A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 71. évfolyam (1937)

47-48. szám - Szakirodalom - "Magyar Műszaki Múzeum" - Egyleti közlemények

334­­4 Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXXI. köt. 17—18. szám. Bizottság igazgatója elnökölt, aki előadta azt, h­ogy az eddig különböző utakon haladó idevágó törekvések összefoglalására és helyes irányba terelése végett szükségessé vált külföldi példák nyomán egy egységes szervnek a létrehozatala abból a célból, hogy a h­azai származású fa, faszén, barnaszén, a mes­terséges benzin, mezőgazdasági és ipari szesz és szeszkeverékek, továbbá földgáz és világítógáznak motorhajtó anyagként való alkalmazása végett a megfelelő előtanulmányok és kísérletek elvégeztessenek és ezek alkalmazásának előmozdításához a szükséges kormányhatósági intézkedések megtörténjenek. Ki­emelte e kérdésnek úgy gazdasági, mint nemzetvédelmi szem­pontból való igen nagy jelentőségét s azt, hogy ez a kérdés a hazai anyaggazdálkodás racionalizálásának egyik fontos lépése. Hoyos Miksa gróf magy. kir. titkos tanácsos és Fejér Gyula min. osztályfőnök, Magyary Vilmos alezredes fel­szólalása után a meghívottak egyhangúan elfogadták a bizott­ság megalakulására vonatkozó javaslatot. Azonkívül megválasztottak 12 tagú végrehajtó bizottsá­got, amelyben az Ipari, Kereskedelmi, Földművelésügyi, Pénzügyi és Honvédelmi Minisztériumok képviselői, továbbá Budapest Székesfőváros, a Posta, a Műegyetem, a Szeszér­tékesítő Zrt., a Mateosz, a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet és az érdekelt gyárak képviselői helyet foglalnak. A bizottság elnökéül Láng Gusztáv vezérigazgatót, a Ma­gyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének elnökét választották meg, társelnökök pedig Horthy István miniszteri tanácsos, az Állami Gépgyár helyettes vezérigazgatója, Ordódy János miniszteri tanácsos, ügyvezető elnök pedig Kelemen Móric, a MAB­ igazgatója lett. Főtitkárrá pedig Móry Béla dr. vegyészmérnököt választották meg. Az újonnan megválasztott tisztikar nevében Horthy István miniszteri tanácsos mondott köszönetet, aki kiemelte azt, hogy a bizottság megalakulását igen nagy jelentőségű­nek tartja és a legnagyobb készséggel áll ennek az ügynek a szolgálatában. Ezután Móry Béla dr. számolt be a szeptember havában Rómában tartott „Motorhajtó pótanyagok nemzetközi kongresz­szusáról", amelyen 26 nemzet képviseletében 300 delegátus vett részt. Előadta azt, hogy a benzinpótló motorhajtóanyagok külföldön mind nagyobb elterjedést nyernek, amit igazol az, hogy pl. Olaszországban már közel 3000, Franciaországban pedig 4000 gázgenerátoros teherautó és autóbusz áll üzemben. A római kongresszus behatóan foglalkozott a szilárd, cseppfolyós és gáznemű motorhajtóanyagok kérdésével és a mesterséges benzin gyártásának problémájával. Végül rámutatott arra, hogy Magyarországon ezen a téren is mennyire el vagyunk maradva, mert mindössze 10 teher­kocsi és 20 traktor fut benzinpótló tüzelőanyaggal. Előadta azt is, hogy míg Magyarországon a mesterséges benzin előállí­tása csak üzemi kísérlet mértékéig nyert Péten megvalósítást és a kérdés továbbfejlesztése megakadt, addig külföldön, különösen Németországban ez igen hatalmas mértékben fejlő­dött ki. Üdvözölte a Budapesti Gázműveknek azt a törek­vését, amellyel a városi gáz használatát teherkocsikkal igyekszik kikísérletezni. Ezért nálunk is elérkezett a cselekvésnek az ideje. Szük­séges, hogy minél hamarább messzemenő tudományos és gyakorlati kísérleteket és vizsgálatokat végezzünk, már csak azért is, hogy a hazai nyersanyagok felhasználását ezen a téren is minél nagyobb mértékben lehetővé tegyük. Móry Béla dr. előadásáért az elnök mondott köszönetet és kiemelte azt, hogy úgy az előadónak, mint Magyaror­szágnak különös megtiszteltetése volt az, hogy az előadót a római kongresszus egyik szakosztályának elnökévé válasz­totta. Tudósítás az Anyaegyletben tartott szakosztályi ülésekről. A mű- és középítési szakosztályok 1937. évi április hó 26-án tartott szakosztályi ülésének jegyzőkönyve. Padányi Gulyás Jenő elnök menyitja az ülést, üdvözli a megjelenteket, köz­tük Lamotte alpolgármester, Wossala, Kempelen, Király és Szepesvári tanácsnokokat és felkéri Orbán Ferencet az óbudai hídfő környékének rendezése című pályázat zsűritagját, hogy napirend előtt a pályázat eredményét közölje a sz. o.-okkal. Miután a felkért bejelenti, hogy a pályamunkák a Műegyete­men megtekinthetők, felolvassa a díjazottak neveit (L. Közlöny 1. évi 17—18.