A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 71. évfolyam (1937)

39-40. szám - "Magyar Műszaki Múzeum" - Egyleti közlemények

1937. VIII. 15. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 277 A 12 hengeres, 275 Le-s motor súlya 2300 kg, literteljesít­ménye 9,0. A 12 hengeres, 400 Le-s (kompresszoros) 2450 kg, litertelje­sítménye 13,1. A 2. ábra a 8 hengeres, fekvőhengeres motornak a gép­keretbe építését tünteti fel. A sebességváltó a forgóalvázon van elhelyezve, míg a motor és hűtője gum­i­iágyazásban a kocsialvázra van felfüggesztve. A motor- és sebességváltó re­latív mozgásait csuklós kardántengely egyenlíti ki. A motorkocsi sín feletti padlómagassága 1100 mm. A 360 Le-s motorkocsikba 2. a két forgózsámoly között elhelyezett motor van beszerelve. V. D. I. 1937. No. 20. 8. 565. Dr. Tyrman Miklós. Magyar Műszaki Múzeum. 1921—1937. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede. IX., (at 1931-től kezdve I.XXV.) közlemény. A Magyar Műszaki Múzeum részére felajánlott és beérkezett újabb adományokról. 96. Ábel Gyula ózdi nyug. vasgyári igazgató ajándéka: 1. V. I­. L-Zertschrift 1893—1909. évfolyamai, tartalomanu­tatóval együtt (22 köt.). — 2. Stahl und Eisen 1902—1909. év­folyalm­ai (16 köt.). — 3. Technik und Wirtschaft 1908—1916. évfolyamai (9 köt.). — 4. A Magyar Mérnök- és Építész-Egy­let Közlönye és Heti Értesítője 1892—1898. évfolyamai (9 köt.). — 5. Bányászati és Kohászati Lapok 1903—1906. évfolyamai (7 köt.), őszesen 5 ládába csomagoltan 63 kötet német és ma­gyar folyóirat. 97. Szegedi M. Kir. Állam­építészeti Hivatal ajándéka: 4 láda kiselejtezett, bekötetlen műszaki folyóirat (Schweize­rische Bauzeitung, Zentralblatt der Bauverwaltung, Le genie civil, Közgazdasági Értesítő, österreichische­ Wochenschrift fü­r den öfffentlichen Baudienst, Zeitschrift fü­r Transportwe­sen und Strassenbau, des ponts et chaussées és kereskede­lemügyi különféle évfolyamai). Magyar szerzők irodalmi munkássága 1936—37-ben a technikai és ipari irodalom, valamint az ezekkel rokon tudományágak területén. Közli: Dr. LÓSY-SCHMIDT EDE egyleti könyvtárnok. A­ KÖNYVÉSZET. (Bibliográfia.) XIII. közlemény. (CXCIV.) D­r. Farkas Endre kir. járásbíró, a központi telekkönyvi hivatal vezetője. Tagosítási és egyéb birtokrendezési ismeretek kézikönyve. Dr. Marschall Ferenc államtitkár előszavával. Budapest, 1937. 163, 263 l. Pátria nyomása. I­r. Stobutz Erzsébet és Vavrinecz Gábor: Rendszeres elektro­metriás reakciómérések bevezetése és alkalmazása a cukorgyári üzemellenőrzésben. Tanulmány a Mezőgazdasági Ipar R.-T. kapos­vári cukorgyárának laboratóriumából. Budapest, é. n. (1937). 8°, 71­­., 3 képmelléklettel. A Magyar Cukorgyárosok Orsz. Egyesüle­tének kiadványa. A Pester Lloyd Társ. Nyomdájának nyomása. Dr. Pálfy-Budinszky Endre, Szeged sz. kir. város t. főmérnöke: Szeged népességi- és építési viszonyai. Adatok az általános város­rendezési terv elkészítéséhez. Szeged, 1937. ívrét, 33 táblázat szd­. lapokon. Kőnyomat. Kézirat gyanánt. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Kandó Kálmán emlék­ünnepe. Budapest, 1936 október 24-én és 25-én. Szerk. Feyér Gyula. Budapest, 1937. 8°, 26­­., három képpel. Stádium Sajtóvállalat Rt. nyomása. Korbély József kir. kormányfőtanácsos, igazgató-főmérnök, a Tisza-Duna völgyi Társulat központi bizottságának r. tagja. A Tisza szabályozása. Debrecen. Lex. 8°. 257­­., 39 rajzzal és 12 táblázattal. Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadó vállalat Rt. Debrecen, nyomása. A Magyar Vegyészeti Gyárosok Orsz. Egyesülete 1936. évi jelen­tése az 1937. évi XXIX. rendes közgyűléséhez. Budapest, 1937. 8°, 122 l. A Pester Lloyd-Társulat Nyomdája. Adatok Európa nagyvárosainak vízműveiről, (összeállította a csőhálózati osztály [Budapest Székesfőváros Vízművei.]) Kőnyomat é. n. (1937). 25­1. Építőipari kézikönyv 1937. Előszót írta: Bornemisza Géza m. kir. iparügyi miniszter, szerkesztette: Óriás Zoltán mérnök, építőmester. Budapest, 8°, XVI+1043­­., számos táblázattal és ábrával. Vállal­kozók Lapja kiadása. Révai Irodalmi Intézet Nyomdája. Jós­ Imre oki. gépészmérnök, a Ganz-gyár főfelügyelője. A Ganz-sínautóbuszok és motorkocsik vagontechnikai része. H. és é. n. (Budapest 1937). Lex. 8°. 