A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 70. évfolyam (1936)
37-38. szám - Egyleti közlemények
276 A Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet Közlönye LXX. köt. 31—36. szám. dett értékes vitaanyagot is. A könyv terjedelme 262 -I- VIII. oldal, több, mint 400 ábrával és sok számtáblázattal. A III. Sínértekezlet könyve megrendelhető Kilián Fr. Utóda egyetemi könyvkereskedésében, Budapest, IV. Haris bazár 2. — Ára 22,70 pengő. Az 1937. évi párisi XIV. nemzetközi építészkongresszus tanácskozási témái. I. Melyek azok a körülmények, amelyeik között az építészeknek és a vállalkozóiknak közös feladataik lehetnek. II. A nemzeti anyagok befolyása az építészeti formákra, a gazdaságosságra és a megjelenésre vonatkozóan. III. a) Minő általános műveltséggel kell bírnia az építészi tanulmányok megkezdése előtt a jelöltnek? b) Minő különböző tanulmányokat kell folytatnia az oklevlet szerzett építésznek, mielőtt önálló építészeti gyakorlatát megkezdheti ? IV. a) Régi városok és városrészek szanálása; h) Városi telekviszonyok átalakítása. Minthogy jelentős nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy a kongresszus munkálataiban minél több magyar kortárs munkája szerepeljen, felkérjük tagtársainkat, hogy a felvetett tanácskozási témákra vonatkozó dolgozataikat, legfeljebb 5 gépírt oldal terjedelembenkésőbb megadandó határidőig az Építészek nemzetközi bizottsága magyar osztálya titkárához, dr. mig Bierbauer Virgil építészmérnökhöz 1936 nov. 15-éig (II., Zárda u. 57.) lehetőleg francia fordításban beküldeni szíveskedjenek. BITTNER JÁNOS temetése. Pénteken délután mintegy 2000 fővárosi iparos kísérte a régi kerepesi temetőben kijelölt díszsírhelyre, utolsó útjára Bittner János felsőházi tagot. Az egyházi szertartást Töttösy Miklós pápai kamerás, a Hentes Ipartestület énekkarának segédletével végezte. A temetésen megjelentek sorában ott láttuk Székács Antal és bárcziházi Barczen Gábor felsőházi tagokat, dr. Éber Antal és dr. Usetty Béla képviselőket, Nagy Antalt, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnökét, Papp Józsefet, az IPOK elnökét és a fővárosi ipari és kereskedelmi érdekképviseleti élet majd minden vezető férfiét. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nevében dr. Éber Antal búcsúztatta az elhunytat, melynek négy cikluson át rendes tagja és két időszakon keresztül alelnöke, az iparososztály vezetője volt. Az ország felsőházában Bittner János a főváros iparosságának első képviselője volt. Usetty Béla dr. a Fővárosi Hentesipartestület — melynek három évtizeden át volt elnöke az elhunyt — és a Ferencváros polgári közönségének búcsúszavait tolmácsolta. Kollár Gábor, a Mészárosipartestület elnöke, búcsúztatójában méltatta az elhunyt érdemeit, aki több évtizeden keresztül a húsiparosságnak szellemi irányítója s az első húsipari magyarnyelvű szakkönyvnek szerzője volt. ifj. Tóth Pál az Ipartestületek Országos Szövetsége nevében, melynek társelnöke és díszelnöke volt búcsúztatta a boldogultat. A temetési szertartás befejezése után a fővárosi ipartestületek és iparoskörök zászlói tisztelegtek a frissen hantolt és koszorúkkal övezett sírdomb előtt. Tudósítás az Egyletben elhangzott szakosztályi előadásokról és ülésekről. A mű- és középítési szakosztályok 1935. évi november hó 25-i ülésének jegyzőkönyve. Virág Andor elnök az ülést megnyitja, a francia és magyar szellemi kapcsolatokról emlékezik meg, melegen üdvözli az előadót, Albert Lapradet, a párisi iparművészeti iskola igazgatóját, s felkéri Az utolsó két év párisi építészete című előadásának megtartására. Laprade előadásának első részében általános tájékoztatást nyújtott, témájáról. Az újabb francia építészet a régi hagyományokon indult el. A célszerűségi szempontok tették szükségessé a gyökeres átalakulást, mely egyházi és világi építkezéseken egyaránt végbement. A templomok, házak, portál építések, garageok stb. s mind a célszerű használhatóság alapján fejlődtek. A vasút, repülőgép is óriási átalakításon ment keresztül és ez is siettette a fejlődés iramát. Az építészet , mint más művészetekkel kapcsolatos művészet lépést tartott a kor követelményeivel és az ízlés időnkénti változásával. A hasznosság megfiatalította az építészetet, a nemzeti sajátságokkal való felruházás pedig új virágzást adott. Mint Corbusier mondja: az épületeknek is van szíve, mely akkor dobog jól, ha minden zavar nélkül tud élni. A Corbusier-féle elveket az újabb érzések, nézetek váltották ki, és eredményezték a vonalak egyszerűsége