-ik számában). Végül bejelenti a felszólaló, hogy a pályázatot május 10-én szakosztályi ülés ker­etében részlete­sen ismertetni fogja 6 órai kezdettel. Ezután az elnök felkéri dr. Szerényi Ödön székesfővárosi főmérnököt „Magasépítési racionalizálás és az iparügyi minisz­ter által kiadott új vállalati munkafeltételek" című előadásá­nak megtartására. Az e­lőadó ismertetése szerint az elmúlt év novemberében az iparügyi miniszter életbe léptette a magasépítési munka­körbe tartozó építészi munkák új országos érvényű feltételeit és ezzel az ország területén minden közmunka egységes végre­hajtásra kényszerül. Az új munkafeltételeket a Magyar Racio­nalizálási Bizottság meghívására a magasépítési munkaterület legkiválóbb szakembereinek támogatásával szerkesztették meg a szerkesztőbizottságok, melyekben az iparügyi minisztérium, a főváros és a magánépítészi kar képviselői vettek részt. Az új vállalati feltételek életrehívója az egész kultúrvilágot át­fogó új mozgalom: a racionalizálás. Az ipar képviselői, a mű­szaki tudományok legkiválóbb reprezentánsai és a hatóságok kiküldöttei együttesen végzett barátságos munkával megszer­kesztették az új szabályozást, mely hivatva van arra, hogy év­tizedekre kiható új gyakorlatot teremtsen a magasépítés terü­letén. Tárgyllja azokat a anyagokat, melyekkel az építőipar az utolsó 25 évben dolgozott, utal a szabványosítás eredményeire, a legújabb gyártási és eljárási módszerekre; egyes helyeken, ahol önkényesnek látszott, utasításokat ad a szerkezetek tervezé­sére és mértetezésére is. Igyekszik biztosítani a vállalkozási munka jóságát és az ajánlattétel egységességét azzal, hogy az egyes esetekben minden kétséget kizáróan megmondja, hogy a költségvetésben kiírt fogalmak alatt mit kell érteni és azt hogyan kell elkészíteni. Egységes elnevezéseket használ és az elkészítés módját is egységes fogalmazásban adja. Nagy előnye még az új feltételeknek, hogy az elszámolás kérdését is egységesen rendezi. A hangsúly itt az egységes meghatározáson van, mert az elszámolásban az fontosabb minden más kérdésnél és meg­előzi sorrendben a helyességet is. A szerkesztőbizottság a kö­vetkező feltételeket készítette el: magasépítési földmunka, kő­műves- és elhelyező­ munka, vasbeton szerkezetek, kőfaragó­munka­, műkő- és szobrászmunkák, víz ellen szigetelő és ma­gas, valamint mély építményekkel kapcsolatos aszfaltmunkák, ács-munka, tetőfedő-munka, bádogos-munka, épület asztalos­munka, mázolás, üvegezés, fa- és vászonredőnyök, fapadlózás, az épület belső burkolása, szobafestés, falkárpitozás, cserépkályhák, vaskályhák és takaréktűzhelyek vállalati feltételei. A feltételek intézkednek minden esetben arra nézve, hogy az egyes munkákat hogyan kell elkészíteni, ha a költségvetés szövege erre nézve részletes utasítást nem ad és ezzel a munkák végrehajtása egyértelművé válik. A szöve­gezésben a feltételek sehol sem utalnak közmunkákra; azt, aki­nek a részére a munka készül, egyszerűen megrendelőnek ne­vezi. Ennek az általános érvényű fogalmazásnak az a célja, hogy a feltételek használatát a legszélesebb körben lehetővé tegye és különösképen az, hogy azokat magánszemélyek is használhassák. Az új feltételek szabályozzák a megrendelő és a vállalkozó jogviszonyát és pedig egyenlő feltételek mellett, ami bizonyos mértékben újítást jelent, mert a régi feltételek a vállalkozó érdekeit védő rendelkezéseket nem igen tartal­maztak. A feltételek betartása a vállalkozó részéről csak akkor kívánható meg, ha azt a megrendelő is betartja és már a költ­ségvetési kiírás készítésekor ügyelembe veszi. A kölcsönös kö­telezettség érzése fogja biztosítani azt, hogy a feltételek mi­előbb átmenjenek a gyakorlatba. Ennek az lesz a következ­ménye, hogy a magasépítési munka színvonala megjavul, ami esetleg bizonyos áremelkedést von maga után. Ez azonban csak viszonylagos lehet, hiszen közismert tény, hogy nincs drágább, mint a kontármunka. Az új munkafeltételek mara­déktalan érvényesítésével talán csökkenteni lehetne a verseny­tárgyalásokon tapasztalható árrombolást és újra jogaihoz le­hetne segíteni a tisztességes munkát. Az építőiparban még mindig használatos a pallérnyelv, mely elrontott német sza­vakkal teszi bizonytalanná a szakkifejezéseket. Az új feltételek minden anyagra, szerszámra és munkára megfelelő magyar szavakat adnak és ezzel módot nyújtanak egy tisztán magyar műszaki nyelv meghonosítására. Az építőipari munka megszer­vezése fontosságánál fogva a legelsőrendű feladatok közé emel­kedik s ezért remélhető, hogy az új feltételek a nemzeti újjá­építésben eredményt fognak elérni. Az előadás végeztével Sándy Gyula hozzászólásában üd­vözli azt a tényt, hogy az új „vállalati munkafeltételek" álta­lános érvényű fogalmazásban szövegeztetett és így nem csak közmunkákra vonatkozik. A túlzó kívánalmak ijesztő szövege­zésének mellőzése ármérséklő hatással lesz. Padányi elnök örö­mének ad kifejezést az elvégzett nagy és beható körültekintést igénylő munka befejezése felett, örömmel látja az elferdített idegen szavak kiküszöbölésére fordított igyekezetet. Az elszá­molások ismertetett ,módjait a mérnöktársadalom nevében üdvözli. Ezután az elnök a közp. járásbíróság átiratát ismerteti, mely egy honorárium kérdésben kér felvilágosítást a műk. bizotts. javaslatára a sz. o.-ok az átiratot elintézés végett a hon. biz. elnökének, Sándy Gyulának adják át.

Next