22 írógépelt 1., 53 drb fényképmelléklettel. Zámor Ferenc oki. gépészmérnök, a Ganz-gyár igazgatója: Ganz­sínautob­uszok és motorkocsik. H és é. n. (Budapest 1937.). Lex. 80. 41 írógének­ I., 81 drb fényképmelléklettel. Cserba Dezső: A pesti Dunakorzó átépítésének terve. (Kü­lön­leny. a Városi Szemle XXIII. évfolyamából). Budapest, 1937. 8°, 8­1., egy rajzmelléklettel. Budapest Szfév. Házinyomdája. Mezőgazdaságunk üzemi eredményei 1935. évben. Az országos szám­tartás-statisztikai adatgyűjtés alaiján. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület üzemstatisztikai bizottságának V. kiadványa. Budapest, 1937. Lex. 8., 139. 1. Pátria nyomása. Az Egyleti Könyvtár újabb szerzeményei. 1. közlemény. Neuber H.: Kerbspannungslehre. Grundlagen für genaue Span­nungsrechnung. Berlin, 1937. Verein Mitteleuropaischer Eisenbahnverwaltungen: Vereins-Handbuch. Herausgegeben anlásslicli des 90jahrigen Be­stehens des Vereins ím November 1936. Dr. Lázár Béla: A beczkói Biró Henrik-gyiijtemény. Csánky Dénes szépművészeti múzeumi főigazgató előszavával. Budapest, 1937. Jelentés a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének 1936. évi működéséről. Strassner, A., Oberingenieur: Neuere Meth­oden zur Statik der Rahmentragwerke. I. Bd.: Der durchlaufende Rahmen. Vierte Auflage. Berlin, 1937. Svenska Arkilekters hiksförbund: Ársbok med. Matrikel 19S7. Stockholm, 1937. Dr. Ing. e. h. F. v. Emperger: Die Vorausbestimmung der Betonfestigkeit auf der Baustelle. Wien, 1937. (Mitteilun­gen iiber Versuche. Ausgefiirt vorn österr. Eisenbeton Ausschuss. Heft 17/a.) Vertragsbestimmungen und Gebührenordnung der Ingenieure in der Fassung vom 6. April 1937. Ergdnzungen nach den Abanderungen der Eisenbeton-Bestim­mungen vom 16. II. 1937 zu Löser, Bemessungsverfahren, Zahlentafeln und Zahlenbeispiele zu den Bestimtnungen des Deutscben Aussehusses fiir Eisenbeton 1932. Berlin, 1937. Pennings, F. M.: Die Glimmentladung bei niedrigen Druck zwischen koaxialen Zylindern in einem axialen Magnet­feld. Eindhoven (Holland), 1936. (Laboratoria N. V. Philips' Gloeilampenfabriken.) Egyleti közlemények. SZEMÉLYI HÍREK. A Kormányzó Ül­­ő főméltósága megengedte, hogy dr. Benedek József miniszteri tanácsos tagunknak — nyuga­lomba vonulása alkalmából — a közszolgálat terén szerzett érdemeiért újbóli elismerése tudtul adassék. A Kormányzó Úr őfőméltósága dr. Fábián Gáspár mű­építész tagunknak a magyar építőművészet terén szerzett érdemei elismeréseül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta. A Horthy Miklós-híd felavatása. • Budapest legújabb közúti hídját, a Boráros-teret és a Lágymányost összekötő Horthy Miklós-hidat szeptember 12-én, vasárnap délelőtt avatták fel ünnepies keretek között, vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormány­zója jelenlétében. A hídavatáson képviselve volt az egész or­szág társadalma. Egyletünk elnöksége Pap Ferenc országos elnök vezetésével jelent meg a híd budai hídfőjénél lefolyt ünnepségen. Az államfő fogadtatása után az Acélhang dalárda énekelte el a Himnuszt. Ezt követően Bornemisza Géza kereskedelmi és iparügyi miniszter mondotta el ünnepi beszédét. A magyar hídépítés történetére visszapillantva, gróf Széchenyi István emlékét idézte, aki az első dunahíd építésének eszméjét karolta fel. A miniszter büszkén emelte ki, hogy „magyar anyagból, magyar mérnök és munkás munkájával épült ez a híd. Kevés európai állam tudja a saját eszközeivel meg­oldani ezt a feladatot". Meleg szavakkal emlékezett meg Bor­nemisza miniszter mindazokról, akik a híd építésében részt­vettek. Utána Szendy Károly, a székesfőváros polgármestere méltatta a híd jelentőségét a székesfőváros fejlődése szem­pontjából. Darányi Kálmán miniszterelnök beszédében azt emelte ki, hogy „a nemzet országgyűlése a kormányzó úr or­száglásának tizedik esztendejében rendelte el a híd építését és ezzel hálájának akart­ kifejezést adni aziránt az építőmunka iránt, amelyet a kormányzó úr a nemzet élén kifejtett". A Szózat elhangzása után Horthy Miklós kormányzó a minisz­terelnök és az iparügyi miniszter kíséretében a díszpáholy és a híd bejárata között felsorakozott mérnökökhöz és munkás­kikü­ldöttekhez lépett, akik résztvettek a hídépítésben. Az

Next