által ható alkotásait. Vetítéseiben a legnagyobb érdeklődést a Garage Market váltotta ki, láttunk ezen kívül pár újabb házat, a kertművészet terén elért kialakításokat, a Normandie-t, majd derűs színű, rokonízű textiliákat mutatott be. Ennek az előadónak megköszöni az előadást, mellyel ismertette a francia újabb építészet alkotásait. Györgyi Dénes üdvözli az előadót — építészeti és az újabb francia iparművészetet is felölelő előadásának magtartásáért. Láttuk — úgymond — a szép francia kerteket, újabb francia épületeket és az iparművészet egy pár szép produktumát a valóságban. Mindezt szép csokorba kötve adta át a hallgatóságnak , melynek köszönetét tolmácsolja. Laprade válaszában kijelenti, hogy célja a legújabb kor alkotásainak és irányai megvalósításának ismertetése volt. Reméli, hogy sikerült közelhoznia a francia esprit a hallgatósághoz, melynek türelméért a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet szíves meghívásáért , valamint az elhangzott elnöki üdvözlésért és a felszólalásokért hálás köszönetét fejezi ki. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. Goszleth Lajos sz. o. jegyző. A Vízépítési Szakosztály 1936 április 21-iki ülésének jegyzőkönyve. Fischer Frigyes, a szakosztály új elnöke megköszönte a szakosztály bizalmát és rövid programmot adott. Töry Kálmán kir. főmérnök Szabályozási munkálatok a felső Dunán a háború óta című előadásában ismertette a győr—günyői vonalig terjedő nagy hordalékkúpot, amelynek közepén folyik a Duna, két szélén pedig a csallóközi és a mosonyi kis Dunaág. A szabályozási munkák célja az árvizek elleni védekezés és a kisvízi hajózás biztosítása. Az 1885—1896 között végrehajtott középvízszabályozás folytán a felső szakaszon bevágódás, az alsón feltöltés következett be. Ezért 1897-ben a munkát kisvízszabályozással kellett kiegészíteni. A mellékágakat a kisvízszin magasságáig lezárták, a főmederben pedig a sodorvonalat párhuzamművekkel és fenéksarkantyúkkal biztosították. A kisvízszabályozás egyik célja a középvízszabályozásnál a domború oldalon megépített párhuzamművek mélységvonzó hatásának ellensúlyozása. A háborúig így javították meg az 1947— 1832 km-ek közé eső Dunaszakaszt. A kisvízszabályozást 1928-ban folytatták elsősorban a mellékágak elzárásával. A főmederben a kisvízszabályozási munka a gönyüi gázlónál kezdődött. A sodorvonal rögzítésére egy párhuzammá épült a homorú oldalon és 5 sarkantyú-csoport a domború oldalon. Legnagyobb a feltöltődés a kisbodak—bős—bagaméri szakaszon. A feltöltődés geológiai folyamat, amelyet a mesterséges beavatkozások siettettek. A kisebb víztömegek szétterültek, rossz gázlók támadtak nemcsak az inflekciós, hanem a tetőponti szakaszon is. A hozott hordalék továbbszállíthatása végett szelvényszűkítéssel a meder középmélységét növelik. A sarkantyúkat a feltöltődő szakaszon nagyobb mérettel építik, de csak a hajózóút széléig. Várható a hordalékmozgatóerők megnövekedése és a feltöltődött szakasz medrének mélyítése. Az előadáshoz Rohringer, Iványi, Lászlóffi és Németh kartársak szóltak hozzá. Az elnök a felszólalásokból örömmel állapítja meg az értékes előadás nagy sikerét. Painz Rezső( sz. , jegyző. A mű- és középítési szakosztályok 1936. évi július 20-án tartott sz. o. ülésének jegyzőkönyve. Nászay Miklós elnök az ülés megnyitása után kijelöli Tóth Kálmán és Goszleth Lajos tagtársakat jelen jegyzőkönyv hitelesítésére. Padányi Gulyás Jenő tagtárs napirend előtti felszólalásban meleg szívből jövő szavakkal üdvözli a jelenlevő Majorossy Gyula volt elnököt abból az alkalomból, hogy osztálytanácsossá nevezték ki. Az elnök bejelenti, hogy Dr. Hoepfner Pál ismertetése a Margitszigeti Strandfürdő pályázatról nevezett tagtársunk akadályoztatása miatt elmarad. Ugyancsak bejeleni a Hadiemlékmű pályázatra szóló zsűritagválasztás elhalasztását. Majd a jegyző felolvassa Benzir Elza sorait, melyet az egyipomi pályázattal kapcsolatban írt az egylethez. Miután az elnök bejelenti, hogy erre az elnökség saját hatáskörében intézkedik, megteszi a szükséges intézkedéseket a napirendre tűzött zsűritagválasztás megejtésére és szavazatszedőkül felkéri Tóth Kálmán, Brestyánszky Tibor és Rottmann Elemér tagtársakat. A jegyző a jelöltek nevét a fekete táblára felírja, majd a szavazatszedő bizottság lefolytatva a választást közli,, hogy Misley Sándorral szemben Bierbauer Virgilt választották meg rendes tagnak (lásd ugyane nap működő bizottsági jegyzőkönyvét). E bejelentés után az elnök az ülést bezárja. Módos (Merxbauer) Ferenc sz. o. jegyző.