A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 71. évfolyam (1937)

1-2. szám - "Műszaki Múzeum Múzeum"

1937. II. 7. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 119 Rügendam­mot. A menettartam a Rügendammon át vezető szakasz megépítésével Berlin­-Stockholm­­közt az eddigi 19 óra 15 percről 18 óra 30 percre csökkent. A Rügendammon az egyvágányú vasúti fővonalon kívül közút is vezet át (6 m széles, egyik oldalán 2,25 m gyalog­járóval). A Rügendaimm majdnem teljesen egyenes vonalban az újonnan épített Stralsund-Rügendamm pályaudvarról a Rügen-szigeten levő Altefahr állomásra vezet, a tengerszo­rosban levő Dannheim-szigeten át. A Danholm-szigetet a kon­tinenstől a Ziegelgraben nevű tengerszoros választja el, mely ezúttal a stralsundi kikötőbe vezető bejárat is. A hajóikra való tekintettel a Ziegelgrabenen át vezető 50+ 25+ 50 m nyí­lásos híd középső része felnyitható (­külön a vasúti és külön a közúti rész). A híd építése alkalmával egyúttal a Ziegel­graben hajózócsatornáját is kibővítették. A Ziegelgraben-híd után a vasút és a közút a Dannholm-szige­tre, majd a Strela­sundon át vezet. A Rügendammnak ez a szakasza három részből áll: az első rész gát, a második híd, a harmadik ismét gát. A harrmadik rész után következik közvetlenül az alte­ráhri állomás. A Strelasundon át vez­ető híd hossza 550 m (10, egyenként 54 m-es nyílás), a Ziegelgraben-hídhoz hason­lóan szintén hegesztett, így ma a világ legnagyobb hegesztett szerkezete. A hídnál ilyen nagy hosszra azért volt szükség, mert a Strelasundban nagy szökőárak szoktak fellépni (kb. 25 évenként). A Rügendamm hossza Stralsundtól Altofahrig 2.5 km, az építési költségek 25.9 millió márkát tette­k ki. Az építkezést 1932-ben kezdték meg és most fejezték be, úgyhogy az első vonat a téli menetrend életbeléptetésekor (1936 okt. 5-én) haladt át. (Organ, 1936, 19. sz. és Reichsbahn, 1935, 40. sz.) Szabó Dezső: A beton villamos kezelése a fagyveszély elkerülésére. Svédországiban és Svájcban az olcsó villamosenergia elő­segítette ennek az eljárásnak kifejlődését, amely a téli építkezést is lehetővé teszi. A beton megszilárdulási ideje a levegő hőfokától függ, melegebb időben gyorsabb, hűvö­sebb időben tovább tart. Hogy a beton ne fagyjon meg, gyorsítani kell a megszilárdulási folyamatot az anyag hő­fokának megfelelő emelésével. A friss betonban levő víz — a benne foglalt oldott tisztátlanságok következtében — villamos ellenállásának eredményeképpen áram bevezetése esetén felmelegszik. A megszilárdulás befejeztével nincs több szabad víz, a vezetőképesség megszűnik és ezzel az áram­kör is megszakad. A gyakorlatban két eljárás használatos. A felszíni kezelés — amely mennyezetek, útburkolatok és tartógerendák készítéséhez használatos — a fűtésre a beton nedves felszínére egymás közelébe helyezett vaslemez elek­tródákat használ. A felszíni réteg a + és •— elektródák kö­zött megszilárdulván, ellenállása nő s a villamos áramot a b­eton belseje felé tereli, mígnem az egész tömeg megszi­lárdul. A másik eljárás inkább függélyes oszlopok, falak stb. készítésekor használatos. A deszkázat belső felületére minte­gy 7 cm széles és 1 mm vastag lemezeket szögelnek. A szembenlevőket az áramforrással kötik össze. Vastagabb tömegek kezeléséhez a beton vasvázát is bekapcsolják az áramkörbe. Az eljárásh­oz szükséges villamosenergia kb 20 C° hőfokemelkedést követelve meg, 2­5 kW/m*. A Bierme-i (Svájc) gázgyár építkezésekor 43 V áramot használtak. —4 C° külső hőmérséklet mellett közepesen +21 C° volt a beto­n hőfoka. Az áramfogyasztás 0.86 kWó­m3IC° és a 0.03 frank/A­ Wó ár mellett 1 m3 beton kezelése 1.65 frankba került. Le génié civil No. 9. 