A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 72. évfolyam (1938)

1-2. szám - Egyleti közlemények

18 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXXII. köt. 3—4. szám­­. Bosut der Bidj—Bosuter Wassergenossenscliaft in Jugoslavien. Ber­lin, 1937. ívrét, 4 1., 17 Rzövegábrával. Steiner, Alexander. Dipl. Ing.: Verstarkung von zerstörten und schwach bemessenen Eisenbetondecken. Berlin, 1935. ívrét, 5 1., 14 szövegábrával. Steiner, Alex. Dipl. Tng.: Grosspumpwerk für Beries«lungfi­zwecke am Nilíluss mit Eisenbetonpfahlgründung. Berlin, 1937. ívrét, 5 1., 17 ábrával. Steiner, Alex. Dipl. Ing.: Fundamente und konstruktive Aus­bildung der Grosskraf tzentrale Bánhida in Ungarn. Berlin, 1931. ívrét, 8 1., 16 ábrával. Steiner Sándor oki. mérnök: Vasbetonszerkezetek tömegszámú­tása. Bp„ 1935. 22 !. Steiner Alex: Reinforoed conerete in Egyptian pumping stations. London, 1935. 8», 10 1., 14 ábrával. Steiner Alex: Pumping stations in upper Egypt. London, 1935. 80. 7 1. 31 ábrával. Egyleti közlemények. SZEMÉLYI HÍREK. A Kormányzó Úr Szigeth Gábor tagtársunknak a tudo­mányos kutatás és s a műegyetemi oktatás terén szerzett érdemei elismerésein­­az­­egyetemi rendkívüli tanári címet adományozta. Willheim Gusztáv tagtársunkat a Magyar Siemens-Schuckert Művek­ igazgatósága­­kereskedelmi meghatal­mazottá kinevezte. TERVPÁLYÁZATI EREDMÉNYEK. Az OTI pécsi—megyeri munkás- és tisztviselő lakóház tervpályázati eredménye a következő: Az 1. típusnál I. díjat nyert Bennkhard Ágost, II. díjat nyert Németh Pál, III. díjat nyert Lechner Kamill. A 2. típusnál I. díjat nyert Benkh­ard Ágost, II. díjat Schall József, III. díjat nyert Lehőmer Ervin. A 3. típusnál I. díjat nyert Károlyi Antal, II. díjat nyert Lehőmer Ervin, III. díjat nyert Schuster Ferenc. A 4. típusnál I. díjat nyert Schuster Ferenc, II. díjat nyert Lehőrner Ervin, III. díjat nyert Károlyi Antal. Megvételben részesültek: Kerner Zoltán, Zlinszky József Pál és Havran Imre, Ludwig Károly, Fiala Géza és Ray Rezső, Forbát Alfréd, Németh Pál, Sztojka József, Lechner Kamill, Fischer József, Nagy Sándor, Nendvich Andor és Ludwig Károly, Hoffm­ann László, Pavlovits Károly pálya­művei. Két típusnál nyert megvételt Németh Pál, Hoffmann László, három típusnál Forbát Alfréd. Nemzetközi útügyi kongresszus Hágában. A németalföldi előkészítő bizottság köriratban értesíti a Magyar Nemzeti Bizottságot az 1938. évi június hó 18-a és július hó 2-a idő­közbn előirányzott, Hágában megtartandó VIII. Nemzetközi Útügyi Kongresszusról. Az előzetes program titkárságunk­nál a hivatalos órák alatt megtekinthető. A részletes program 1938 január folyamán várható. A boroszlói vásár történetét ismerteti és jelentőségéről számol be az 1938. évi vásár előzetes értesítője. Már Kr. előtt 500-ban fontos kereskedelmi útvonalak vezettek arra a pontra, ahol ma Boroszló, fekszik, mint a bo­rostyán-leletek igazolják, már ekkor kereskedelmi gócpont volt A középkor­ban fellendülő sziléziai kézműipar fokozta a nemzetközi kereskedelem élénkségét s kapcsolatok fejlődtek ki nemcsak a szomszédos országokkal, de messze vidékekkel és pedig­ északkelet felé Novgorodig, délkelet felé a Fekete-tengerig és nyugat felé egész Amszterdamig. Az első boroszlói vásárt Nagy Frigyes engedélyezte 1742-ben, felismerve e hely keres­kedelem- és geopolitikai jelentőségét. Az 1935-ben felújított — és azóta évenként rendszeresített — vásár a régi programm további fejlesztését tűzte ki céljául. Boroszló kereskedelmi tradíciója, kedvező szállítási lehetőségei az Oderán Stettin tengeri kikötője és a Skandináv államok felé, amely lehető­ségek a tervbevett Oderan