A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 70. évfolyam (1936)

23-26. szám - "Magyar Műszaki Múzeum" - Egyleti közlemények

216 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXX. köt. 21—22. száza. A Magyar Szabványügyi Intézet (Budapest, I., Mészáros­ u. 19. T.: 54-2-57.) Közleménye az ISA budapesti értekezlete tárgyában. Az út-, vasút- és hídépítési szakosztály 1936 április hó 16-án tartott ülésének jegyzőkönyve. Rohringer Sándor meg­nyitja az ülést és felkéri Dr. Széchy Károlyt A pneumatikus alapozások újabb fejlődése című előadásának megtartására. Minden tudomány tökéletesedését gyakorlati alkalmazá­sának köszönheti. A pneuma­alapozási mód 1854 óta aránylag keveset fejlő­dött, mert a legdrágább és a legritkább s ennek folytán még ma is igen­­sok­ fejlődési lehetőséget rejt magában. Tulajdonképpen speciális módon víztelenített kútsülyesz­­tés, melynek főrészei a süllyesztőszekrény és a légzsilip. A fejlődést is ezen két elemnek a fejlődése adja meg. A gépek fejlődését a géptechnika és a hatóságilag előírt szociális követelmények szabták meg. Légzsilipek teljesítőképességének emelése (nagyobb mé­retek, mechanikus felvonók és rendeltetésük szerinti szét­választás). Anyagok — személyek — kombinált üzemek (agyagi pipáik, Zschokk® stb.). Igen fontos, hogy a személyek ne kifáradva jussanak decompressio alá, amikor szervezetük ellenállóképessége nagyon lecsökkent. Sajnos, a mi zsilipeink már legnagyobbrészt elavultak, erős felfrissítésre szorulnának, ami a mai kevés munkaalka­lom mellett nem igen fizetődik ki. A sülyesztőszekrények fejlődése az építőanyagok és a szilárdságtan fejlődésével ment előre. (Hegesztett vas-, fa-, beton folytvas-, vasbeton). Ma már lehetőleg mindenütt vasbeton sülyesztőszekrényt alkalmaznak, vasszerkezet csak­ kivételesen, főként mederpil­léreknél jön szóba. Fa­caissonok csak Amerikában és Orosz­országban készülnek (nem eléggé légzáró). A sülyesztőszekrény méretezése nem végezhető el szigo­rúan elméleti alapon, csak gyakorlati feltevések és tapaszta­latok segélyével. Kétféle szempontból kell nézni: 1. mint kutat le kell sülyeszteni, 2. a munkakamrát kell teherbíróan kiképezni. A terheléseket a sülyesztési program tünteti fel. Külön-külön méretezendők: 1. a vágóélkonzolok, 2. a födém­szerkezet és 3. a hosszbordák. A Horthy Miklós-híd építésénél első ízben használt újí­tások: 1. Parti pillérnél 29.70x9 m-es 5 an magas vasbeton cais­son, melynek az agresszív talajvizek ellen speciális szigete­lése volt. (9 cm bauxit lemez, 1 cm bitumen szigetelés). 2. Mederpillérnél 32.80x8.0 m és 4.25 m magas rácsos kereszttartókból épült fel a szerkezet 2 és 3 mm vastag köpenylemez borítással. A régi vasköpenylemez helyett 30 cm kazettaszerűen (a kazetták sor­­betonnal kitöltve) mere­vített bauxit kötőfal és a felemelő fal körül 8 cm-es 0,5 mm-es vaslemezzel bélelt pallókörfal került alkalmazásra. Ez utóbbit azután búvárok eltávolították. 3. Pesti mederpillérnél, valamint a Margithíd összes meder­pilléreinél már hegesztett vasszerkezetből készült a sülyesztő­szekrény, egységesen mindenütt 2 mm vastag lemezborítással. A Margithídnál a régi pillérek közelsége miatt várható egyenlőtlen sülyedésekre számítva külön erőteljes sarokmere­vítések alkalmaztattak a sülyesztőszekrényeken. Igen érdekes és a maguk nemében eredeti szerkezetek nyertek alkalmazást a káposztásmegyeri Duna alatti alag­utak építésénél is, így: 1. A 2. sz. alagút balparti pajzskamrájának építésénél használt segédakna különleges födémszerkezetű caissonja. 