A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 70. évfolyam (1936)
49-50. szám - Egyleti közlemények
349 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXX. köt. 49—50. század i!3. A M. Kir. József Nádor Műegyetem villamos gépek és mérések tanszékének adománya: 1. A Zipernowszky Károly-fél egysínű villamos vasú, motoros kocsijának és kb 9,5 m hosszú két kitérőjű, alsó vezetékes vágányának a mintája. 6Jf. Vásárhelyi Dezső ny. miniszteri tanácsos, oki. építészmérnök ajándéka: 1. Bericht über die erste ungarische Gewerbsausstellung im, Jahre 1842. Im Auftrage des leitenden Ausschusses des ung. Industrie-Vereins verfast von Ludwig Kossuth, Vicedirektor des leitenden Au&schusses. Aus dem ung. verfast von Emerich Henszlmann, Mitgl. ü. leit. Ausschusses. Pes h, 1843. c. füzet. Egyleti közlemények. SZEMÉLYI HIRE A Kormányzó Úr megengedte, hogy Kossalka János drr. tagtársunknak a mérnöki társadalom érdekében sok éven át kifejtett kiváló szolgálataiért elismerése tudtul adassék. A Magyar Racionalizálási Bizottság ülése vezető egyéniségek kiképzése tárgyában. A Magyar Racionalizálási Bizottság Chorin Ferenc dr. titkos tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Vojcsik Lipót székesfővárosi műszaki főtanácsos számolt be a Londoniban közel kétezer, a világ minden részéből összegyűlt kiváló szakemberek részvételével tartott Nemzetközi Racionalizálási Kongresszus tárgyalásának ama részéről, amely a vezető egyéniségek kiképzésével, kiválasztásával és utánpótlásával foglalkozott A londoni kongresszus mindenekelőtt megállapította azt,, hogy nemcsak az ipari vállalatok és közintézmények, hanem az egész nemzet jóléte függ attól, hogy a gazdasági és a közélet vezetőit a legmegfelelőbb egyéniségelek sorából válaszszák ki. Feltétlenül szükséges az, hogy tudatosan és tervszerűen készítsék elő a vezetőknek az utánpótlását és a kiválasztásnál a szellemi kiválóságon kívül, amely kétségtelenül a döntő tényező, a magas erkölcsi színvonalra, a széleskörű gyakorlati tapasztalatokra, sőt bizonyos sportszeretetre is figyelemmel kell lenni és pedig nem annyira a sportban elérő eredményeket kell tekintetbe venni, mint inkább a küzdeni akarásra való vágyat kell értékelni. Igen fontos az is, hogy a vezetők megfelelő judiciummal és kivalóképességgel legyenek feltonazva; ez sokkal fontosabb, mint az ügymenet aprólékos részleteinek az ismerete. A vezetésre való hivatottság megállapításánál a pszichológia és pszicho-technika ma még csak segédszerepet játszhat, mert e tudományágak ily vonatkozásaikban még nem elég fejlettek. A vezető egyéniségek kiképzésére vonatkozó tanterv megállapításánál a főiskolai tanároknak a gazdasági és közélet vezető szakembereivel együtt kell eljárniuk, mert már magánál a főiskolai oktatásnál is a mainál sokkal erőteljesebb mértékben kell tekintettel lenni a gyakorlati élet követelményeire. Különösen fontosnak tartja a kongresszus az alkalmazott közgazdaságtan és az organizációs ismereteknek az elsajátítását. Téves az az állítás, hogy egyedül a pedagógusok alkalmasak volnának az iskolai nevelés irányelveinek a megállapítására. Igen fontosnak tartja a kongresszus a rendszeres továbbképzést is, amelyben a vezető egyéniségeknek is időnként részt kell venniük. Különösen kiemelte a kongresszus azt, hogy milyen óriási kárt okoz a protekció és a családi összeköttetések útján az úgynevezett törtetőknek (strénereknek) a vezető állásban való elhelyezése, mert az ily egyéniségek képtelenek megfelelő eredményes működést kifejteni és így azt a célt, hogy a kiváló egyéniségek jussanak vezető állásokba, nem érjük el és így nemcsak a gazdasági életnek, egyes üzemeknek, hanem az egész országnak, sőt az egész emberiségnek is kárt okoznak. A tárgynál fogva is rendkívül érdekes előadást nagyszámú közönség hallgatta végig és annak különösen a protekció ellen állást foglaló részeit többször is nagy tapssal szakította félbe. Az előadónak Chorin Ferenc dr. mondott köszönetet, kiemelve azt, hogy a vezetőegyéniségek kiválasztása ma egyike a legérdekesebb és legizgatóbb kérdéseknek. A Racionalizálási Bizottság igazgatósága elhatározta, hogy erről a kérdésről szélesebb körben vitaestet rendez. Tudósítás az Egyletben elhangzott szakosztályi előadásokról és ülésekről. Az út-, vasút- és hídépítési szakosztály 1936. évi május hó 7-én tartott ülésének jegyzőkönyve. Elnök: laborfalvi Benke