A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 71. évfolyam (1937)

3-4. szám - Egyleti közlemények

1937. II. 7. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1 19 lett sugár 60 m, az elméleti határ 4—5-szöröse. 9. A 0,3— 0.4% vanádiumtartalom növeli a szilárdságot, az anyagot kopással sze­mben fellen­állóbbá teszi, emellett a h­egeszíthető­séget is fokozza. Hasonló viselkedésnek az austenites-man­gán acélok is. 10. A kerék és sín kölcsönhatását vizsgálja kopásnál. A gyakorlati megfigyelések igen értékes anyagot szolgáltatnak. 11. A hideghengerlé­s által előálló nagy belső feszültség a megengedhető változó — az üzemből eredő — feszültségek mértékét leszállítja és gyakori síntörésekre vezet. Ilyen törés még a f­els­zü­l­tsége­s osztásban beálló vál­tozást is előidézhet. 12. A Spindel-féle próbagép működését ismerteti. A kopás összefüggését a mechanikai tulajdonsá­gokkal és a kémiai összetétel befolyását vizsgálja a szilárd­sági adatokra. 13. A japán államvasutak kísérleteiben a görbületekben fekvő síneiket grafitkenőccsel konták, minek következtében a kopás mintegy 75%-kal csökkent is. A belső feszültségek az előadók feltevése szerint nem befolyásolják lényegesen a sínek állandó igénybevétellel szemben mutat­­kozó ellenállását. 15. A francia államvasutak Sperry-rend­szerű vizsgáló kocsijával a sínekben levő rejtett repedések létezését és helyét abszolút biztonsággal meg lehet állapítani. 16. A sínek átvételekor ajánlatos a dinamikus lökésszerű igénybevételre is vizsgálatokat végezni (ütőpróba). 17. A különböző feszültségek áttekintése. A Winkler és a Zim­m­ermann-f­éle számítási eljárásokat ismerteti és bírálja, majd irányelveket nyújt pontosabb számításhoz. 18. Nemcsak a sínek anyagát kell javítani, de új eljárások szükségesek a felépítmény kivitelére is, hogy annak élettartamát növel­jék. 19—20. Váltók nagyobb igénybevétele. A perlites elek­tromangán acélból készült részek növelik a tartósságot. 21. A bpesti HÉV hegesztett síncsatlakozásainak kísérleti és gazdasági vizsgálatáról számol be. 22. Rugalmasan ágyazott, a hézagmentes, egyenes sínpálya rugalmas stabilitásának ma­tematikai számítását ismerteti. 23. A hosszú sínek hőtágulá­sának helyszíni mérési eljárásáról és ennek eredményéről ad számot. 24. A Walter-féle hüvely ismertetése. 23. Különböző minőségű sínek hegesztésére vonatkozóan, különböző ele­ktro­dákkal végzett, kísérletekről számol be. 26., 27., 28. és 29. A csatlakozások autogénhegesztéséről szól. Leírják a Böh­­le,r—X csatlakozás kiviteli eljárását és összehasonlítják a csavarozott csatlakozásokkal ütő, hajlító és pulzátor kifára­dási­­kíisérleteik alapján. 30. Villamos kábel összekö­tések hegesztése sínvégekhez. Autogén- és ívhegesztéssel acél- és rézelektródákkal egyaránt, jó eredményeket értek el. 31. Az olasz államvasutaknak sínhegesztések körül szerzett elektromos ív használatával szerzett tapasztalatairól sz­ámol be. 32. A MAV therm­it és thermoxid hegesztést alkalmaz. A különböző eljárások összehasonlítása nem mutatta egyik­nek sem fölényét. Hogy melyik eljárás használandó, azt a mindenkori adottságok, a hegesztés célja és a gazdaságosság kérdése fogja eldönteni. 33. A különböző eljárásokkal he­gesztett csatlakozások hajlítási vizsgálatai. A bpesti labo­ratórium feszültség mérésére szolgáló berendezéseinek le­írása. 34. A felületek mikrostrukturájának hegesztéskor be­álló változását mutatja be képekben. Hegesztés előtt a csi­szolat perlites, utána martensit­es lesz. — A név befejezésül az egyes hozzászólásokat közli, majd a budapesti Közlekedési Múzeum anyagát ismerteti röviden. Dr. Tyrman Miklós: Egyleti közlemények. SZEMÉLYI HÍR. A Kormányzó Úr megengedte, hogy Madarász Viktor m. kir. kormányfőtanácsos, nyr. államvasúti igazgatóhelyettes tagtársunknak — nyugalomba vonulása alkalmából — értékes és eredményes szolgálataiért elismerése tudtul adassék. A M. M. és É. E. soproni osztályának meghívására Padá­nyi Gulyás Jenő, egyletünk műépítészeti szakosztályának el­nöke, 1936. nov. 5-én előadást tartott A magyar falu építé­szete, különös tekintettel a helyi adottságok megőrzésére címmel. Az előadás iránt mind a szakkörök, mind a nagy­közönség részéről nagy érdeklődés nyilvánult meg s a Mű­egyetem elektrotechnikai tanszékének előadótermében nagy­számban megjelent előkelő hallgatóság soraiban helyet fog­lalt dr. Sopronyi-Thurner Mihály polgármester is. Az előadást Vándor Zsigmond mint tanácsos, a soproni osztály elnöke vezette be, kiemelve, hogy a technikai és különösen az építészeti kérdések a mai időkben egyre nyer­nek fontosságban. Padányi Gulyás ,Tenő elöljáróban egyle­tünk elnökének, dr. Wälder Gyula műegyetemi tanárnak üd­vözletét tolmácsolta s annak a reményének adott kifejezést, hogy ez