülésen fog dönteni véglegesen. Az elnök ezután felkéri dr. Pobozsny Istvánt előadásának megtartására. Budapest Székesfőváros Gázművei kazánpályázatára érkezett díjnyertes művek által képviselt irányok a központi fűtőberendezéseknél. Az előadó rövid visszapillantást vetett az ö. v. tagoskazánok történetére. Rámutatott arra, hogy míg a hazai barnaszenek eltüzelésére szerkesztett kazánok a kényszerű önellátás következtében, magas fejlettséget értek el, a kokszkazánok fejlődésében bizonyos stagnálás volt észlelhető. A használatban lévő kokszkazánok évi átlagos hatásfokának emelése, tehát a koksztüzelés gazdaságossá tétele volt a célja a Székesfővárosi Gázművek által hirdetett kokszkazán pályázatnak, mert a magas kéntartalmú barnaszenek fokozott felhasználása városok fűtésére higiénikus szempontból erősen kifogásolható. A pályázat már megépített kazánokra és eszmei munkákra vonatkozott. A pályázatra beérkezett díjnyertes művek ismertetése előtt előadó vázolta a Székesfővárosi Gázművek tüzeléstechnikai állomását, ahol a kész kazánok vizsgálata folyt le Ezek közül Magyar Vilmos és Jancsovits Antal kazánjai díjat nyertek, Graepel Hugó pedig jutalomban részesült. Jelentős fejlődést Magyar ö. v. kazánja ért el, amelyben a koksz függőleges rostély mögött ég el. A kazán max. teljesítménye 13.500 kalimóra volt 84,5% hatásfok mellett. A hatásfok alacsony terhelésnél is teljesen kielégítő. Jellemzője a kazánnak a folytonos egyenletes üzem, továbbá, hogy különböző terheléseknél magas COa-val (14.0—16.5 átlag) dolgozik s a terhelések gyorsan változtathatók. Jancsovits kazánja folytvas lemezből, Graepel-é kov. vascsőből készült s mindkettőnél a kivitelezett gondolatok fejlődésképesek. Az eszmei pályamunkák közül v. Borsody Gyula, Ganz és Társa és Kobelrausch László tervei első díjban részesültek, míg Gyalókay Géza, Makoldy Mihály és Weller János, továbbá György, Struckner és Orolin együttes pályázók a II-ik, illetőleg a III-ik díjat érdemelték ki, tervezett szerkezeteikkel. Az eszmei pályamunkák javarésze, mint a kész kazánoknál I. díjat nyert Magyar-féle kazáné is, az ú. n. „kosártüzelés" alkalmazásának irányát képviseli. Az eszmei pályamunkák kivitelezésével meg van minden remény arra, hogy azok tervezői helyes úton keresik a kokszkazánok fejlődésének lehetőségét. A kokszkazánok évi átlagos hatásfokának emelése nemcsak a közönség gazdasági érdekeit fogja szolgálni, hanem a koksztüzelés elterjedésével „Budapest-fürdőváros" jellegét is hivatva van előmozdítani. Előadó végül fényképek vetítésével igazolta, hogy dacára a barnaszenek eltüzelésére szerkesztett berendezések nagy fejlettségének, a füst- és koromképződés a fűtési idényben Budapesten évről-évre nagyobb, amit különben a Székesfővárosi Bakterológiai Intézet levegővizsgálatai is igazolnak, iiazai barnaszenek felhasználásával Budapest füst, korom és főleg kénessav mentességét — koksztüzelésen kívül — csak a távfűtés megvalósulásával lehet elérni, amikor a kénes gázok semlegesítésére is gazdaságos berendezést lehet létesíteni. Az elnök az ülést Ordódy János felszólalása után más tárgy ljján bezárja. Tuzson Tibor sz. o. jegyző.