A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 70. évfolyam (1936)
43-44. szám - "Magyar Műszaki Múzeum" - Szakirodalom - Egyleti közlemények
318 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXX. köt. 45—46. szám. magáról az építészetről alkotott teljesen korszerű felfogásáról. A mű- és középítési szakosztályok 1934 dec. 14-i ülésén tartott rövid beszámolómban jelentést tettem arról a sajnálatos tapasztalatomról, hogy a RIBA újonnan berendezett gyönyörű könyvtárában egyetlen magyar könyvet találtam Hungary címszó alatt s jelentésem hatása alatt tette meg Nászay Miklós kartársunk azt az indítványát, melynek eredményeképpen különösen dr. Bierbauer Virgil, s kívüle még sok kartársunknak buzgólkodása révén 1935 novemberében (pontosan egy évvel a centennáris ünnepségek után) 43 művet, mintegy 50 kötetben, küldtünk ki a következő angolnyelvű levél kíséretében: Budapest, 14. nov. 1935. Royal Institut of British Architects London Elnök úr, a RIBA centennáris ünnepségei alkalmával Padányi Gulyás Jenő úr, mint a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet delegátusa, sajnálatára csak egy könyvet talált Hungary címszó alatt az önök szép új székházának könyvtárában. Abban a meggyőződésben, hogy ez nemcsak az önök könyvtárának, de a magyar építészetnek és technikai tudománynak is hiánya, egyletünk örömmel fogadta az építési szakosztály mult év decemberi ülésének azt a határozatát, mely szerint a szakosztály tagjai könyveket gyűjtsenek s mi azt kiküldjük könyvtáruk részére, mint szerény ajándékunkat a RIBA centennáriuma alkalmából. Most örömmel értesíthetjük, hogy a csatolt jegyzék szerinti könyveket adtuk e sorainkkal egyidőben postára azzal a kéréssel, hogy azokat elfogadni és könyvtárukban elhelyezni szíveskedjenek. A magyar építészek üdvözleteit tolmácsollva, maradtunk stb. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Frohner s. k. Weilder s. k. főtitkár, elnök. Erre a levélre egyletünk a következő magyar nyelvű választ kapta: 30. December 1935. Elnök úr! A RIBA összes tagjainak nevében van szerencsénk őszinte köszönetünknek kifejezést adni azért a nagy megtiszteltetésért, amely a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet részéről érte Intézetünket az igen értékes könyvgyűjtemény adományozásával. Régen tudatában vagyunk, hogy intézetünk mennyire hiányában van a magyar művészetet, építészetet és városrendezést ismertető műveknek. Hálásak vagyunk Padányi Gulyás úrnak, hogy ezt a hiányt felismerte, annak megszüntetése érdekében sikeres lépéseket tett és hálásak vagyunk önnek, Elnök úr, s magyar kortársainak, akik olyan nagylelkűen adományozták ezt az értékes és a magyar művészetet Angliában legméltóbban képviselő könyvgyűjteményt Intézetünknek. Az elmúlt években sok tagtársunk kereste fel az ön szép országát, ahonnan a magyar nép vendégszeretetének boldog emlékével tértek vissza Angliába. Fel fogjuk használni az alkalmat, hogy felhívjuk a figyelmet az önök ajándékára, hogy azok, akik már ismerik Budapestet és Magyarországot, felfrissíthessék emlékeiket és hogy azoknak, akik még nem voltak Magyarországon, érdeklődésük felkeltessék. Külön meg szeretnénk emlékezni az igen szép ex librisről, amely az ajándék baráti jellegét megerősíti. Kérjük, hogy köszönetünket a könyvek egyéni ajándékozóinak tolmácsolni kegyeskedjék. Fogadja Elnök úr ismételt köszönetetünk és őszinte nagyrabecsülésünk nyilvánítását. Jan MacAlister s. k. Percy Howard s. k. titkár, elnök. Az Elnök Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Budapest. Az, hogy egyletünk ajándéka szíves fogadtatásra talált, az a levél rendkívül barátságos hangjából és tartalmából nyugodtan megállapítható. Az a körülmény, hogy kitűnően fogalmazott és hibátlanul (a magyar ékezeteknek megfelelően) gépelt levéllel kedveskedtek, arra enged következtetni, hogy rokonszenvüknek valami módon különös jelét kívánták adni, aminek igazán csak örülnünk kell. Azt is meg kell gondolnunk, hogy az angolok általában nem igen szeretnek idegen nyelven beszélni, még kevésbé írni és mivel erre általában nem szorulnak rá, nem is igen teszik. Nem tudom, van-e bárkinek, vagy bármely hivatalnak, testületnek Magyarországon Londonban kelt, angol