A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 72. évfolyam (1938)
27-30. szám - Bierbauer Virgil: Repülőterek építészete I.
270 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXXII. köt. 27—,10. szám. az autóbuszhoz. Ilyen módon egyrészt az utas és pogygyászszállítás elválasztása, másrészt az érkező és távozó utasok elkülönítése, úgyszintén az ellenőrző személyzet munkájának kétoldali lebonyolítása a legegyszerűbben volt biztosítható. (16. ábra.) Az utassal kapcsolatos vendégforgalmi szolgálatok az épület északi szárnyában nyertek elhelyezést és pedig olyan módon, hogy az első emeleten épült meg a négyszobás szálloda két fürdő és egy inasszobával, utóbbi ételfelvonóval. A nagy nyilvános étterem a földszint repülőtér felőli oldalán van és ahhoz a kerek csarnokból külön kényelmes lépcső vezet. A hátsó menetben nyertek elhelyezést a konyha és tartozékai, valamint a söntés. A söntés és ellenőrző helyiség közé a középső középület külső oldalára került az átutazók kis étterme, amely az utasok részéről csak az ellenőrző helyiségből közelíthető meg, mivel az vámkülföldnek tekintendő. A déli szárny földszintjét a hivatalos szolgálati helyiségek foglalják el. Ott találjuk a vám, rendőr- és csendőrszobákat, a postát, valamint az egészségügyi állomást. Az emeleten az úrvezető pilóták és pilótanők számára épültek pihenők, öltözők és fürdőszobák. A II. emeleten a körcsarnok körfolyosójára nyílóan sorakoznak a parancsnokság helyiségei, a különböző irodák, az időjárás- és híradószolgálat helyiségei. A parancsnokság szobái mellett csigalépcső vezet a tetőre felépített, acélvázas, egészében üvegezett vezénylőtoronyba, amelyből az egész repülőtér áttekinthető és ahonnan az összes világítóberendezések központosan vezényelhetők. (15. ábra.) Mivel az első emeleti helyiségek sokkal kisebb terjedelműek, mint a földszintiek, itt tágas — részben fedett — terraszok voltak kialakíthatók. Második ilyen terraszt alakítottunk az első emelet felett. Ezek a terraszok repülőnapok alkalmával kényelmes, nagy befogadóképességű nézőtérül használhatók. Kívánatosnak látszott, hogy a tömegforgalomnak ezt a részét a központi csarnoktól és annak lépcsőházától elválasszuk, ezért az épület két végén külön lépcsőházak épültek. Tetejükön az időjárási megfigyelőszolgálat műszereit helyeztük el. A forgalmi épület tömegeinek a repülőtér felé lépcsőzetes a formája, mint a szárnyaknak visszahajlítása (ez utóbbi elrendezés a repülőtér sarkán való elhelyezéssel is megokolható), nemcsak kedvező építészeti megjelenést biztosít, hanem ezenfelül a repülés szempontjából is előnyös. Ugyanis az épület korlátozott magassága ellenére is berepülési akadályszámba jő, de ez a lépcsős elrendezése úgynevezett berepülési árnyéka- csökkentette. Az első emelethez vezető felhajtók alatti térben gázvédelmi helyiséget s néhány szolgálati gépkocsiszínt helyeztünk el. A felhajtók mögött, mint a főbejárathoz vezető híd alatt elvezetett mellékút, szolgálja ki az egészségügyi állomást és a postát, a vámraktárt és a légifuvarozási csoport bejáratát, valamint a vendéglő szolgálati bejáratát. Ezáltal az utaskocsiforgalmat a teherforgalomtól tisztán elválasztották. Az épület szárnyai téglafalakkal és sűrű bordás vasbetonmennyezetekkel készültek, azokra szükség szerint borított kőszivacs hőszigeteléssel — a középrész viszont vasbeton vázas szerkezetű. E szerkezeteket Uy Károly tervezte. A kerek terem felső világításán vízszintes üvegtető helyett — amelynek kifogástalan zárása esővízzel szemben úgyszólván meg sem oldható, — magas oldalvilágítást alakítottunk ki, mégpedig kívül hengeralakú, belül kúp alakú kiképzéssel. A külső és belső üvegezés közötti térben helyeztük el a terem fűtését, valamint a világítást szolgáló reflektorok sorát. Ennélfogva a csarnok terébe egyetlen lámpa sem nyúlik bele és így az ottartózkodók szemébe sehol sem ütközik közvetlen fényforrás vakító fényessége. A terem megvilágítása az összes világítótestek bekapcsolása esetén 90 Lux. 17. ábra: A budapesti repülőtér forgalmi épületének nagy csarnoka. Tervezték dr. Bierbauer Virgil és Králik László. Fotó: Marsovszkyné.