Magyar Mezőgazdaság, 1947 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1947-01-01 / 1. szám

и MAGYARORSZÁG MEZŐGAZDASÁ­GI GÉPSZÜKSÉGLETE. Irta: Szent­­királyi Miklós. (Magyar Gazdaság­­kutató Intézet 29. sz. különkiadványa.) Mezőgazdaságunk gépesítése mezőgazda­ságunk korszerű fejlődésének és fejlesz­­tésének elengedhetetlen előfeltétele. Éppen ezért különös érdeklődésre tart­hat számot szerző tanulmánya, melyben részben a Magyar Gazdaságkutató Inté­zet által a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara területén megindított és az egész ország területére tervezett a gép­szükséglet megállapítását célzó repre­zentatív adatgyűjtés feldolgozása, rész­ben további vizsgálatai alapján, igyek­szik az ország jelenlegi gépszükségletét megállapítani. A tanulmány első fele a Tiszántúl gépesítési viszonyaival foglal­kozik s a jelzett adatgyűjtés eredmé­nyei alapján kijelölt, gépekkel és esz­közökkel okszerűen felszerelt mintabir­tokokon mérve a kívánatos szükségle­tet. A tanulmány második része az or­szág jelenlegi gépszükségletét állapítja meg, figyelembe véve szántóföldi terme­lésünk várható alakulását és a gépállo­mány háborús kárait. A szükséglet pót­­lásához kívánatos tőkeszükségletet megkísérli a szerző megállapítani. Meg­le közelítőleg 815 millió 1938. évi vásárló­­értékű pengőre becsüli, ami a mezőgaz­daság békebeli összes pénzbevételének kb. 80%-ára tehető. (P. S.) Megjelent a Gyümölcst­ermelők és Kisállattenyésztők N piára 1947. évre A havi teendőkön kívül sok érdekes cikkben ismerteti a gyümölcs- és szőlőtermelő gazdákat, kisállatte­­nyésztőket legjobban érdeklő szak­kérdéseket. Ára 5 — forint, egyesületi tagoknak 3­— forint. Beszerezhető az ÉSZ­AKPEST VÁRMEGYEI GYÜMÖLCSTERMELŐK EGYESÜLETÉNÉL, Bp., TIL, Bnmbach Sebestyén-u­ló­szem alatt, nagyobb magkeres­kedé­­sekben, könyvüzletekben és a »Magyar Mezőgazdaság« kiadóhiva­tala útján. MAGYAR MEZŐGAZDASÁG KÖNVEK, FOLYÓIRATOK Gazdaságstatisztikai Tájékoztató »GAZDASÁGSTATISZTIKAI TÁJÉ­KOZTATÓ« címmel új közgazda­­sági szaklap első száma került aszta­lunkra. A folyóirat a Gazdasági Főtanács titkárságának közreműködésé­vel, a Magyar Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében és kiadásában jelenik meg, egyelőre nem rendszeres időközökben. Előszavában Vas Zoltán azt ígéri, hogy a folyóirat olyan idő­szerű statisztikai anyagot fog hozni, amelyből a fejlődés irányai jól megítél­hetők lesznek és hasznos szolgálatot fog tenni az ország gazdasági életének terv­szerűbb irányítása terén is. Ahhoz, hogy ezt a célt elérjük, a folyóirat első szá­mát még csak kísérletnek tekinthetjük. Vas Zoltán is erre céloz, amikor meg­állapítja, hogy az első szám még ko­rántsem öleli fel a számszerű megvilá­gítást kívánó összes jelenségeket. A gyakorlati felhasználást, a közön­ség áttekintését ügyesen szolgálja az, hogy mindenütt közli az összehasonlító indexszámokat is és a magyaron kívül három világnyelven, franciául, angolul és oroszul közli az adatait. AGRÁRKÖZVÉLEMÉNYÜNK azonban szinte csak hiányokra mutathat kа a fo­lyóirat első számában. Közli ugyan a nagy- és kiskereskedői áralakulást, de nem szól a termelői árakról. Olvashat­juk, hogy mezőgazdasági exportunk las­san bár, de kezd magához térni, látjuk, hogy november közepéig szántási és ve­tési eredményeink