A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 71. évfolyam (1937)
7-8. szám - Szakirodalom - Egyleti közlemények
10 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXXI. köt. 1—2. szám. rendes szakosztályi ülésnapon tartsa meg, már lekötött programotok miatt nem teljesítheti és így az Elnökséggel a december 2-iki, szerdai napban állapodtak meg. Továbbá bejelenti az elnök, hogy a Kir. Magyar Automobil Club megkereséssel fordult a Mérnök Egylethez, melyben támogatást kér egy autós tanulmányi kirándulással kapcsolatban, mely kirándulást az „Ingenieuren und Architekten Verband, Berlin" rendez. A szakosztályok mind a két bejelentést helyeslőleg tudomásul veszik. Az elnök felhívja a szakosztályok figyelmét az „Építészpolitika" előadássorozat november 30-án megtartandó első előadására, melyet „Népművészetünk felkarolása, óvása és helyes fejlesztése" címen Miskolczy László és Antal Dezső tartanak meg, ezt megelőzőleg pedig november 23-án ő, az elnök, tart ismertetést az egész előadássorozatról. Ezután Benkhardt tagtárs a jelenlévő Uy Károly bírálóbizottsági taghoz fordul azon kéréssel, hogy mint a Mérnökegylet kiküldötte, minél előbb tartsa meg beszámolóját az OTI debreceni pályázatáról. Ily Károly válaszában bejelenti, hogy amint az OTI rendelkezésére bocsájtja a terveket a kérésnek azonnal eleget tesz. Prokisek tagtárs javasolja, hogy a Mérnök Egylet az elnökség útján megkereséssel forduljon a kormányhoz, mely szerint minden műszaki állásba műszaki képesítésű egyén kerüljön, továbbá sérelmesnek tartja a mérnöki társadalomra azt a 80, pengős havi dotációt, melyet a Rákóczi úti házbeomlással kapcsolatban felveendő 30 mérnök részére kilátásba helyeztek a Székesfővárosnál. A szakosztályok Prokisek javaslatát elfogadták. Nászay elnök felkéri Prokisek Jánost, hogy javaslatát írásban terjessze a szakosztályok elnökségéhez. Az elnök a napirend szerint felkéri Hoepfner Guido-t, hogy az ideiglenes házadómentesség meghosszabbítása ügyében megalakult bizottság nevében beszámolóját tartsa meg. Hoepfner tagtárs bejelenti, hogy a bizottság addig inkább tájékozódott a helyzet mai állásáról és amint olyan stádiumba jut az elaborátum, hogy részletekről is szólhat, azt bemutatja a szakosztálynak. Prokisek János javasolja, hogy a bejelentett beszámoló, egy rendes szakosztályi ülés keretében egész estét betöltően történjen meg. Miután a szakosztály e javaslatot elfogadta, Hoepfner tagtárs bejelenti, hogyha a bizottság a munkájával elkészül, úgy a következő hétfőn, azaz november 16-án tartja meg, az említett beszámolót. Ezután az elnök a napirend szerint lefolytatja a „Nagyatádi fürdő"-vel kapcsolatos zsűriválasztást, mely szerint rendes tag Lux Géza, póttag Kollár Gyula lett. E választás után a jegyző Megyer Meyer Attila, Málik József, Hendrick Ervin akik a szakosztályi tagok sorába való felvételüket kérték — neveit a táblára szavazás céljára felírta. A szavazás eredménye szerint mind a három kérelmező szakosztályi tag lett. Ezután az elnök az ülést bezárja. Módos Ferenc, szakosztályi jegyző. Az út-, vasút, és hídépítési szakosztály 1936 november hó 26-án tartott ülésének jegyzőkönyve. Elnök: Benke István. Jegyző: dr. vitéz Vásárhelyi Boldizsár. A Működő Bizottság javaslatára a következő ciklusra a szakosztály jegyzőnek ismét dr. vitéz Vásárhelyi Boldizsárt választja meg s egyben megbízza Gyenge Tibort azzal, hogy a szakosztályi jegyzőt munkájában kisegítse, illetőleg helyettesítse.. Elnök felkéri dr. Tyrmann Miklóst: Nagyvárosok forgalmi jelzőberendezései c. előadásának megtartására. Előadó ismertette a nagyvárosokban használatos forgalmi jelzőtáblákat, úttesten való jelzéseket és a változó színű fényjelzéseket, valamint azok különböző vezérlési rendszereit. A jelzőlámpák akár két, akár három színnel dolgoznak, csak akkor felelnek meg az összes követelményeknek, ha megfelelő átmenetet tudnak biztosítani. A színváltozás ugyanis mindig váratlanul jön és gyakran zavart okoz. Ezért ügyes megoldásnak tekinthető a hágai neonkarikás megoldás, valamint a Berlinben és Bázelben alkalmazott óramutatós (ú. n. Heuer-Ampel) jelzőlámpa. A technikailag legtökéletesebb központi vezérletű önműködő jelzőberendezések a gyakorlatban nem váltak be, mert nem tudtak kellően alkalmazkodni a forgalom nagyfokú hullámzásához. Az újabb fejlődés a félig önműködő és egyéni kezelésű nagy