A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 71. évfolyam (1937)

31-36. szám - "Magyar Műszaki Múzeum" - Egyleti közlemények

248­­4 Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXXI. köt. 17—18. szám. A város közvilágítása ma sem mondható kielégítőnek. Ennek okai az utolsó évtizedek eseményeiben rejlenek. A há­ború folyamán csökkentett lámpaszámot máig sem sikerült visszaállítani. Ma 750 különböző rendszerű (Auer, invert, gombaégés) gázlámpa van használatban és 700 villamoslámpa. A törekvés a gázvilágításról a villanyra való fokozatos áttérés egyrészt, mert a gázvilágítás Szegeden drágább, mint a villany, másrészt pedig a gáz előállításához szükséges kül­földi szén behozatala nemzetgazdasági szempontból káros. A világítási vállalat 8 éven át 3—3 km új vezetékkel tartozik az áramszolgáltató hálózatot gyarapítani s így foko­zatosan a külvárosok villamos áramellátása is bekövetkezik. A villamostelep ezidőszerint új gőzturbina és kazán beszerzésével teljesítőképességét mintegy 100%-kal fokozta s az ezekkel kap­csolatos építkezések is külön érdeklődésre tarthatnak szá­mot. A vállalat által a most tárgyalt időszak folyamán tel­jesített beruházások értéke 4.200.000 P. A fogadalmi templom nagyszabású építkezése Foerk Ernő tervei szerint és a mérnöki hivatal vezetésével 1930-ban véget ért. A házikezelésben végrehajtott munkák kifogástalan és takarékos végrehajtásában Ottovay István építészmérnök épí­tőmesteri közreműködése szolgált nagy segítségül. A templom hatalmas építménye különösen érdekes művészi és technikai berendezéseket tartalmaz. Márton Ferenc remekművű mozaik­jai és freskói, Muhics Sándor falfestményei, Tóth István szob­rai, a szebbnél szebb oltárok és üvegfestmények, az ornamen­tális bronz, márvány, alabástrom és műmárványrészletek a gyönyörködtető látnivalók tömegeit nyújtják a szemlélőnek. Az orgonát művészi kivitele és mesteri megoldása Európa méretre második, de valójában első ilyennemű alkotásává te­szik. A villamos harangozógépek 5 harangot működtetnek, köztük a 100 mázsás Hősök harangját. A templom legújabb értéke néhai gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek, a város felejthetetlen jótevőjének művészi síremléke, Kertész K. Róbert és Ohmann Béla műve. A templom létesítési költ­ségei 3,5 millió pengőt tesznek ki. A fogadalmi templommal egyidejűen nagyszabású bérház építkezéseket is hajtott végre a város a 20-as évek folyamán mutatkozni kezdő lakásínség enyhítésére. Nyolc új bérpalota és egy emeletráépítés épült összesen 3.966.000­­ költséggel. Az általában modernül és minden kényelemmel felszerelt bér­házak építési költségei mi­ként 23.30 és 29.65 P egységárak közt váltakoztak. Nevezetes ebből az időszakból a város két nagyobbszabású iskolaépítkezése is, a női felsőkereskedelmi és elemi iskola 300.000 és az iparostanonciskola 475.000 P költséggel. Megemlítendők még a köztisztasági telep munkásházának 256.000, a hajléktalanok menhelyének 70.000 s az újszegedi plé­bániának 36.000 P-s építkezései is. Ezek az építkezések mind a városi mérnöki hivatal terve­zése alapján és vezetésével bonyolódtak le és mind külső ki­képzésükben, mind célszerű belső be­rendezésükkel megelége­dést sikerült kiérdemelniük. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy kivétel nélkül az előirányzott költ­ségeken belül épültek fel. Előadó ezután az elmúlt 13 év folyamán történt események legfontosabbikára, az egyetem végleges elrendezésére tért át. Az 1921-ben idemenekült s ideiglenesen elhelyezett kolozsvári egyetem végleges elhelyezésének kérdése 1925-ben került napi­rendre. Hosszas viták után, melyekben a helyi szétágazó tö­rekvések mellett az illetékes miniszteriális tényezők s a ter­vező építész véleményét is le kellett küzdeni, nem volt nehéz a nagylátókörű s világos áttekintésű kultuszminisztert, gróf Klebelsberg Kunót meggyőzni arról, hogy mind az egyetem, mind a város érdekében csakis a belvárosi elhelyezés lehet megfelelő. A döntő miniszteri szó a régi Tabán-szerű bel­város zegzugos utcája, legnagyobb részben apró, ócska, árvíz­előtti házakkal beépített részét jelölte ki. Ezen a területen, a város szívében, melyet magas fekvése miatt az árvíz nem pusztított el, a telkek és utcák szabályozatlansága még nagyon sokáig nem engedte volna meg rendes városrész kialakítását. De az egyetem céljaira ezeket a területeket 2.654.844 P költ­séggel sikerült kisajátítani s 60 épület lebontásával egy csa­pással megoldani eme régi városrész rendezését. Itt épült fel először Korb Flóris tervei szerint 5 klinika s ma itt áll az új egyetemi városrész nemcsak Szegednek, hanem az egész országnak büszkeségére. A néhai nagy kultuszminiszter soha el nem múló érde­meket szerzett a város fejlesztése körül már ezzel az elhatá­rozásával is, de nem kevésbbé azzal, hogy magáévá tette Dr. Glattfelder Gyula csanádi püspök zseniális gondolatát s en­nek megfelelően az egyetemi