A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 70. évfolyam (1936)
47-48. szám - "Magyar Műszaki Múzeum"
334 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye hevítésnek és a nagynyomású gőz alkalmazásának tudható be. A gőzmozdony fajlagos szénfogyasztása 1917 óta közel 32%-kal csökkent. Szerző az 1910 óta elért szénmegtakarítást nagyjában 30%-ra becsüli, ami a széntermelésben átlag évi 350 millió kiesést jelent. Ezzel magyarázható, hogy a világ széntermelése nem növekszik olyan rohamosan, mint a föld egyéb energiáinak kitermelése, s e téren még további 30% megtakarítását tartja elérhetőnek a szén gazdaságosabb kihasználásának szükségesnek látszó továbbfejlesztése révén. (Engineering, 1935, 3630. sz.) Marusák Dezső Új anyag tokos csövek tömítésére. Hans Vogt laboratóriumának sikerült az ólom pótlására Németországban olcsón előállítható tömítő anyagot találni. Ismeretes, hogy a legjobban bevált tömítés kenderkóc réteg fölé tömörített ólomból áll. A devizakorlátozás és a behozatal megnehezítése folytán új hazai anyagot kellett keresni. Sok reményt fűztek vas-kénvegyületekhez, kátrányragacshoz, cementhez, klórozott naftalinhoz, phenol és formaldehid kondenzációs termékeihez, de mindezek nem tudtak a mechanikai igénybevételeknek megfelelni. A kérdést a porózus és plasztikus vas oldotta meg. Szénben szegény vas vagy oxidációs termékeinek porát formákban 1200—1350 C° hőfoknak vetik alá. Ilyen hőmérsékleten a vas még nem olvad meg, de ez elég magas ahhoz, hogy a szemcsék szivacsszerű anyaggá süljenek össze. Az így előállított nagyfelületű anyag könnyen korrodál, ezért bitumenes anyagokkal kell üregeit kitölteni, amely azonban az anyag tömöríthetőségét egyáltalán nem befolyásolja, a kísérletek azt mutatták, hogy az új anyag tömöríthetősége majdnem olyan mint az ólomé, csupán az arra szükséges erő valamivel nagyobb, a gyakorlatban azonban ez semmiféle nehézséget nem okoz. A tömítő anyag szalag alakjában különböző méretekben Sinterit néven kerül forgalomba. A szalagtekercset apró, sajtolással előállított vékony vasdrótokra fűzött — ékalakú, a gyöngyszemekhez hasonló, egymás mellé felfűzött darabocskák alkotják. A szalagot két oldalt vékony ráragasztott papírréteg borítja. Jól hajlítható. Fajsúlya 35, tömörítve 42. A tömítés készítésének menete a következő: a cső körül megfelelő hosszúságú szalagot kell lefejteni a tekercsről, majd visszahajtva letörni. Ezután kézzel köröskörül a karmantyúba helyezik, végül széles vésővel kis ütésekkel összetömörítik. (1. ábr.) A laboratóriumi kísérletek azt bizonyították, hogy a Sinterit minden tekintetben helyettesíti az ólmot, sőt némely tulajdonságában fölül is múlja. Két, 100 mm átmérőjű vízzel telt cső, csak 50 at nyomás mellett tüntetett fel mérhető meghosszabbodást. 35 at nyomás alatt hajlításra Magyar Műszaki Múzeum. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede. VII., (ill. 1921-től kezdve LXV.) közlemény. A Magyar Műszaki Múzeum részére felajánlott és beérkezett adományok. 53. Gaul Károly iparügyi miniszteri osztálytanácsos ajándéka. Édes atyjának, néhai Gaul Károly (1854—1932) helyettes államtitkárnak, a kézműves iparok, különösen a faiparok fejlesztése körül, valamint az iparoktatás terén úttörő munkásságot kifejtett technológiai iparmúzeumi igazgatónak életnagyságú, olajfestményű arcképe díszes arany keretben, kövesdi Kövesdy Géza festőművésztől, ipariskolai tanártól. 5)I. M. Kir. Iparügyi Minisztérium X. szakosztályának (Állami érc- és kőszénbányászat. Bányászati kutatás) ajándéka. Régi és újabb kincstári bányászati térképek, nevezetesen: 1. Magurka bányatérképe. 2. Selmec—Bélabánya— Szélaknai bányaművelés nagy átnézeti térképe. 