A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 71. évfolyam (1937)

27-30. szám - "Magyar Műszaki Múzeum" - Egyleti közlemények

1937. VI. 27. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 21 .) TERVPÁLYÁZAT[ EREDMÉNYEK. A Pénzintézeti Központ tervpályázatán az egyes díjcso­portokon belü­l rangsorolás nélkül az eredmény a következő: I. díjat nyert: Arvó Károly—Gerstenberger Ágost, Dávid Károly—Müller László, Kiss Tibor—Gothárd Zsigmond, Lau­ber László, Vasvári László—Tóth Imre—Müller Antal. II. díjat nyert: Gyenes Lajos—Hübner Tibor, Rihmer Pál— Heim Ernő, Svastits Géza. Megvételt nyert: Hejsa Károly, Lehoczky György, Módos Ferenc—Wossala György, vitéz K­. Nászay Miklós, Vojtka József. A kötelező megvételeken felül ugyancsak megvételben részesültek Beke Ferenc—Szurmay Ferenc, Frank Ágoston— Goszleth Lajos, Komor Marcel—Sós Aladár, Stern Pál tevei. Beszámoló a szegedi országos mérnökvándorgyűlésről. Örömmel számolhatunk be a június hó 28—30-ig tartott szegedi vándorgyűlés teljes sikeréről, amit a szegedi osztály tevékenységének köszönhetünk. Elsősorban az osztály elnö­kéről, Hatolykai Pap Istvánról, a Szegedi Ármentesítő Tár­sulat vezetőjéről kell megemlékeznünk, akinek legfőbb segítő­társa volt Bokor Mihály főmérnök, a vándorgyűlés rendezője. Nem kevésbé illeti meg az elismerés Berzenczey Domokost, Szeged város vezető műszaki főtanácsosát, aki egyúttal elnöke a Magyar Városi Mérnökök Országos Szövetségének. Tulajdonképpen az ő munkásságának köszönhető a mérnöki vándorgyűlések újbóli megszervezése, mert a városi mérnökök 1921. óta tartott évenkénti tanulmányútával kapcsolatban ér­lelődött meg a Magyar Mérnök- és Építész Egylet nyári vándorgyűlésének az eszméje. (Meg kell jegyeznünk, hogy Egyletünk a távolabbi múltban több vándorgyűlést rendezett már. A legelső vándorgyűlés Kolozsváron volt.) A szegedit megelőzően Székesfehérvárott és Pécsett volt a közel­múltban Egyletünknek vándorgyűlése. Az ország kü­lömbö­ző vidékeiről összesereglett tagtársainkkal és helybeli mérnök­társadalommal együtt 1311 résztvevője volt az országos mérnök vándorgyűlésnek. A budapesti tagtársak csoportját az Egylet elnökségének az élén Pap Ferenc elnökünk vezette Bortnyák István bányaigazgatóval, o­ szágos vidéki alelnökünkkel együtt. Teljes egészében sike­rült lebonyolítani a Közlönyünk június 6-iki számában közölt gazdag program­mot. Legnagyobb vidéki városunknak a há­ború előtti, immáron patinás képét örvendetesen egészíti ki azoknak a hatalmas alkotásoknak a sora, amit néhai Klc­hk­sberg Kunó gróf, Szeged város volt képviselőjének tevé­kenysége és Szeged város közönségének áldozatkészsége emelt. Az első nap hamar telt el a sok látnivaló megtekinté­sével, amiknek szakavatott magyarázói voltak Bunócz Károly, a városi vízmű vezető gépészmérnöke, Pongrácz Albert gáz­gyári és villanytelepi igazgató, Derzenczy Domokos műszaki főtanácsos és szegedi kartársaink, az autóbuszkörút fáradha­tatlan cicerónéjai. A vándorgyűlés Szeged város előkelőségei­nek részvételével Vedres István a száz évvel ezelőtti Szeged zseniális mérnöke emlékének áldozott az első napot bezáró serlegavató vacsorán, amin dr. Veress Gábor, korm­. főtaná­csos mondta az