Duna-csatornával egész a Fe­kete-tengerig bővíthetők, tökéletessé tette ezzel délkelettel való kapcsolatát is. Magyarország a multévi vásáron hiva­talosan is résztvett s gyümöllcs- és hazai főzelékféleivel nagy érdeklődést keltett. Az 1938. évi vásárt május 4. és 8-ika között fogják megtartani. (Breslauer Messe, 1937. Berich­t.) P. M. Az első lengyel mérnökkongresszus, amelyet a lengyel országos mérnökegyesület (N. O. I.) rendezett, szeptember első felében Lembergben (Lwów) tartotta alakuló ülését és előadásait. A kongresszus szervezésének jelszava az összes alkotó és teremtő erők és erőforrások organizációja a függet­len lengyel gazdasági élet megteremtésére volt. Ezalatt a jelszó alatt akarja csoportosítani a lengyel mérnöki kart, felkelteni érdeklődését a közös teremtő munkára; a mérnöki kar kell, hogy az iniciatívát adja ennek az eszmének ebben a nagy összefogásban, ő kéll, hogy megalkossa, a munka­programot s neki kell kölcsönöznie a hitet és bizalmat ahhoz a nagy erőpróbához. Enne­k a programnak világos, jól megfontolt programnak kell lennie, olyannak, amelynek végrehajtásába egyrészt az egész ország mérnöki kara bele­kapcsolódhat, másrészt az ország igazgatását és az egész társadalmat, — nem megfejtést kérő problémák — hanem előírt, világos feladatok elé állítja. Ezeknek a feladatoknak egyrészt gyorsan mego­ldhatóknak, másrészt olyanoknak kell lenniök, melyek nem halladják meg a nemzet gazdasági erejét. A kongresszus nem becsüli túl a képességeit, az összes ipari gazdasági kérdésekben teljesen részletesen kidolgozott munkaprogramot nem tud teremteni. Ehhez az idő kevés. De ennek az épületnek acélvázát akarja megteremteni. Ennek a nehéz és nagy programmal megszervezett mérnök­kongresszusnak határozott sikere volt, mit az igen élénk lefolyású, lelkes vitákkal teli üléssorozat is tanúsít. A kon­gresszuson 1705 mérnö­k gyűlt össze. Nyolc szakosztály dol­gozott külön-külön, kb 80 problémát vitattak meg. Volt o­lyan szakülés, melyen 500 mérnök vett részt. A gyakran igen magasnívójú vitadélutánok és esték nemcsak a munka­lehetőségek világos kritikáját és az erőforrások sza­kszerű áttekintését adták, hanem belőlük mély és erős bizodalom tükröződött vissza a lengyel gazdasági élet szilárd alapjai iránt. Az egyes szakosztályok együtt 200 egyhangú határozatot hoztak. Ezeket a határozatokat, mivel általános karakterűek voltak, a záróülés szintén egyhangúan elfogadta. Nehéz volna itt mind a 200 határozatot ismertetni, mégis a határozatok egy közös jellemvonására reámutathatunk. A kongresszus megállapítja égető szükségességét anna­k a közös — áldozatokkal megterhelt, puritanizmussal teli — erőfeszítésnek, amelyet az egész lengyel társadalomnak kell kifejtenie, — és amelyben elsősorban a lengyel mérnöki kar­nak kell jó példával előljárnia , amelynek egyetlen nagy közös célja: a lengyel közgazdaság magasabb fokra­­emelése s a lengyel gazdasági élet függetlenítése a külföldtől, ka­tonai védelmi erejéne­k meggyengülése nélkül. A gazdasági élet újjászületését egységes terv szerint kell megteremteni. Szinkronizálni kell az összes teremtő erő­ket, minden ágában a lengyel gazdasági életnek, meg nean feledkezve a lengyel föld különböző etnikai értékéről és el nem nyomva az egészséges egyéni kezdeményezést. A kongresszus megjelöli az egészséges gazdasági fejlődés alapelveit, az egészséges telepítési politika vezérgondolatát, a nyersanyagtermelés és beszerzés politikájának általános alapelveit. A kongresszus a mun­ka megindítását és további meg­szervezését az országos mérnökegyesületre bízza, az Országos Egyesület (N. O. I.) vállalta ezt a munkát s gondoskodik

Next