A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 70. évfolyam (1936)

37-38. szám - Egyleti közlemények

276 A Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet Közlönye LXX. köt. 31—36. szám. dett értékes vita­anyagot is. A könyv terjedelme 262 -I- VIII. oldal, több, mint 400 ábrával és sok számtáblázattal. A III. Sínértekezlet könyve megrendelhető Kilián Fr. Utóda egyetemi könyvkereskedésében, Budapest, IV. Haris bazár 2. — Ára 22,70 pengő. Az 1937. évi párisi XIV. nemzetközi építészkongresszus tanácskozási témái. I. Melyek azok a körülmények, amelyeik között az épí­tészeknek és a vállalkozóiknak közös feladataik lehetnek. II. A nemzeti anyagok befolyása az építészeti for­mákra, a gazdaságosságra és a megjelenésre vonatkozóan. III. a) Minő általános műveltséggel kell bírnia az épí­tészi tanulmányok megkezdése előtt a jelöltnek? b) Minő különböző tanulmányokat kell folytatnia az ok­levlet szerzett építésznek, mielőtt önálló építészeti gyakor­latát megkezdheti ? IV. a) Régi városok és városrészek szanálása; h) Városi telekviszonyok átalakítása. Minthogy jelentős nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy a kongresszus munkálataiban minél több magyar kortárs mun­kája szerepeljen, felkérjük tagtársainkat, hogy a felvetett tanácskozási témákra vonatkozó dolgozataikat, legfeljebb 5 gépírt oldal terjedelemben­­későb­b megadandó határidőig az Építészek nemzetközi bizottsága magyar osztálya titká­rához, dr. m­ig Bierbauer Virgil építészmérnökhöz 19­36 nov. 15-éig­ (II., Zárda­ u. 57.) lehetőleg francia fordításban be­küldeni szíveskedjenek. BITTNER JÁNOS temetése. Pénteken délután mintegy 2000 fővárosi iparos kísérte a régi kerepesi temetőben kijelölt díszsírhelyre, utolsó útjára Bittner János felsőházi tagot. Az egyházi szertartást Töttösy Miklós pápai kamerás, a Hentes Ipartestület énekkarának segédletével végezte. A temetésen megjelentek sorában ott láttuk Székács Antal és bárcziházi Barczen Gábor felsőházi tagokat, dr. Éber Antal és dr. Usetty Béla képviselőket, Nagy Antalt, a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara alelnökét, Papp Józsefet, az IPOK elnökét és a fővárosi ipari és kereskedelmi érdekképviseleti élet majd minden vezető férfiét. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nevében dr. Éber Antal búcsúztatta az elhunytat, melynek négy cikluson át rendes tagja és két időszakon keresztül alelnöke, az ipa­rososztály vezetője volt. Az ország felsőházában Bittner Já­nos a főváros iparosságának első képviselője volt. Usetty Béla dr. a Fővárosi Hentesipartestület — mely­nek három évtizeden át volt elnöke az elhunyt — és a Fe­rencváros polgári közönségének búcsúszavait tolmácsolta. Kollár Gábor, a Mészárosipartestület elnöke, búcsúzta­tójában méltatta az elhunyt érdemeit, aki több évtizeden ke­resztül a húsiparosságnak szellemi irányítója s az első hús­ipari magyarnyelvű szakkönyvnek szerzője volt. ifj. Tóth Pál az Ipartestületek Országos Szövetsége ne­vében, melynek társelnöke és díszelnöke volt búcsúztatta a boldogul­tat. A temetési szertartás befejezése után a fővárosi ipar­testületek és iparoskörök zászlói tisztelegtek a frissen han­tolt és koszorúkkal övezett sírdomb előtt. Tudósítás az Egyletben elhangzott szakosztályi előadá­sokról és ülésekről. A mű- és középítési szakosztályok 1935. évi november hó 25-i ülésének jegyzőkönyve. Virág Andor elnök az ü­lést meg­nyitja, a francia és magyar szellemi kapcsolatokról emléke­zik meg, melegen üdvözli az előadót, Albert Lapradet, a párisi iparművészeti iskola igazgatóját, s felkéri Az utolsó két év párisi építészete című előadásának megtartására. Laprade előadásának első részében általános tájékozta­tást nyújtott, témájáról. Az újabb francia építészet a régi hagyományokon indult el. A célszerűségi szempontok tették szükségessé a gyökeres átalakulást, mely egyházi és világi építkezéseken egyaránt végbement. A templomok, házak, por­tál építések, garag­eok stb. s mind a célszerű használhatóság alapján fejlődtek. A vasút, repülőgép is óriási átalakításon ment keresztül és ez is siettette a fejlődés iramát. Az épí­tészet , mint más művészetekkel kapcsolatos művészet lépést tartott a kor követelményeivel és az ízlés időnkénti változá­sával. A hasznosság megfiatalította az építészetet, a nemzeti sajátságokkal való felruházás pedig új virágzást adott. Mint Corbusier mondja: az épületeknek is van szíve, mely akkor dobog jól, ha minden zavar nélkül tud élni. A Corbu­sier-féle elveket az újabb érzések, nézetek váltották ki, és eredményezték a vonalak egyszerűsége