A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 70. évfolyam (1936)
3-4. szám - Egyleti gyűjteménytár - Egyleti közlemények
36 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXX. kist. 3—4. szám. császár, Bolyai Farkas, Mitterpacher Lajos, Conlegner Károly. — 3. Film az ózdi vasgyárról (2 db). — 4. Repülőgép modellje. — 5. Edison kinetofon 28 db rekorddal együtt. — 6. Fontsúly (lb.) Klattokkal, 1857-ből. — 7. A nógrádmegyei molnárcéh mesterlevele, 1831-ből.— 8. Gróf Széchenyi István gipszszobra. — 9. Az Első Szab. Pesti Gőzhengermalom és a Pesti Cs. Kir. Szab. Dohánygyár számlái, 1856-ból és 1858-ból, ill. 1842-ből. — 10. Egykori lánchídbárcák fémből (3 db). — 11. Vasquez báró látképei Budapestről az 1830-as évekből. — 12. Lánchídmetszetek. — 13. XVII. századbeli átvivő körző. — 14. Bucher: Gesch. d. techn. Künste. Stuttg. 1875. (3 köt.) Egylettörténeti Gyűjteménytár. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede, az Egylettörténeti Gyűjteménytár őre. II. (ill. 1935. óta IV.) közlemény. Egylettörténeti Gyüjteménytárunk gyarapodása. A Magyar Mérnök- és Építész-Egyletnek Budapest Székesfőváros levéltárában őrzött 1866. évi alapító okmányairól készült fényképmásolatok, eredeti nagyságbanelhelyezést nyertek a főtitkár hivatalos helyiségének a falain) . 7. (21.) A Magyar Technikai Egyesület (későbbi Magyar Mérnök-Egyesület, majd Magyar Mérnök- és Építész-Egylet) alapító közgyűlésének engedélyezése tárgyában Hollán Ernő és társai által 1866 február havában a Magy. Kir. Helytartótanácshoz benyújtott legelső folyamodvány fényképmása. (L. Dr. Lósy-Schmidt Ede: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet megalakulásának előzményei, 1866—1867. Az Egylet Közlönye, 1927. évi 277. 1.) 8. (22.) A Magyar Technikai Egyesület alapszabályainak 1866 február havában készült kivonata. 9. (23.) Kollár Ernő elnöknek 1866 augusztus 30-án kelt felterjesztése a Magy. Kir. Helytartótanácshoz a Magyar Mérnök-Egylet alakuló közgyűlésének megtartásáról, valamint az alapszabályok jóváhagyása, miatt. 10. (24.) A Magyar Mérnök-Egyesületnek 1867 április 29-én jóváhagyott alapszabályai. Egyleti közlemények. Esti kereskedelmi szaktanfolyam. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia új öthónapos esti tanfolyamot nyit oly egyének részére, akik annak idején felsőkereskedelmi iskolát (szaktanfolyamot) nem látogattak. Tantárgyak: Könyvvitel (Átíró módszerek, mérlegelmélet), kereskedelmi ismeretek, kereskedelmi számtan, kereskedelmi levelezés és közgazdaságtan. A megnyitás időpontja január 16., illetve január 23., azonban az igazgatóság még január hó végéig is elfogad jelentkezéseket. A beírások megkezdődtek. Jelentkezés naponta délelőtt 8—1-ig és este 6—7-ig az igazgatóságnál V., Alkotmányutca 11. sz., I. emelet. Telefon 20—5—47. Nyomtatott tájékoztató a kapusnál is kapható díjtanul. Az Energia Világkonferencia Brit Nemzeti Bizottságának kiadásában megjelent a Technical Data on Fuel című munka IV. kiadása. E nagyértékű kézikönyv először 1928-ban a londoni Tüzeléstechnikai Kongresszus alkalmából jelent meg és oly sikert ért el, hogy 1930-ban a Il-ik, 1932-ben a Ill-ik, majd most, 1935 végén, IV-ik kiadása vált szükségessé. A lényegesen kibővült munkának, amely 374 oldalon a tüzeléstechnikával kapcsolatos összes adatokat részletesen és gondosan ismerteti, bolti ára kötve 12 silling, a Brit Nemzeti Bizottságnál való közvetlen megrendelés esetén 11 silling. (British National Committee. World Power Conference, 36. Kingsway, London W. C. 2.) TUDÓSÍTÁS: Gépészeti-, gyáripari- és elektrotechnikai, valamint a bányászati és kohászati szakosztályok 1935 nov. 23-i együttes ülésének jegyzőkönyve. Bortnyák István elnök az ülést megnyitva, bejelenti a szakosztálynak, hogy a működő bizottságkiegészítése szükséges. A szakosztály a bejelentést tudomásul véve januárra tűzi ki a kérdés elintézését. A tárgysorozat következő pontja Szigeth Gábor előadása. A generátor gáznak kátránytól való megtisztítása és a kátrány feldolgozása. Ez az előadás szerzőnek i. é. május hó 4-én A gázok portól és kátránytól való megtisztítása című, a kérdést általánosan