A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 71. évfolyam (1937)
1-2. szám - "Műszaki Múzeum Múzeum"
1937. II. 7. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 119 Rügendammot. A menettartam a Rügendammon át vezető szakasz megépítésével Berlin-Stockholmközt az eddigi 19 óra 15 percről 18 óra 30 percre csökkent. A Rügendammon az egyvágányú vasúti fővonalon kívül közút is vezet át (6 m széles, egyik oldalán 2,25 m gyalogjáróval). A Rügendaimm majdnem teljesen egyenes vonalban az újonnan épített Stralsund-Rügendamm pályaudvarról a Rügen-szigeten levő Altefahr állomásra vezet, a tengerszorosban levő Dannheim-szigeten át. A Danholm-szigetet a kontinenstől a Ziegelgraben nevű tengerszoros választja el, mely ezúttal a stralsundi kikötőbe vezető bejárat is. A hajóikra való tekintettel a Ziegelgrabenen át vezető 50+ 25+ 50 m nyílásos híd középső része felnyitható (külön a vasúti és külön a közúti rész). A híd építése alkalmával egyúttal a Ziegelgraben hajózócsatornáját is kibővítették. A Ziegelgraben-híd után a vasút és a közút a Dannholm-szigetre, majd a Strelasundon át vezet. A Rügendammnak ez a szakasza három részből áll: az első rész gát, a második híd, a harmadik ismét gát. A harrmadik rész után következik közvetlenül az alteráhri állomás. A Strelasundon át vezető híd hossza 550 m (10, egyenként 54 m-es nyílás), a Ziegelgraben-hídhoz hasonlóan szintén hegesztett, így ma a világ legnagyobb hegesztett szerkezete. A hídnál ilyen nagy hosszra azért volt szükség, mert a Strelasundban nagy szökőárak szoktak fellépni (kb. 25 évenként). A Rügendamm hossza Stralsundtól Altofahrig 2.5 km, az építési költségek 25.9 millió márkát tettek ki. Az építkezést 1932-ben kezdték meg és most fejezték be, úgyhogy az első vonat a téli menetrend életbeléptetésekor (1936 okt. 5-én) haladt át. (Organ, 1936, 19. sz. és Reichsbahn, 1935, 40. sz.) Szabó Dezső: A beton villamos kezelése a fagyveszély elkerülésére. Svédországiban és Svájcban az olcsó villamosenergia elősegítette ennek az eljárásnak kifejlődését, amely a téli építkezést is lehetővé teszi. A beton megszilárdulási ideje a levegő hőfokától függ, melegebb időben gyorsabb, hűvösebb időben tovább tart. Hogy a beton ne fagyjon meg, gyorsítani kell a megszilárdulási folyamatot az anyag hőfokának megfelelő emelésével. A friss betonban levő víz — a benne foglalt oldott tisztátlanságok következtében — villamos ellenállásának eredményeképpen áram bevezetése esetén felmelegszik. A megszilárdulás befejeztével nincs több szabad víz, a vezetőképesség megszűnik és ezzel az áramkör is megszakad. A gyakorlatban két eljárás használatos. A felszíni kezelés — amely mennyezetek, útburkolatok és tartógerendák készítéséhez használatos — a fűtésre a beton nedves felszínére egymás közelébe helyezett vaslemez elektródákat használ. A felszíni réteg a + és •— elektródák között megszilárdulván, ellenállása nő s a villamos áramot a beton belseje felé tereli, mígnem az egész tömeg megszilárdul. A másik eljárás inkább függélyes oszlopok, falak stb. készítésekor használatos. A deszkázat belső felületére mintegy 7 cm széles és 1 mm vastag lemezeket szögelnek. A szembenlevőket az áramforrással kötik össze. Vastagabb tömegek kezeléséhez a beton vasvázát is bekapcsolják az áramkörbe. Az eljáráshoz szükséges villamosenergia kb 20 C° hőfokemelkedést követelve meg, 25 kW/m*. A Bierme-i (Svájc) gázgyár építkezésekor 43 V áramot használtak. —4 C° külső hőmérséklet mellett közepesen +21 C° volt a beton hőfoka. Az áramfogyasztás 0.86 kWóm3IC° és a 0.03 frank/A Wó ár mellett 1 m3 beton kezelése 1.65 frankba került. Le génié civil No. 9. 