2. Az 1. és 2. sz. alagút jobbparti pajzskamráinak építé­sénél használt felfüggesztett kupola födémszerkezet és 3. Az 1. sz. alagút balparti aknájában épített kettős vasbeton légzsilip és födémszerkezet. A külföldi fejlődés azonban még más irányokban is haladt, amit bizonyos tekintetben nekünk is követni kellene. Elsősorban ilyen a beúsztatott vasbetonsülyesztőszek­ré­nyek használata. Példaképpen a dunkerque-i rakodópartfal építésénél használt caissontípus van bemutatva. A beúszta­tást megkönnyítendő, sok esetben bedeszkázzák a vágóélkon­zolok alján a caissont vagy sűrített levegőt fújnak be, hogy a merülést csökkentsék. Megemlítendő még a ferde caissonsü­lyesztés és a kör­gyűrű alakú caisson is, melyek szabadalom tárgyát képezik és speciális esetekben gazdaságosan alkalmazhatók. Igen fontos az angol—amerikai gyakorlatnak az a jól bevált rendszere, hogy a sülyesztőszekrényt ameddig csak a laza altalaj engedi, kotrással vagy anyagkiszivattyúzással sülyesztik és sűrített levegőt már csak a kötött talajokban való sülyesztésnél engednek a munkakamrába. Példaképpen a Zambézi alsó folyásán épült 3,65 km hosszú vasúti híd építését, az indiai Ava híd sülyesztőszekrényét és a világ legnagyobb sülyesztőszekrényét (60—28 m) említette, amely az építés alatt álló San Francisco—Oaklandi kettős kábelhíd középső horgony pillérének alapjához készült. Speciális vonás még ennél az utóbbinál, hogy a kútaknákat külön hengeres légtartányokkal képezték ki, ahová sűrített levegőt fújtak és a hatalmas caisson ingadozásait,­­merülését — felfüggesztés hiányában — a légnyomás szabályozásával küszöbölték ki. Ha a felsorolt újítások a hazai gyakorlatban is gyöke­ret vernének, szerény számítások szerint is legalább 8—10 százalékos megtakarítást eredményeznének a légnyomásos alapozás költségeinél. Elnök megköszöni a nagy gonddal összeállított igen érté­kes előadást s az ülést bezárja. Dr. vitéz Vásárhelyi Boldizsár sz. o. jegyző. Budapesti ISA értekezlet .936 augusztus szeptember* Az ülések programmja (2-ik javaslat) Hétfő Kedd Szerda| Csüt. |Péntek|Szomb. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. Budapesti ISA értekezlet .936 augusztus szeptember* Az ülések programmja (2-ik javaslat) Ausz. Szeptember Szeptember Budapesti ISA értekezlet .936 augusztus szeptember* Az ülések programmja (2-ik javaslat) 31 1 2 3 4 5 7 8 9 10 11 12 Budapesti ISA értekezlet ,936 augusztus szeptember* Az ülések programmja (2-ik javaslat) Délelőtt Délután Délelőtt Délután­­Délelőtt Délután Délelőtt Délután Délelőtt Délután o 5 - o­s Délelőtt Délután Délelőtt Délután Délelőtt Délután Délelőtt Délután Délelőtt Délután Délelőtt Délután ISA 29 Szerszámok + + + + + + „ 35 Mázolófestékek nyers­anyagai + + + + „ 23 Mezőgazdaság + +1 + + „ 10 Műszaki rajzok + + + + +I+ 1 +i+ „ 22 Automobilok + + + + +I+ 1 +i+ „ 38 Textil és ISA 40. Szöv. bizottságok megalakí­tása (esetleg) „ 20 Légi közlekedés +'+! I + + + + „ 17 Acél és vas +'+! I + + + + „ 20 Facsavar +'+! I + + „ 39 „ 3'J Szerszámgépek + + „ 39 „ 3'J Szabv. számsorok + + „ 50 Csővezetékek + + + + „ 36 Fényképészet és mozgófényképészet „ 37 Nemzetközi szakkifeje­zések („Code") Tanácsülés Teljes ülés. * Ülések tartama d. e. 9.30—12.30, d. u. 14.30—17.30. + + + +

Next