alkalmazkodóképességű berendezések felé irányul. Gáli Imre hozzászólásában rámutat arra, hogy már 1922-ben háromféle jelzést írnak elő , hogy 1930 óta van nemzetközi megegyezés a nagyvárosi forgalomban használatos jelzéseket illetőleg. Az előadó által javasolt jelzőberendezéshez hasonló, Londonban már készült, de rossz tapasztalatokat tettek vele. Dr. Maléter Jenő utal arra, hogy előadó nincs teljesen tájékozva az 1930. évi genfi megegyezést illetőleg. Dr. Viola Rezső rámutat arra, hogy az útburkolaton elhelyezett terelősávok akkor válnak be, ha az útburkolattal azonos anyagból készülnek. A szegek éppen ezért nem megfelelőek. A genfi konvenció nincs becikkelyezve, Budapesten azonban érvényben van. Előadó megjegyzései után elnök az ülést bezárja. Dr. vitéz Vásárhelyi Boldizsár, szakosztályi jegyző. A mű és középítési szakosztályok 1936. évi december hó 7-én tartott szakosztályi üléseinek jegyzőkönyve. Vitéz Nászay Miklós elnök üdvözölve a megjelent vendégeket, felkéri Klemens Holzmeister professort, az ismert nevű osztrák építőművészt, előadása megtartására. Az előadó vetített képekben mutatta be Ausztriában, Németországban, Törökországban és Olaszországban tervei szerint megvalósult épületeket, templomokat és műemlékeket, bizonyítva, hogy a modern építészet nem jelent modorosságot, hanem a környezet lelkülete, a célnak megfelelő hangulat milyen messzemenő kifejezést találhat a modern építészetben. Az átalakításokkal, kibővítésekkel kapcsolatos munkáival pedig a helyes modern építészeti gondolkozás őszinte formanyelvét mutatta be. Az előadás befejeztével Nászay szakosztályi elnök német nyelven mond köszönetet a nagysikerű előadásért. Walder Gyula egyleti elnök néhány keresetlen szóval, német nyelven köszönti fel az előadót és átnyújtja neki az ez évben alapított egyleti bronzérem első példányát. Nászay szakosztályi elnök bejelenti a Nagyatádi fürdőpályázat eredményét. Ezek szerint: I. díjat: Arvé és Gerstenberger, II. díjat: Fitinger Kázmér, III. díjat: Weichinger Károly nyert. Megvételt: vitéz Nászay Miklós nyert. Ezután az elnök az „Óbudai hídfeljáró és környékének rendezése" pályázatra küldendő zsűritagok választása ügyében lefolytatja a szavazást, mely szerint: Rendes tag: Orbán Ferenc. Póttag: Irás Béla. Ugyancsak szavazással veszi fel a szakosztály a tagok sorába Dümmerling Ödönt. Králik László bejelenti a „Haditengerészeti emlékmű" pályázat eredményét, mely szerint: I. díjat: Pócza József, Kislégi N. István, Farkas Sándor együttes terve, II. díjat: Miskolczy László és Petri Lajos együttes terve. III. díjat: Kollár Gyula, Kallós Elek együttes terve nyert. I. megvételt nyert: Székely, Müller, Kalotai együttes terve. II. megvételt nyert: Greff Lajos terve. III. megvételt nyert: Rumi-Rajki István, Pázmándy István és Csáth Géza együttes terve. Elnök az ülést berekeszti: Módos Ferenc, szakosztályi jegyző. Az út-, vasút- és hídépítési szakosztály 1936 december hó 10-én tartott ülésének jegyzőkönyve. Elnök: Király Kálmán. Jegyző: dr. vitéz Vásárhelyi Boldizsár. Elnök megnyitja az ülést és felkéri Rauschenberger Gyulát: ,,Beszámoló a szeptember havi müncheni és innsbrucki útügyi ülésről és kapcsolatos kiállításokról" c. előadásának megtartására. Előadó vetített képek kapcsán mutatja be a látottakat, az építés alatt álló német alpesi utakat, a münchenkörnyéki autópályákat, valamint az osztrák utakat, a Pack és a Gross-Glockner utat. Rámutat azokra a szempontokra, amelyek szerint az utak vonalvezetését, hosszszelvényét, valamint az úttesttartozékokat, korlátokat, kerékvetőket, stb. kialakítják. Dr. Viola kiemeli, hogy a szép előadást azok, akik az ülésen kint voltak, még jobban tudják értékelni, annak ellenére, hogy előadó sok technikai részletre nem terjeszkedett ki. Hász Sándor az egyéni qualitások miatt is igen élvezhető tartalmas előadást megköszönve, szomorúan állapítja meg, hogy a magyar útépítési vállalkozói kar hiányzott a fenti útügyi napokról, pedig ott olyan újításokat mutattak be, melyeket haza lehetett, sőt kellett volna hozni. Utal a földmunkák hengerrel való tömörítésének kérdésére. Elnök a szakosztály nevében köszönetet mond az értékes előadásért s az ülést bezárja. Dr. vitéz Vásárhelyi Boldizsár, szakosztályi jegyző. A kiadásért felelős: Dr. Frohner József. Stádium Sajtóvállalat, Budapest, V., Honvéd utca 10. Felelős: Győry Aladár igazgató-