által ható alkotásait. Vetítéseiben a legnagyobb érdeklődést a Garage Market váltotta ki, láttunk ezen kívül pár újabb házat, a kertművé­­szet terén elért kialakításokat, a Normandie-t, majd derűs színű, rokonízű textiliákat mutatott be. Ennek az előadónak megköszöni az előadást, mellyel ismertette a francia újabb építészet alkotásait. Györgyi Dénes üdvözli az előadót — építészeti és az újabb francia iparművészetet is felölelő előadásának magtartásáért. Lát­tuk — úgymond — a szép francia kerteket, újabb francia épületeket és az iparművészet egy pár szép produktumát a valóságban. Mindezt szép csokorba kötve adta át a hallgató­ságnak , melynek köszönetét tolmácsolja. Laprade válaszában kijelenti, hogy célja a legújabb kor alkotásainak és irányai megvalósításának ismertetése volt. Reméli, hogy sikerült közelhoznia a francia esprit a hallga­tósághoz, melynek türelméért a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet szíves meghívásáért , valamint az elhangzott elnöki üdvözlésért és a felszólalásokért hálás köszönetét fejezi ki. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. Goszleth Lajos sz. o. jegyző. A Vízépítési Szakosztály 1936 április 21-iki ülésének jegyzőkönyve. Fischer Frigyes, a szakosztály új elnöke megköszönte a szakosztály bizalmát és rövid programmot adott. Töry Kálmán kir. főmérnök Szabályozási munkálatok a felső Dunán a háború óta című előadásában ismertette a győr—günyői vonalig terjedő nagy hordalékkúpot, amely­nek közepén folyik a Duna, két szélén pedig a csallóközi és a mosonyi kis Dunaág. A szabályozási munkák célja az ár­vizek elleni védekezés és a kisvízi hajózás biztosítása. Az 1885—1896 között végrehajtott középvízszabályozás foly­tán a felső szakaszon bevágódás, az alsón feltöltés kö­vetkezett be. Ezért 1897-ben a munkát kisvízszabályozással kellett kiegészíteni. A mellékágakat a kisvízszin magasságáig lezárták, a főmederben pedig a sodorvonalat párhuzam­művekkel és fenéksarkantyúkkal biztosították. A kisvízsza­bályozás egyik célja a középvízszabályozásnál a domború oldalon megépített párhuzamművek mélységvonzó hatásá­nak ellensúlyozása. A háborúig így javították meg az 1947­— 1832 km-ek közé eső Dunaszakaszt. A kisvízszabályozást 1928-ban folytatták elsősorban a mellékágak elzárásával. A főmederben a kisvízszabályozási munka a gönyüi gázlónál kezdődött. A sodorvonal rögzítésére egy párhuzammá épült a homorú oldalon és 5 sarkantyú-csoport a domború olda­lon. Legnagyobb a feltöltődés a kisbodak—bős—bagaméri szakaszon. A feltöltődés geológiai folyamat, amelyet a mes­terséges beavatkozások siettettek. A kisebb víztömegek szét­terültek, rossz gázlók támadtak nemcsak az inflekciós, ha­nem a tetőponti szakaszon is. A hozott hordalék továbbszál­líthatása végett szelvényszűkítéssel a meder középmélységét növelik. A sarkantyúkat a feltöltődő szakaszon nagyobb mérettel építik, de csak a hajózóút széléig. Várható a horda­lékmozgatóerők megnövekedése és a feltöltődött szakasz med­rének mélyítése. Az előadáshoz Rohringer, Iványi, Lászlóffi­ és Németh kartársak szóltak hozzá. Az elnök a felszólalásokból örömmel állapítja meg az értékes előadás nagy sikerét. Painz Rezső( sz. , jegyző. A mű- és középítési szakosztályok 1936. évi július 20-án tartott sz. o. ülésének jegyzőkönyve. Nászay Miklós elnök az ülés megnyitása után kijelöli Tóth Kálmán és Gosz­leth Lajos tagtársakat jelen jegyzőkönyv hitelesítésére. Padányi Gulyás Jenő tagtárs napirend e­lőtti felszóla­lásban meleg szívből jövő szavakkal üdvözli a jelenlevő Ma­jorossy Gyula volt elnököt abból az alkalomból, hogy osztály­tanácsossá nevezték ki. Az elnök bejelenti, hogy Dr. Hoepfner Pál ismertetése a Margitszigeti Strandfürdő pályázatról nevezett tagtársunk akadályoztatása miatt elmarad. Ugyancsak bejeleni a Hadi­emlékmű pályázatra szóló zsűritagválasztás elhalasztását. Majd a jegyző felolvassa Benzir Elza sorait, melyet az egyipomi pályázattal kapcsolatban írt az egylethez. Miután az elnök bejelenti, hogy erre az elnökség saját hatáskörében intézkedik, megteszi a szükséges intézkedéseket a napirendre tűzött zsűritagválasztás megejtésére és szavazatszedőkül fel­kéri Tóth Kálmán, Brestyánszky Tibor és Rottmann Elemér tagtársakat. A jegyző a­ jelöltek nevét a fekete táblára felírja, majd a szavazatszedő bizottság lefolytatva a választást közli,, hogy Misley Sándorral szemben Bierbauer Virgilt választották meg rendes tagnak (lásd ugyane nap működő bizottsági jegyzőkönyvét). E bejelentés után az elnök az ülést bezárja. Módos (Merxbauer) Ferenc sz. o. jegyző.

Next