építkezésekkel kapcsolatba hozta a Fogadalmi-templom környékének olyan művészi kialakítá­sát, mely azt a világ egyik legszebb terévé teszi. Nem lehet elhallgatni, hogy a szerencsés helyzetnek, amelybe a város így jutott, nem kevésbbé értékes és érdemes tényezője volt a csa­nádi püspök, aki a kultuszminiszter elgondolását habozás nél­kül magáévá téve és tovább fejlesztve, a püspöki palota, sze­minárium és Szent Imre kollégium építkezésével kapcsolódott bele a tér megalkotásába. E nélkül a családi vagyonából is nagy áldozatokat jelentő elhatározása nélkül aligha jutott volna el a megvalósításhoz Rerrich Béla pályadíjnyertes terve. Ma már készen áll a klinikák csoportja mellett a Dóm­ tér és a létrehozásuk érdekében hozott áldozatok meghozták a várt eredményeket. A város az egyetem céljaira eddig 7,992.013 P-t fizetett ki. Az állam által elvállalt építkezések egy része ugyanis még nem készült el. Az állam az egyetemekre eddig 13,405.647 P költ­séget fordított. Az egyetemi építkezésekkel kapcsolatban em­lítést érdemelnek a Polgári iskolai Tanárképző céljaira tör­tént átalakítások és a Waelder Gyula kiválóan sikerült tervei alapján felépült új gyakorló polgári iskola. A dómtéri építkezések néhány fontosabb részletéről meg­emlékezve előadó felhívta a figyelmet a tér klinkerarchitek­túrájára, mely egyike hazánk legkiválóbb építészeti alkotá­sainak, kitűnően keretezve be a Fogadalmi-templomot, a te­ret s annak stílszerű burkolatát. Az árkádok alatt a törvény­nyel statuált Nemzeti Emlékcsarnok változatos és érdekes plasztikai alkotásai őrzik hazánk nagyjainak emlékét, a templommal szemben pedig érdekes zenélő és játékos óra ra­gadja meg a látogatók figyelmét. A püspöki palota nemes ízlésű belső kiképzésében választékos művészettel megalkotott és Leszkovszky György freskóival díszített házikápolnáé a vezető szerep. A Dóm-téren áll a város legrégibb műemléke is. A régi Demeter-templom tornyának bontása alkalmával abból meg­lepetésszerűen egy XIII. századbeli primitív téglagótikával épült torony került elő. Ezt az értékes építészeti alkotást sikerült a lebontástól megóvni, helyreállítani s baptistérium­szerűen kiképezve, egyik legértékesebb műemlékünkként meg­őrizni. Belsejét Aba-Novák Vilmos kiváló freskói díszítik, be­járatát az ötletes élet kapuja zárja el. A Gizella-tér kialakulására döntő volt az ugyancsak gróf Klebelsberg elgondolása szerint a Boldogasszony-sugárút be­torkolásában felépített Tanítói Internátus. A sugárutat három ívben átboltozó s a Horthy Miklós internátushoz csatlakozó hatalmas építmény alkalmat adott arra, hogy a város 10.000-et meghaladó hősi halottjaival szemben kötelező kegyeletét le­rója. Pálfy József polgármester elgondolása szerint itt léte­sült a Hősök kapuja, mely imponáló méreteivel, Aba-Novák Vilmos freskóival és Lőte Éva szobraival megkapó művészet­tel és magában álló eredetiséggel fejezi ki a megörökíteni kívánt eszmét. A palotának s a hősök kapujának tervezésével Pogány Móric emelte hírnevét. A közelben készült el az idén Kopetzky Raul tervei sze­rint az Országos Társadalombiztosító Intézet impozáns új székháza. A klebelsbergi iskolaépítési akcióban épült fel még a ró­kusi szép, új elemi iskola és tornacsarnok is Hültl Dezső ter­vei szerint. Az utolsó évek súlyos gazdasági viszonyai mint a többi városokra, úgy Szegedre is rákényszerítették az inségmunkák egészségtelen és improduktív rendszerét. A végrehajtott ilyen természetű munkák közül a legértékesebbek a különböző fel­töltések voltak. Ezek közt nevezetesebbek: a Kisbúvár-tó, a Mars-tér s a Csillag-tér feltöltése, az árvédelmi töltések erő­sítése, a felsővárosi leventepályák, a homokrakodó és több más kisebb terjedelmű munka. Ezek során hajtották végre a Széchenyi-tér nyugati részének átrendezését is, melynek ke­retében Pásztor Jánosnak a romboló s áldást hozó vizet jel­képező művészi szoborcsoportozataival díszített vízmedence létesült. Ezzel az átrendezéssel Lechner és Pártos nevezetes városházépületének jelentékenyen jobb érvényesülését is si­került biztosítani. A mult évben a város saját kezelésébe véve egyesítette az újszegedi homokpartot s az inségmunkák során megteremtette a hatalmas élővizi strandfürdőt, mely méreteivel, bársonyos homokjával s a Tisza lágy és enyhe vizével egészen külön­álló helyet foglal el a partifü­rdők sorában. Az inségmunkák során feltöltött Kisbúvártó­l a dohány­gyár üres telkének felhasználásával építette meg az Állam­vasutak Szegedi Üzletvezetőségének Sportegyesülete új sport­telepét, mely a maga nemében egyike a legkorszerűbb és leg­tökéletesebb intézményeknek. Ugyancsak inségmunka során jött létre a régi szeszgyár telkén létesült levente sportpályával kapcsolatos egyetemi sporttelep is, mely szintén nagyszabású és nagyjövőjű alkotás. Az utolsó 6 év folyamán így végzett inségmunkák vég­összege 600.000 pengőre tehető. A város belterületén végrehajtott nagyszabású munkák

Next