intézménytől származó magyar nyelvű hivatalos levele a birtokában? Azt hiszem, ezzel az unicummal egyletünkön kívül alig dicsekedhetnek. Könyvajándékunkról egyébként hivatalos közlönyük, a Journal of the RIBA 1936. évi március 21-i száma számolt be, két közleményben. Az első a lap minden számában, vezető helyen, a fontosabb eseményeket naplózó cikk keretében. A Gift of books from Hungry cím alatt magyar fordításban a következő: Könyvajándék Magyarországból. Egy másik oldalon részletesen beszámolunk arról a sok kötetből álló nagyszerű könyvajándékról, melyet könyvtárunk a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet útján kapott. Midőn Padányi Gulyás úr, a centennáris konferencia magyar delegátusa, megtekintette a könyvtárt, csalódásának adott kifejezést a gyűjteményben lévő s a magyar művészettel és építészettel foglalkozó könyvek csekély száma miatt s megígérte, hogy megteszi, amit tehet, hogy többet szerezzen nekünk. Ez a nagylelkű ajándék annak az eredménye, hogy képviselte könyvtárunk ügyét (the result of his representation of our need). A könyvek közül sokat szerzőjük, másokat egyes ajándékozók adtak, akiknek — s különösen Padányi Gulyás úrnak — őszinte köszönetünket fejezzük ki az ajándékért, mely London valamennyi könyvtára közt a RIBA-ét tette az európai művészet eme érdekes és fontos részének legreprezentatívebb könyvtárává. A második cikk egy hosszabb beszámoló (1. 539. lap), melyet érdekessége miatt fordításban alábbiakban közlünk: Books on Hungarian life and Art (Könyvek a magyar életről és művészetről). A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet ajándéka a RIBA-nak. Ennek a tudósításnak a végén egy jegyzék található azokról a könyvekről, amelyeket részben közvetlenül, részben közvetve a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet ajándékozott a RIBA könyvtárának. Nagyon értékes ajándék ez, melyet a nevezett egylet gyűjtött össze s amely a mi gyönyörűségünkre és nyereségünkre minden oldaláról bemutatja a magyar építészetet. Valójában még tágabb körre terjed, mert magában foglal topográfiái, statisztikai, történeti, oktatásügyi és néprajzi munkákat. A könyveket egyenként ismertetni természetesen lehetetlen, ámbár nagyon is jó volna megtenni. Nagyon nagy és súlyos anyag. Természetesen a nyelv is bizonyos akadály. Mindazonáltal sok közülük rövidített fordításokkal lévén ellátva, német, francia, vagy éppen angol nyelven, másokban meg az illusztrációk magyarázó jegyzéke található, úgy, hogy a legtöbb esetben lehetségessé vált a könyvek tartalmának elbírálása. Megkísérlem hát egy-két könyv ismertetését, melyek leginkább megragadták figyelmemet. Először is itt van két szépen kiállított kötet a magyarság néprajzáról, amelyet a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda ajándékozott. Ezeknek aránylag kevesebb közük van szorosabb tárgyunkhoz, de valóban gyönyörűség bennük lapozni; megtalálható e kötetekben a vidéki életnek minden apró részlete, világos leírásokban és nagyszerűen illusztrálva. A földművelő foglalkozások különösen érdekesek a halászeszközök és madarász-szerszámok pontos vázlataival; a nemzeti öltözetek színes ábrázolásai már nem lehetnének jobbak. Akik a városok fejlődésének és szabályozásának statisztikái iránt érdeklődnek sok érdekeset fognak találni az 1930. évi népszámlálás köteteiben. Siklóssy: Hogyan épült Budapestjében és a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal vaskos évkönyveiben. Vonzónak találtam Edvi-Illés Aladár: Guide Technique de Budapest-jét is, francia nyelven, miben a Baedeker-szerű adatokat és az épületek képeit és terveit egyaránt nyújtja. A könyvek egy részét topográfiák képezik, azaz röviden leírják egy-egy város jellegzetességeit és történetét s fényképekkel, egykorú régi nyomtatványok és festmények reprodukcióival vannak illusztrálva. Ezek közül különösen Sopron városának kis könyve szerzett örömet. Néhány bájos építészeti részlet van benne. Van aztán egy régészeti mű, amely tárgyának teljes ismeretlenségével lepett meg. Az aquincumi római orgonáról szóló kötet ez. Mindig felvillanyozza kissé az embert, ha könyvet talál valamiről, amiről azt sem tudta, hogy ily régi időben egyáltalán létezett. * 508. lap.