1936. P 184. Tyrman Miklós: Ivóvíz színképelemzése. Legújabban a technika minden ágában előretör a színképelemzés jelentősége. Elve jól ismert: minden elem nagy hőfok mellett gázhalmazállapotában fényt bocsát ki, vonalas színképet adva. A spektográf a különböző hullámhosszúságú sugarakat szétválasztja. Az anyag hevítését Bunsera-láng, acetilénláng, villamos ív, legújabban nagyfrekvenciájú kisülés végzii. A vonalak helyéből teljes határozottsággal megállapítható az anyag mineműsége. A vonalak feketeségéből pedig a koncentráció fokaira lehet következtetni. A színképelemzési eljárás előnyei annak egyszerűségében, gyorsaságában és rendkívüli érzékenységében rejlenek. Kémiai elemzéssel ki nem mutatható kis mennyiséget, nyomokban előforduló elemeket is teljes határozottsággal meg lehet álapítani. Az ásványvíz gravimetrikus lithium meghatározása pl. legalább 1—2 liter próbamennyiséget követel meg, ezzel szemben a színképelemzés néhány köbcentimétert. Már 75 évvel ezelőtt Bunsen a Dürkheim-i ásványvízben a rubidiumot és a caesiumot színképelemzéssel fedezte fel. A módszer tehát nem új és most főkép az U. S. A.-ban, most kezdik általánosan használni. A legújabb időkben mindjobban felfigyelnek egyes nyomokban előforduló elemekre, melyek az életfolyamatra nagy befolyással lehetnek. Dr. K. Pfeilsticker cikkében beszámol a Neckar vizével 60 km szakaszon végzett kísérletei eredményeiül. A vonalak feketedését speciális fotométerrel mérték meg és minden elem koncentrációfokát az előzően kémiai úton meghatározott calciumra, mint alapanyagra vonatkoztatták. Az eredményeket igen tanulságos táblázat foglalja össze. Ebből jól megállapítható a szűrés hatása is: Si, Al, Ve, Cr és Pb úgyszólván teljesen kiszűrődnek, míg a többi oldott állapotban többé-kevésbé visszamarad. Jellemző a Neckar vizére a nyomokban található ehrom, a bőrgyárak közelsége következtében. Ezért fontos volt a folyó vizének szakaszonkénti elemzése. Megalapították, hogy bár a folyó saját tisztító hatása a Cr tartalmat általában normális határok között tartja, mégis a szűrés nélkülözhetetlen volt, de miként az 1. ábra szemlélteti, a szűrés után ivásra alkalmassá vált. Érdekesek a szűrőtelepen mért eredmények is. Fauerbachban a szűrőiszapban 0.9% Cr, 1.3% Zn és 0.3% Pb van. A színképelemzés további fontos kérdésre feleletet ad, jelesül a forrásvizek eredetére. A nyomok egymáshoz való viszonyából következtetést vonhatunk le a származásra. A Chemische Untersuchungsamt, Stuttgart, megvizsgálta ez alapon a Stuttgart környékén levő forrástüzeket. A strontium és bárium egymás közti viszonya 0.08-tól 7.0-ig változott. Későbbi szennyeződés nem valószínű, így kétségtelenül megállapítható, hogy a víz melyik földrétegből származott. Amíg vizsgálat szerint Keuper és kagylósmész vizében az arány átlagiban 1, addig homokkő rétegből származó vízben ez az arány 6, has aból jövő vízben 6,16. Ami végül a gyakorlati hasznot illeti, a fluortartalmú ivóvizek a fogzománcot megtámadják, még a kémiai úton ki nem mutatható nyomokban is, ezért a színképelemzés fluorra gyanús vízben nélkülözhetetlen. Eddig nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget a nyomokban előforduló foszfátoknak sem, pedig ez a nagy szénsavtartalmú vizek korrodáló hatását a csővezetékekben megakadályozza. Dr. Tyrman Miklós Világításszámítás a fénygörbék alapján. A belső világításhoz szükséges lámpák számának és fényerősségének megállapítását a hatásfokmódszer alapján oldjuk meg. Hammerer magas és nagy helyiségek világításának kiszámítására új módszert ad. E célból meghatározzuk azt a kört, melynek területe egyenlő a megvilágítandó helyiséggel. E kör sugarából és a felfüggesztési magasságból adódó háromszög átfogójának irányában a lámpatest fénygörbéjéből leolvassuk a fénymennyiséget 1000 Lumenra, melyből a megvilágítandó terület egységére eső megvilágítás adódik. Ha ez Lv lux s ha a lámpák száma n s ha L lux megvilágítást akarunk elérni, akkor az egy lámpára eső fényteljesítmény lesz F L X ' r nXL, Lumen, melyből a használandó lámpanagyság megállapítható. (ETZ. 1936. 1469. o.). Borus Ferenc: StuHgart nyári nureilen vn Fou«rb»ch — SluUgart "y«r5. Sturt FtuerWh Muri Stutto.. Feuírb. Veverek, siurcHen - 1. ábra. Szüretlen és szűrt víz színképe. Magyar Műszaki Múzeum, 1921—1937. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede... (ill. 1921-től kezdve LXVIII közlemény. A Magyar Műszaki Múzeum részére felajánlott és beérkezett adományok. 65. özv. Kölber Ernőné úrasszony ajándéka férjének, néhai Kölber Ernő MÁV főfelügyelő hagyatékából. 1. Díszes kivitelű nikkelezett bányamécsets K. E. monogrammal. Oriinwald Testvérek és Schiffer cég ajándéka a nagybereznaországhatárszéli vasút építésekor, az 1903—1905. években. —