az alkalom is szorosabbra fűzi az Egyletnek és a soproni szakosztálynak kapcsolatait. A h­elyi jellegűek kutatása és érvényesítése az építészet­ben nem tekint régi múltra vissza — mondotta az előadó — s Kós Károly erdélyi nyomokon tett kezdeményezései nem érték el azt az eredményt, amit érdemeltek volna. A magyar jellegű építészet helyes megítélésére még sokáig zavaróan hatottak a századforduló magyaros szecessziójának művei, melyek nem a­ nép művészetén, hanem a távol keletnek bi­zonytalan emlékein alapulva, nálunk gyökeret verni soha sem tudtak. A szecessziót s az azt átmenetileg követő hisztorizáló (főkép barokkos) törekvéseket felváltó irányzat a nyugati áramlatok hatása alatt elvetette a megkötött stílusok gondo­latát, egy egészséges tisztulási folyamatot indított meg, de általában nem nyújtott többet, mint az uralkodó külföldi példák többé-kevésbé sikerült utánzatai. Ez az áramlat ural­kodó még ma is és például a dessaui Bauhaus hatására az úgynevezett (s szülőhazájában, Németországban már régen félretett) neve, Sachlichkeit sivár formái, klímánknak sok­szor meg nem felelő szerkezetei ennek az irányzatnak volt következménye. Ez az irány egyebek közt azzal a hiánnyal is járt, hogy jóformán teljesen ügyeimen kívül hagyta a vidék, s különö­sen a községek és falvak követelményeit. Az építészet pro­blémái azonban nem határolhatók a városra, a korszerű épí­tészetnek vállalnia kell a nagy és kis feladatokat egyaránt, különösen hazánkban, ahol a népesség jelentékeny része s a tiszta magyar lakosság túlnyomó része a vidéken lakik. Sajnálatos hiánya építészeti kultúránknak, hogy nincs még megírva Magyarország építészetének története, sem né­pünk építészetét még teljesen fel nem dolgozták. Ez utóbbi téren örvendetes lépést jelent a Balatonvidék népének épí­tészeté­ről legutóbb megjelent mű, melyet csakhamar követni fognak az ország többi vidékeit feldolgozó kötetek. Előadó számos vetített képet mutatott be a balatoni, sőt a még közzé sem tett sopronvármegyei gyűjtés anyagából, s a bemuta­tások a hallgatóság legőszintébb tetszését váltották ki. Csak meglévő építészetünk s különösen népi építészetünk megis­merése és megismertetése útján lehet megnemesíteni a város és a falu kultúráját; a külföldi minták másolása legfeljebb civilizációnkat javíthatja. A jelenvoltak élénk tetszésnyilvánításokkal fogadták az értékes előadást, melyért Vándor Zsigmond miniszteri taná­csos, elnök mondott őszinte köszönetet, mely után az osztály a Pannónia különtermében szokásos havi összejövetelét tar­totta meg. A fehér asztalnál való együttlét kedvező alkalmat nyújtott a kari élet számos időszerű kérdésének, így első­sorban a mérnöki kamara tervezett reformjának beható meg­beszélésére. Padányi Gulyás Jenő, aki egyben kamaránk vá­lasztmányi tagja s a fegyelmi bíróság helyettes elnöke is, részletesen tájékoztatta a soproni osztály tagjait s értékes, a helyi viszonyok nyújtotta iíj szempontokat és érveket nyert a kamarai reform több vonatkozásában, így a vidéki kamarák taglétszámára és szervezetére vonatkozóan, mely szempontok és érvek az ő személyes közvetítésével kedvezően fogják kiegészíteni a soproni osztály eddigi értékes közre­működését. A soproni osztály elnöksége az előadóhoz írt külön ira­tában is megköszönte az előadást, melyhez hasonló alkal­mak valóban hatásos munkálói az Egylet és vidéki osztályai közti kapcsolatok szorosabbra fűzésének. Tudósítás az Anyaegyletben elhangzott szakosztályi ülésekről. A mű- és középítési szakosztályok 1936 nov. 23-án tartott ülésének jegyzőkönyve. Elnök: Padányi Gulyás Jenő, kinek felkérésére v. r. Nászay Miklós megtartja előadását „Építész­politika" címén. Bevezetőjében az építészpolitika fogalmáról és szükségességéről beszél. Ahhoz, hogy határozott építész­politikát folytassunk, szükséges, hogy feltárjuk az egész munkaterületet. A feladatokat egyrészt két főcsoportba osztja­­. (Szervezési, II.) Technikai és művészi csoportba, másrészt pedig — ezeken belül — egyes pontokba foglaltan tárgyalja részletesen az anyagot. Minden tárgykörre két előadót kért fel, akik egymásnak segítve dolgozzák fel az anyagot, de evvel nem­ szűnik meg szerepük, hanem továbbra is gondozói ma­radnak e tárgykörbe tartozó összes kérdéseknek és feladatok­nak. E munka a szakosztályok elnökségének hároméves pro­grammja, amely munkához a szakosztályok minden egyes tagjának segítségét kéri az előadó Rottmann Elemér felszólalásában hangsúlyozza, hogy nemm csak e programra beváltása, lebonyolítása lesz óriási munka, hanem már maga a programm összeállítása is hatalmas munka lehetett, amiért a szakosztályi tagok nevében köszönetét fejezi ki és kéri az előadót, hogy ennek a nagyfontosságú munkának a továbbiakban is legyen fáradhatatlan szervezője.

Next