István. Jegyző: Dr. vitéz Vásárhelyi Boldizsár. Tárgy: Ifj. Thirring Gusztáv előadása: A székesfőváros burkolatainak karbantartásáról. Előadó ismerteti röviden a budapesti burkolatok fejlődésének történetét az utóbbi száz évben. A XIX. század elején az utcák általában burkolatlanok voltak, csak a belvárosiak voltak terméskövei, homorú keresztmetszettel kikövezve. A80-as évek körül terjed el, a kockakő és a kivezető főútvonalakat Városligeti-út, Kerepesi-út, Soroksáriút, Váci-út - - még a század első felében kockakő burkolattal látják el. A század második felében a homorú profilt a domború váltja fel, de a szegély helyén egyelőre terméskő rézan van. 1868-ban a régi Városház utcában fekteti Szumrák főmérnök az első szegélyt. A tracit kőanyagot 68-tól a Mauthausenből és Schaerdingből származó gránit szorítja fokozatosan ki. 1870-ben szerzi be a főváros az első hengert; 86-ban a Nagykörúton már szurkos makadámot próbálnak készíteni. (Nem sikerült.) Előadó a mérnöki hivatal irattárából megállapította, hogy az első aszfaltot már 1864-ben fektették a Nádor utca 21. sz. előtt járdán. A kocsiúton a Sebestyén utcában Schael Károly és társa genfi cég beton alapon komprimét készít. Egyik sem vált ki. 71-ben a The Neuchatel a Hatvaniutcában komprimé kocsiutat és öntött aszfalt gyalogútót fektet, ugyanazon évben öntött aszfalt kocsiutat fektet a királyi várban, 76-ban a Magyar Asphalt kezdi Bouble coulenak nevezett öntött aszfaltjait készíteni. A Lánchídon fektették az első fakocka burkolatot, a következőt 71-ben Norris amerikai cég deszka alapon Clark Ádám téren, rövidesen a betonalapra térnek át. 79-ben lép piacra a Drasche gyár mérnökének, Rost Ottónak kísérlete alapján előállított 18X18X10, majd 20X20X10 méretű keramit anyagával. (Baross-utca, Egyetem-utca.) 1880-ban az Akácfa-utcában betonúttal kísérleteznek, nem vált be. 1893-ban Fock Ede bevezeti a bazaltokat. Bécsi-utcában próbálják ki a bazaltkockát, 1897-ben az Üllői úton a féjkövet. 1898-ban a Hottenbiller-utcában a 2-est, 1902-ben a bazalt makadámot és 1904-ben a kiskövet az Aréna-úton. A XX. században jelenik meg a hengerelt aszfalt: 1906-ban a Városház-utcában, Szabadság-téren, stb. A makadámok kátrányozása 1910-zel kezdődik. Utóbbi évtizedben a topeka, bitumac, betonút, kötszuzalékos aszfaltutak, műkő gyalogutak, stb. jönnek divatba. Előadó pár képen bemutatott néhány utca-profilt, majd az útépítési egységárainak alakulását. Ezt követően ismerteti a burkolatoknak területi megoszlására vonatkozó adatokat, valamint a fenntartás szerveit és módozatait. A fenntartás szerve a kerületi elöljáróság, mely a makadámokat házilagos munkaerővel javítja, a szilárd burkolatokat a vállalkozói kar útján, a vállalatbaadást a tanács intézte, ugyancsak ő állapította meg az egységárjegyzékeket. (1849-ben a kövezési egységárjegyzék csak 9 tételből áll.) A múlt században szokásos volt a díjas fenntartás, főleg a keramit és aszfaltutaknál. Ezen fenntartási mód a háború után megszűnt. Előadó a következőkben az utak fenntartására fordított hiteleket és egyes utcáknál évenként felmerült költséget ismerteti. Az összkocsiutak átlag fenntartási ára 1ő-ként 1885-ben 31 fillér, 1900-ban 37, 1914-ben 49 fillér volt, viszont 1935-ben csak 20 fillért tudott az ügyosztály e célra fordítani. Bemutatja az előadó a makadámok területi fejlődését, az ezek fenntartásánál felhasznált hitelösszegeket, valamint beszerzett zúzottkő mennyiséget. A háború előtt 35— 40.000 m--re volt szükség; az utóbbi éveknek beszerzése előbbinek alig fele, elégtelennek bizonyult. A makadámutak fenntartása a 90-es években miként 30 fillér, 1900 után 54, a háború előtti években 72 fillér, azután fokozatosan csökken 1922-ig: 10 fillér. 1926—1930 között körülbelül 1 pengő, azóta állandóan csökkenő, múlt évben 32 fillér. Az I. kerületnek 25 évre visszamenően átvizsgált adataiból megállapítja, hogy a legolcsóbb fenntartási makadámutak 9—10 fillérbe kerülnek; 50 fillér között a kátrányozás, avagy szilárd burkolatra átépítés szükséges. Megállapítja, hogy a makadámutakat olcsóságuk miatt megszüntetni nem lehet. A kátrányos kocsiutak átlag fenntartása az utóbbi években évenként és miként kb. 40 fillér; a 60—70 fillér fenntartást igénylők szilárd burkolatra cserélendők. A kőburkolatoknál a fenntartás sokkal olcsóbb, mert a bazaltburkolataink még csak egy-két-három évtizedesek és közülök több