1936. P 184. Tyrman Miklós: Ivóvíz színképelemzése. Legújabban a technika minden ágában előretör a színképelemzés jelentősége. Elve jól is­mert: minden elem nagy hőfok mellett gázhalmazállapotá­ban fényt bocsát ki, vonalas színképet adva. A spektográf a különböző hullámhosszúságú sugarakat szétválasztja. Az anyag hevítését Bunsera-láng, acetilénláng, villamos ív, leg­újabban nagyfrekvenciájú kisülés végzii. A vonalak helyéből teljes határozottsággal megállapítható az anyag mineműsége. A vonalak feketeségéből pedig a koncentráció fokaira lehe­t következtetni. A színképelemzési eljárás előnyei annak egy­szerűségében, gyorsaságában és rendkívüli érzékenységében rejlenek. Kémiai elemzéssel ki nem mutatható kis mennyi­séget, nyomokban előforduló elemeket is teljes határozott­sággal meg lehet álapítani. Az ásványvíz gr­avimetrikus lithium meghatározása pl. legalább 1—2 liter próbamennyi­séget követel meg, ezzel szemben a színképelemzés néhány köbcentimétert. Már 75 évvel ezelőtt Bunsen a Dürkheim-i ásványvízben a rubidiumot és a caesiumot színképelemzés­sel fedezte fel. A módszer tehát nem új és most főkép az U. S. A.-ban, most kezdik általánosan használni. A leg­újabb időkben mindjobban felfigyelnek egyes nyomokban előforduló elemekre, melyek az életfolyamatra nagy be­folyással lehetnek. Dr. K. Pfeilsticker cikkében beszámol a Neckar vizével 60 km szakaszon végzett kísérletei eredmé­nyeiül. A vonalak feketedését speciális fotométerrel mérték meg és minden elem koncentrációfokát az előzően kémiai úton meghatározott calciumra, mint alapanyagra vonatkoz­tatták. Az eredményeket igen tanulságos táblázat foglalja össze. Ebből jól megállapítható a szűrés hatása is: Si, Al, Ve, Cr és Pb úgyszólván teljesen kiszűrődnek, míg a többi ol­dott állapotban többé-kevésbé visszamarad. Jellemző a Neckar vizére a nyomokban található ehrom, a bőrgyárak közelsége következtében. Ezért fontos volt a folyó vizének szakaszonkénti elemzése. Megalapították, hogy bár a folyó saját tisztító hatása a Cr tartalmat általában normális ha­tárok között tartja, mégis a szűrés nélkülözhetetlen volt, de miként az 1. ábra szemlélteti, a szűrés után ivásra alkal­massá vált. Érdekesek a szűrőtelepen mért eredmények is. Fauerbachban a szűrőiszapban 0.9% Cr, 1.3% Zn és 0.3% Pb van. A színképelemzés további fontos kérdésre feleletet ad, jelesül a forrásvizek eredetére. A nyomok egymáshoz való viszonyából következtetést vonhatunk le a származásra. A Chemisch­e Untersuchungsamt, Stuttgart, megvizsgálta ez alapon a Stuttgart környékén levő forrástüzeket. A stron­tium és bárium egymás közti viszonya 0.08-tól 7.0-ig válto­zott. Későbbi szennyeződés nem valószínű, így kétségtelenül megállapítható, hogy a víz melyik földrétegből származott. Amíg vizsgálat szerint Keuper és kagylósmész vizében az arány átla­giban 1, addig homokkő rétegből származó vízben ez az arány 6, h­as a­ból jövő vízben 6,16. Ami végül a gyakorlati hasznot illeti, a fluortartalmú ivóvizek a fogzománcot meg­támadják, még a kémiai úton ki nem mutatható nyomok­ban is, ezért a színképelemzés fluorra gyanús vízben nélkü­lözhetetlen. Eddig nem tulajdonítottak különösebb jelentősé­get a nyomokban előforduló foszfátoknak sem, pedig ez a nagy szénsavtartalmú vizek korrodáló hatását a csővezeté­kekben megakadályozza. Dr. Tyrman Miklós Világításszámítás a fénygörbék alapján. A belső világí­táshoz szükséges lámpák számának és fényerősségének meg­állapítását a hatásfokmódszer alapján oldjuk meg. Hammerer magas és nagy helyiségek világításának kiszámítására új módszert ad. E célból meghatározzuk azt a kört, melynek te­rülete egyenlő a megvilágítandó helyiséggel. E kör sugarából és a felfüggesztési magasságból adódó háromszög átfogójá­nak irányában a lámpatest fénygörbéjéből leolvassuk a fény­mennyiséget 1000 Lumenra, melyből a megvilágítandó terület egységére eső megvilágítás adódik. Ha ez Lv lux s ha a lám­pák száma n s ha L lux megvilágítást akarunk elérni, akkor az egy lámpára eső fényteljesítmény lesz F L X ' r nXL, Lumen, melyből a használandó lámpanagyság megállapítható. (ETZ. 1936. 1469. o.). Borus Ferenc: StuHgart nyári nureilen vn Fou«rb»ch — SluUgart "y«r5. Sturt FtuerWh Muri Stutto.. Feuírb. Veverek, siurcHen - 1. ábra. Szüretlen és szűrt víz színképe. Magyar Műszaki Múzeum, 1921—1937. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede.­­.. (ill. 1921-től kezdve LXVIII közlemény. A Magyar Műszaki Múzeum részére felajánlott és beérkezett adományok. 65. özv. Kölber Ernőné úrasszony ajándéka férjének, néhai Kölber Ernő MÁV főfelügyelő hagyatékából. 1. Díszes kivitelű nikkelezett bányamécsets K. E. monogrammal. Oriin­wald Testvérek és Schiffer cég ajándéka a nagyberezna­országhatárszéli vasút építésekor, az 1903—1905. években. —

Next