A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 72. évfolyam (1938)
49-50. szám - "Magyar Műszaki Múzeum" - Egyleti közlemények
1938. XII. 4. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye megismertet. A mű először a meghajtandó gépek üzemi sajátságait tárgyalja (forgácsoló jellegű, darujellegű, kalinderjellegű és végül ventilátorjellegű gépek), utána a különféle fajtájú villamos motorokat tárgyalja (főáramkörű és mellékáramkörű jelleggel bíró motorok) s foglalkozik a fordulat számszabályozás különféle módjaival (főáramkörű ellenállás, feszültségszabályzás, periódusszámváltoztatás). A következő rész a munkagépek üzemi diagramjainak szerkesztését és ezek alapján a különböző üzemmeneteknek (tartós terhelés, rövid ideig tartó terhelések, kihagyásos terhelés) megfelelően a motor helyes megválasztásának módját adja s végül a kérdés gazdasági oldalaira mutat rá. Az előadás világos, logikusan felépített. A könyv kiáltása kifogástalan felolvasása alkalmas azt a meggyőződést megérlelni, hogy a szokásos kivételt csak a nagy hengersorhajtó vagy hasonló nagy motorok megválasztásánál felmutató ama gyakorlat helyett, mely a motor megválasztását a legnagyobb teljesítmény alapján a munkagépszállítóra bízza, ennek a feladatnak a munkagép üzemi diagramja alapján az elektrotechnikusénak kellene lennie. Borus Ferenc: Elektrowarme In der Bienenzucht. Irta: Betriebsing. Ernst Bardenbaeher. Második átdolgozott kiadás, 47 1. 19 ábrával. A szerző kiadása: Oehringen (Würth). A szerző a villamos energiának a méhészetben való felhasználása terén végzett kísérleteiről és gyakorlati tapasztalatairól számol be s általában foglalkozik a melegítésnek s különösen a villamos fűtésnek a méztermelésben való jelentőségével. Ha a kaptárakat tavasszal (március végétől május elejéig) fűtjük, a szaporodás erősebb, a kifejlődés gyorsabb s a mézhozam többszörös. A melegítésre eleinte félfeszültséggel táplált szénszálas izzót, ma már e célra készen kapható villamos fűtőkészüléket használnak, mely a mézkeretek közé beakasztható. A költségei igen csekélyek, a berendezés kaptáronként 6—7 EM-t, az áramfogyasztás évenként és kaptáronként kb. 10 kwa-t tesz ki. A villamos áramot a méhész azonkívül még sok egyébre is használhatja: villamos költetőszekrények fűtésére, méz centrifugálására, viaszolvasztásra, stb. A művecskét érdemes elolvasni minden méhésznek és minden villamos mű propagandavezetőjének is. Boros Ferenc. A m. kir. iparügyi miniszter úr a budapesti m. kir. állami mechanikai és elektromosipari szakiskolán szervezett villamoskezelői tanfolyam vizsgabizottsága elnökévé Feyér Gyula tagtársunkat, rendes tagjaivá pedig tagtársaink közül Madarász Viktor gépészmérnököt és vitéz Verebély László műegy. ny. r. tanárt nevezte ki. Az olasz király és császár, III. Viktor Emánuel, az olasz-magyar kulturális kapcsolatok kimélyítése terén szerzett érdemei elismeréséül Király Kálmán tagtársunknak az olasz koronarend középkeresztjét adományozta a parancsnoki címmel. Magyar Műszaki Múzeum, 1921—1938. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede. V., (ill. 1921-től kezdve LXXXII.) közlemény. A Magyar Műszaki Múzeum részére felajánlott és beérkezett adományok. (Az adományok a Múzeum, ill. a rovatvezető címére: I. ker., Mészáros utca 19. küldendők.) 130. Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű R. T. bányaigazgatóságának ajándéka Rudabányáról (Borsod vármegye) dr. Quirin Leó központi igazgató, kormányfőtanácsos meghagyásából. A rudabányai vasércbányászatnál a 16. és 17. századiban használt s a jelen idők művelései által megújított régi munkahelyeken talált bányász-szerszámok, különféle alakú csákányok és réselőkalapácsok. (8 db). 