3. Ferenc József, Mária és István aknai bányamüvelés térképe. 4. Oradna-bényesi bányamű átnézeti térképe. 5. A verespataki m. kir. és orlai társulati bányamüvek földtan-bányászati szelvényei. 6. Felsőbánya bányatérképe. 7. A vörösvágás— dubniki opálbányászat bányatérképe. 8. nagybányai és borpataki kincstári és magánbányák bányatelkeinek és zártkutatmányainak fektetési térképe. 9. Kapnikbánya bányászatának átnézeti térképe. 10. Oláhlápos (Erzsébet-) bánya átnézeti térképe. 11. Körmöcbánya átnézeti térképe. 12. A nagyági bánya átnézeti térképe. 13. Urvölgyi (Herrengrunder-) bánya 1829. évi térképe 6 összefűzött lapon. 11. Hodrus—vihnyei bányának a párizsi világkiállításra készített térképe (1897). 15. Oláhláposbánya bányaátnézeti térképe (1903). 16. Felsőbánya—Kapnikbánya bányaátnézeti térképe (1903). 17. Nagybányai bányavidék bányaátnézeti térképe (1903). 18. Vízaknai bányamű átnézeti térképe. 19. Parajdi sóbányák átnézeti térképe (1903). 20. Tordai sóbányák átnézeti és részletes térképe (1903). 21. Nádorbánya (Désakna) üzemi térképe (1903). 22. Désaknai bányaterület helyrajzi térképe (1903). 23. Stefánia bánya (Marosujvár) térképe (1903). 24. A marosujvári Rudolf bánya térképe (1900). 25. Az aknasugatagi sóbányák átnézeti térképe (1903). 26. Aknasugatag helyszínrajza (1903). 27. A parajdi sóbányák részletes térképe (1903). 28. A (vízaknai) Szt. Ignác bánya áttekintési térképe (1903). 29. A vízaknai m. kir. sóbányahivatal kezelésében levő kincstári birtoknak átnézeti térképe (1903). 30. Aknaszlatinai sóbányák átnézeti térképe (1903). 31. Rónaszéki sóbányák térképe (1903). 32. Rónaszék bányahelység átnézeti térképe (1903). 33. Marosujvár sóbányatelep helyszíni térképe( 1899). 34. A selmecbányai Széchenyi Szövetség díszoklevele dr. Böckh Hugónak (1911). 55. Dr. Lósy-Schmidt Ede ajándéka: 1. Hidraulikai szigorlatra szóló bölcsészkari hivatalos meghívó (Invitatio officiosa Hvezda János tudományegyetemi mérnökintézetbeli hallgató számára, ki a Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetemtől 1838-ban szerezte meg mérnöki oklevelét. 2. A Hortobágyi köhídnak, Magyarország leghosszabb közúti kőhídjának rekonstrukciós terve 1:50-es léptékben. A híd Debrecen város mátai pusztáján épült 1827-től 1833-ig. Teljes hossza a szárnyfalakkal együtt 167,30 m. Helyszíni felvételek alapján rekonstruálta 1925-ben: Dr. Lósy-Schmidt Ede. (3 db rajz). 3. Dr. Lósy.Schmidt Ede tanulmányi jegyzetei a darmstadti nagyhercegi műegyetemről (90 db bekötött füzet). 56. A Budapesti M. Kir. Állami Felső Építő-Ipariskola ajándéka a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak 1936. évi július 1-én kelt 46.754/V. 2. számú rendelete alapján: 13 db füzet az Iparosok könyvtárából. 57. A Budapesti M. Kir. Állami Felső Ipariskola által átengedett leltári tárgyak a Vallás- és Közoktatásügyi M. Kir. Minisztériumnak 1936. évi július hó 1-én 46.754/1936. sz. alatt kelt intézkedése alapján: 1. A magyar vasművesség emlékei. Renaissance, barokk, rokokó és empire kapurészletek, betétek és díszek; régi vaspántok; ajtóbetétek; ablakrácsok; lépcső-, kerítés- és erkélyrácsok, felülvilágítók; címer- és fáklyatartó konzolok; girlandok, rozetták, levelek, csigák, koszorúk, sírkeresztek; kéményseprőcéhbeli domborműves ajtó és virágtartó eleje, összesen 72 db. 2. Álló-, fésűs- és gyűrűscsapágyak, csőkonzolos csapágy, körmös 1. ábra. A sinterit szalag beillesztése a tok hézagába. LXX. köt. 49—50. száza. igénybevéve 4 mm behajlás mellett még jól tömített a csatlakozás. Végül 10 Hz frekvenciával rázásra igénybevéve 35 at belső nyomás alatt 50 óra után még jól tömített, míg az ólomtömítésű csövek már 4 óra után folyni kezdtek. G. W. F. 1935 Nr. 32. Dr. Tyrman Miklós. .