avatóbeszédet. A Péter-Pál napi vándorgyű­lésen Papp Ferenc országos elnökünk látta el az elnöki tisztet és megnyitó beszédében hangoztatta a mérnök önálló műkö­désének a szükségességét az ország előrehaladása érdekében. Az Iparügyi Miniszter képviseletében megjelent vitéz Petn­e­házy Antal államtitkár, továbbá eljött, dr. Shvoy Kálmán a vá­ros országgyűlési képviselője és dr. Katona István tanácsnok, a város polgármesterének képviseletében. Figyelemreméltó volt a város képviselőjének a felszólalása, amelyben ki­hangsúlyozta megbecsülését a magyar mérnökök alkotó­készsége iránt és azt az országos érdeket, amelyik megkí­vánja, hogy minél több alkotni tudó mérnök kerüljön ve­zető helyre. Mély hatást váltott ki a hallgatóságból Biró Zoltánnak, a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szö­vetsége elnökének lendületes előadása a fagazdálkodás je­lentőségéről. Ugyancsak feszült figyelemmel hallgatta vé­gig a közgyűlés közönsége Berzenczey Domokos műszaki fő­tanácsos beszámolóját a város legutóbbi 12 évében létesített 50 millió pengős beruházásról. A gyűlést követően a mér­nök és építész társadalom nagyjainak szobrait és emlékmű­veit koszorúzták meg. Az ünnepi díszebéd után az értékes Városi Múzeumban ismertette Hergár Viktor főmérnök a Vedres relikviákat. A repülőtéren Nagyiványi Fekete Dezső kartársunk a szegedi faipari iskolában készült vitorlázó re­pülőgépeket mutatta be. A fehértói 1000 holdas városi tógaz­daság megtekintése és szegedi halvacsorája tett pontot a második nap dúsgazdag programjára. A harmadik nap a 30.000 holdas mezőhegyes­ ménesbirtok alapos megtekintésé­vel telt el. A­ kartársakat búcsúztató ebéden Feyér Gyula ny. min. tanácsos méltatta a vándorgyűlés jelentőségét. Re­méljük, hogy a jövő évi, valószínűleg debreceni vándorgyű­lésünkön még nagyobb számban vesznek részt kartársaink, hogy értékes tapasztalatokkal és a kellemesen eltöltött na­pok emlékével fokozzák a kortársi együttérzést. H. l—t Előadássorozat a jenai Zeissműveknél. F. évi szeptember 22—24-ig Jenában a Zeissinűvek elő­adássorozatot tartanak optikai mérőeszközökről, a spektrál­analizis, fémmikroskopia, stb. kérdéseiről. A résztvevők száma korlátozott, azért előzetes jelentkezés szükséges. Az előadássorozat programmja a következő: Prof. Dr. Hanemann, Berlin: Institut fiir Metallkunde der Techn. Hochscliule: Geschwindigkeit der Vorgánge in Metallegieruugen (mit Filmvorführung). Prof. Dr. Pomp, Düsseldorf, Kaiser-Wilhelm-Institut fiir Eisenforschung: Klii­rung der Ursachen von Fehlern bei der Verarbeitung von Kisen und Stahl, l)r. habil. Scheil, Stuttgart, Keiser-Wilhelm-Institut fiir Metallforschung: Über das Hiirten von Stahl. Dr. M. Hansen, Berlin: Leictmetallogierungcn und deren Anwendungen. Prof. Dr. Gerlach, München, Physikalisehos Institut der Universitat: Fortscliritte in der spektralanalyti­schen Methodik. Dr. Kaiser, Jena: Beitráge zur quantitativen Spektralanalyse von Leichtmetall-Legierungen. Dr. Ramp, Jena, über verschiedene spektralanalytische Untersucliungen fiir Industrielaboratorien. Dr. Ginsberg, Lautawerk: Neue photometrische Metlioden in der Leiehtmetallanalyse. Prof. Dr. Kienzle, Berlin, Lehrstulil und Versuchsfeld fiir Betriebs­wissenscliaft u. Werkzeugmaschinen der Techn. Hochschule: Wege zum zuverlassigen Werkstiiekmas. Dipl.