131. Liebenberg Károly ny. műszaki tisztviselő ajándéka, különféle régi készülékek a rádiótechnika első korszakából: 1. Kristálydetektoros vevőkészülék (1 db). — 2. Forgókondenzátoros, detektoros vevőkészülék Budapest I. és II. vételére (1 db). — 3. Egylámpás-telepes erősítőfokozat a vevőkészülék erősítésére (1 db). — 4. Egylámpás-telepes vevő, antenna visszacsatolásos (1 db). — 5. Membrános hangszóró-készülék, Bell-féle hangkagylóból, celluloidtölcsérrel (1 db). Egyleti közlemények. SZEMÉLYI INREK. A Kormányzó Űr Főméltósága Bornemisza Géza tagtársunknak az iparügyi tárcától való megválásakor fáradhatatlan buzgalommal és odaadással teljesített kiváló szolgálataiért teljes elismerését fejezte ki. Egyletünk az állásából távozó miniszter úrhoz feliratot intézett, melyben a mérnökség érdekében való nagyértékű munkálkodásáért hálás köszönetünket fejezte ki. TERVPÁLYÁZATI EREDMÉNYEK: A Szent Lukács Gyógyfürdő reuma kórház zártkörű tervpályázatának eredménye a következő: I. díjat nyert Módos (Merxbauer) Ferenc, II. díjat nyert Padányi Gulyás Jenő, III. díjat nyert Schőmer Ferenc. Tudósítás a választmány november hó 9-iki üléséről. Bortnyák István alelnök átvéve az ülés vezetését, bejelenti, hogy Pap Ferenc elnök kimentette távolmaradását. Üdvözölve a megjelenteket, lelkes szavakkal ad kifejezést a magyar társadalom s így a mérnöki kar osztatlan örömének a Felvidék egy részének visszacsatolása alkalmából. Mély megilletődéssel jelenti be az Egylet legutóbbi veszteségét, ami a következő tagtársaink elhalálozásával érte: id. stahlbergi Holl Gyula mérnök, ármentesítő társulati ny. igazgató, aranyemléklapos tagunk, Kende Tódor gépészmérnök, m. kir. kormányfőtanácsos, Novák Bertalan mérnök, ny. min. tan., aranyemléklapos tagunk, Söpkéz Sándor gépészméröök, ny. műegy. ny. r. tanár. Főtitkár beszámolójában bejelenti azokat az intézkedéseket, amiket az elnökség Hock Istvánnak, a Felvidék visszacsatolásával kapcsolatban benyújtott javaslatára tett. Javasolja, hogy az Egylet adminisztratív ügyeinek szempontjából szükséges második titkárnak dr. Lászlóffy Woldemár tagtársunk választassák meg 3 évi időtartamra. A választmány egyhangúan megválasztja dr. Lászlóffy Woldemárt. Bejelenti hogy a vízépítési szakosztálytrohringer Sándor tagtársunkkal választotta meg elnökévé. Az egyleti pályázatok eredményei során bejelenti főtitkár, hogy a Cserháti-plakett nyertese dr. Balló Alfréd. Az egyleti bronzérmet nyerte el Piskóty Ferenc tagtársunk (Debrecen), továbbá emlékként, adta át az Egylet dr. Hans Kölzownak egyetemes szakízlésünkön megtartott előadásáért. Bejelenti, hogy Schulek János igazgató a könyvtár számára az Archeológiai Értesítő több kötetét adományozta. Közli, hogy az Építésügyi Szabályzat kamarai tárgyalásához dr. Ruzitska Lajos, Rochel Dezső, Borús Ferenc, Farkass Sándor, lovag Fehrentheil-Gruppenberg László dr., Gothárd Zsigmond, Kollár Gyula, Krompachin György tagtársainkat küldtük ki. Balsay Aladár és Lengyel Béla javaslatára a választmány még a bányászati és vegyészmérnöki szakosztályokból 11 tag kiküldését határozza el. A Magyar Rac. Bizottságba Halmos László, illetve Sámy Sándor és Schwertner Antal tagtársaink kiküldetéséhez hozzájárul a választmány. Igazgató jelentésében előadja, hogy az egyleti székház kazánmunkáival kapcsolatban még további beszerzés szüksége mutatkozik, amihez a választmány hozzájárul. Szerkesztőnek a Közlönyről szóló jelentését Gothárd Zsigmond, Padányi-Gulyás Jenő, Lengyel Béla, dr. Lászlóffy Woldemár hozzászólásai után a választmány elfogadja. Ney Ákos indítványára Bortnyák István alelnöknek m. kir. bányaügyi főtanácsosi kitüntetésével kapcsolatban a választmány jegyzőkönyvileg ad kifejezést örömének. A választmány az Egylet rendes tagjául felveszi ifj. dr Kendi Finály István vegyészmérnököt, ideiglenes tagokul pedig Biedermann Rezső mérnököt és Csekme Endre gépészmérnököt. H. 1.-t. 395 Tudósítás a november hó 25-iki egyetemes szakülésről. Pap Ferenc elnök üdvözli a megjelenteket és felkéri Ereky Károly v. miniszter tagtársunkat, „A mérnök szerepe a tervgazdaság kiépítésében" című előadásának megtartására. Ereky Károly bejelenti, hogy az egyetemes szakülésen megkezdett előadássorozatának többi előadásait a közgazdasági szakosztályban fogja megtartani. A mérnökség szerepével kapcsolatban előadó arra mutat rá, hogy a mai értelemben vett mérnöki társadalomról csak 100—150 éve beszélhetünk. Részben ez az oka annak, hogy a közgazdaságban és közigazgatásban ma még nincs meg az őt megillető szerepe. A másik ok, hogy a mérnök — előadó szavai szerint — annyira szerelmese a saját foglalkozásának.