tárgyaló előadásának második részét képezte és ebben az óbudai gázgyár generátorgázfejlesztő és tisztító berendezéseinek a mai állapotig való fejlődését, a berendezések működését és a termelt generátorkátránynak késztermékekké való feldolgozását, az erre a célra alkalmazott berendezéseket és a nyert termékek sajátságait ismertette. A tanulmány befejező harmadik része a szennyvizek kezelésének kérdésével fog foglalkozni. A tárgyhoz hozzászólt Wohl Gyula. Más tárgy nem lévén, •az elnök az ülést bezárja. Tuzson Tibor, sz. o. jegyző. A vízépítési szakosztály 1935 december hó 10-i ülésének jegyzőkönyve. A szakosztály a Kossuth közgazdasági pályázatra kitűzendő kérdés javasoló bizottságba Iványi Bertalan és Fischer Frigyes kartársakat, az egyleti tanács kijelölő bizottságba Dieter János kartársat, a szakosztályi tagok sorába pedig Szlovák János és Rádi István egyleti tagokat választotta. Az ülésen Németh Endre kir. főmérnök A vízimérnöki tervezés grafikus módszerei című előadásában a szellemi energiával való lehető legnagyobb takarékosságra hívja fel a figyelmet. Ezen a téren a grafikus módszerek messzemenő lehetőségeket nyújtanak, sőt egyes esetekben kielégítő megoldást más módszerrel nem is lehet találni. Példák a grafikus módszer előnyeinek illusztrálására. Diagrammok, histogrammok, görbeseregek jellemző sajátságai, nomogrammok jelentősége és készítési módja, a vektorgeometria lehetőségeinek és a vegyesen numerikus grafikus eljárásoknak az ismertetése. A legalkalmasabb módszert a megoldandó feladat és az elérendő cél szabják meg. Távoleső gondolatkörökből vett analógiák felhasználása (a kohászat anyagdiagrammjaiból kifejlesztett háromszögdiagramm és a Spindel-féle négyanyagdiagramm). A hidraulikai problémák megoldására szolgáló grafikus módszerek között saját eljárását is ismerteti a bukó gát magassága és a gát által okozott duzzasztás magassága közötti összefüggés egyszerű ábrázolására. A Kochféle energiavonal és a g-vonal jelentősége. De Marchi eljárása az oldalbukók elemzésére és Mantilla grafikus módszerei a vízugrásra. A tartóssági és gyakorisági görbékkel kapcsolatban Marzoló és Coutagne vizsgálatairól számol be. A szellemes előadáshoz Rohringer professzor szólt hozzá. Paunz Rezső, sz. o. jegyző. A Vízépítési Szakosztály 1935 december hó 17-i ülésének jegyzőkönyve. A szakosztály a könyvtári bizottságba Dr. Lászlóffy Woldemár és Dr. Viczián Imre kartársakat választotta, megállapította a szakosztályi ügyrend tervezetét, a Kossuth közgazdasági pályázatra pedig két kérdést (A vízügyi műszaki kérdések a közigazgatásban, Az öntözés és a víziutak) javasolt. Bertók József kir. főmérnök A Balaton vízszínének szabályozása és a siófoki zsilip ismertetése című előadásában a szabályozás előtti állapotokat, Beszédes József lecsapolási tervét és az 1862 előtti lecsapolási munkákat vázolta. Ismertette az 1863-ban létesült 7 nyílású fazsilipet, amellyel 18 m3/sec vizet lehetett a Sióba levezetni és rámutatott arra, hogy ezzel a munkával a balatonmenti mocsarak kiszárításának és vasúti vonal védelmének kitűzött célját nem érték el, mert a szabályozatlan Sióba csak 6—7 m3/sec vizet lehetett levezetni. 1891-ben épült meg a Hekler Károly által tervezett 7 nyílású betonzsilip, amelyen keresztül szükség esetén 50 m3 vizet lehet a Sióba átvezetni. A Sió szabályozását 1897-ben kezdték és 1908-ban bővítették 50 m3/sec befogadó képességre. Azóta a zsilip utófeneke alatti mederrész az esésnövekedés következtében állandó kimosásnak és partszakadásnak van kitéve. Ennek a résznek a biztosítási munkái az 1900-as évektől kezdve egész a mai napig állandó feladatát képezik a fenntartó hatóságnak. Jelentékenyebb javító munkák az 1927., 1932. és 1934. években voltak. Az utolsó javítás alkalmával sarkantyúk és víztörőgát beépítésével igyekeztek az átbukó víz sodorvonalát kedvezően irányítani. A gondos fenntartás következtében a 44 éves zsilip ma is jókarban van. A vetített képekkel kísért és a szakosztály érdeklődését mindvégig lekötő, sikerült előadáshoz Rohringer Sándor, Kaáli Nagy Dezső és Bikfalvy Béla kortársak szóltak hozzá. Painz Rezső, sz. v. jegyző.