-Ing. Claassen, Kttlingen: Überwachung der Zahnradherstellung. Prof. Dr. Bernát, Dresden: Institut fiir Messtechnik u. Áustausehbau der. Techn. Hochschule: Zahnradprüfung. Nichtcilcin, Jena: Proj.ktiod in der Messteehnik. Tudósítás az Anyaegyletben elhangzott szakosztályi ülésekről. A gépészeti, elektrotechnikai és gyáripari, valamint a bányászati és kohászati szakosztályok 1937 február 10-én, szerdán 11. u. 11 órakor tartott együttes ülésének jegyzőkönyve. Schőn Győző elnök üdvözli a megjelenteket és bejelenti, hogy a mai ülés egyetlen tárgya Ordódy János „Járművek gáz­fejlesztőjének megvizsgálásáról" című előadása, mely beveze­tője annak az előadássorozatnak, amelyek Prohászka és Máth­é kartársak már bejelentettek. Felkéri az előadót elő­adásának megtartására. Az előadó a járműveken alkalma­zott gázgenerátorok vizsgálatánál tapasztalt eredményeket tárja fel. Hozzászólnak: Dr. Szabó Gusztáv; a technikusnak minden problémát fel kell tárni, mert eljön az idő, amikor a kutatások eredményét az ipar felhasználja nemzetgazdasági problémák megoldására. Dr. Treer Mór: örömmel fogdaja az előadásban megjelölt vizsgálati irányokat. Móry Béla: az előadó indokolásához a propaganda szükségességét hangoz­tatja, aminek első pontja ez az előadás. Rámutat az adó­ügyi intézkedések hiányára, ami a generátorral hajtott jár­művek elterjedését gátolja. Horváth kortárs: a szakosztály missiója, hogy a fagáz motor elterjedésének érdekében a­, illetékes körök figyelmét felhívja. Elnök kéri a javaslat írás­ban való benyújtását, hogy a működő bizottság foglalkozzék vele. Ordódy János előadó reflektál a felszólalásokra és rá­mutat arra, hogy ezen a téren még sok vizsgálat tétessék. Az Államvasutak már tettek javaslatot, azonban addig, míg a magángazdaság nem érdeklődik az ügy iránt, nem sok ered­ményt lát ettől. Elnök köszönetet mond és az ülést 8 órakor bezárja. Clemens Pál, sz. o. jegyző. Az út-, vasút- és hídépítési szakosztály és a gé­pészeti , elektrotechnikai és gépgyári szakosztály 1937 február 18-án tartott együttes ülésének jegyzőkönyve. Sel­meci Z­öschl Imre elnök üdvözli a megjelenteket, bejelenti, hogy az ülés egyetlen tárgya dr. Ing. Wolfgang Steinbauer, a berlini Siemens-Schuckert Művek cégvezetője a „Höllentali vasúti vonalon közlekedő 50 periódusú villamosmozdonyok" ismertető előadása. Német nyelven üdvözli az előadót és fel­kéri előadásának megtartására. Az előadó elsősorban azokat az okokat sorolta fel, melyet Németországot, Svájcot, Auszt­riát, Norvégiát és Svédországot évekkel ezelőtt arra indította, hogy nagy vasúti üzemeiket 16a/s periódusú, egyfázisú áram­mal táplálják, jóllehet ez a rendszer pl. Németországban is kiválóan bevált, — jelenleg Németországnak kb. 1885 km. ily­módon villamosított vonala van üzemben, — mégis nagy­szabású kísérletet kezdeményezett a Németbirodalmi Vasút a Höllentalbahn 50 periódussal táplált vonalán, melynek meg­valósulására nem kis mértékben szolgált indítékkal a Magyar Kir. Államvasutak Budapest—hegyeshalomi vonal villamosí­tása alkalmával végzett úttörő munka. Kiemeli a Kandó-

Next