katasztrofálisan ros­­­szak, de nem mutatja meg, hogy ennek okai nagyrészben parasztságunkon kí­vül esnek. Reméljük, a következő szám­ban elégtétellel olvashatjuk, hogy amint az akadályok elhárultak, parasztságunk csodákat művelt ezen a téren is. Nagyon hiányoljuk mezőgazdaságunk elesettsé­­gének megmutatását és erőfeszítéseink képét. Alig tudunk szabadulni attól az érzéstől, hogy a folyóirat első száma a mezőgazdaságból csak azt mutatja meg, ami más gazdasági ágakat közvet­lenül érdekel: mennyi kenyérre számít­hatunk a jövő évben, mennyi mezőgaz­dasági termék- és terményexport az el­lentétele iparcikk, illetve nyersanyag­­behozatalunknak, de önmagáért a mező­­gazdaságért semmiről nem hallunk. Ez ma még nem szemrehányás, csupán ké­rés a kitűnő folyóirat felé; a magyar mezőgazdaság nemcsak logikai sorrend­ben előzi meg a többi gazdasági ágakat, hanem közgazdasági súlyában is, kérünk több figyelmet problémáink és erőfeszí­téseink számára. Egészben véve — ismételjük — öröm­mel üdvözöljük az új folyóiratot, hézag­pótlónak és érdekesnek tartjuk, érdeklő­déssel várjuk a további számokat. M. MAGYARORSZÁG ÉLELMEZÉSI HELYZETE ÉS MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSE. Írta: Dr. Márt­ha Zsuzsanna. (A Ma­gyar Gazdaságkutató Intézet 28. számú külön­kiadványa.) A kiadvány lényege s egyben legnagyobb értéke, hogy nem a termelés oldaláról, hanem az ország fiziológiai szükségletéből kiindulva nézi a kérdést és azt vizsgálja, miképpen kell mezőgazdasági te­rmelésünkne­k ala­kulnia, hogy szükségletét fedezze. (M. A.) Konyhatermények okszerű terjesztése, írta Csonti Szabó István, Pátria kiadás, Budapest, 1946. V. kiadásban jelenik meg szerző könyve, amely 25 év gyakorlati tapasz­talatait foglalja össze. A könyv megta­nít arra, hogyan kell a zöldségféléket termeszteni, milyen fajták a legjobbak, milyeneket fogyasszunk, melyben az egészségünkre fontos és nélkülözhetet­len vitaminokat megtalálhatjuk. Az értékes szakkönyv több fejezetben is­merteti részletesen e tárgykör minden tudnivalóját; különösem kiemeli a több­ 1947 január­i termelés alapját szolgáló vetőmag érték­meghatározó tulajdonságait. A könyv egyik részlete utasítást ad az üresen álló pincék, óvóhelyek kihasz­nálására, a mindenki által közkedvelt (Champion) csiperkegomba termesztésre. Az eredeti fényképek és termesztési kí­sérletek igazolják a sikeres termesztés titkát. A könyv beszerezhető a Pátria Könyvkiadónál, Üllői­ út 25. Ára 35.— Ft. * „IDŐJÁRÁS” Hosszú szünet után újra megjelent a Meteorológiai Társaság és a Meteoroló­giai Intézet hivatalos lapja, az »Időjárás« Féthly Antal dr. szerkesztésében. Az igen értékes folyóiratból megtudjuk, hogy a Meteorológiai Intézet már 75 éve működik és rendkívül fontos ada­tokat, megfigyeléseket, jelentéseket ad nemcsak a tudomány, de a gyakorlati gazdasági élet számára is. Erről ír Béthly Antal igazgató. Dr. Berkes Zol­tán a Kárpátmedence vízháztartásáról, Kadocsa Franciska »Az időjárás szerepe a lucernabimbó gubacslégy elszaporodásá­ban« címen ír a gazdák számára is érde­kes tanulmányt. Rajtuk kívül dr. Aujeszky László, dr. Bacsó Nándor, Bartha György, Békeffy Józsefné, Tóth Géza, dr. Vadász Elemér közöl érdekes, idő­­szerű időjárási vonatkozású szakcikket. A folyóiratot örömmel üdvözöljük és reméljük, hogy a jövőben is a múltban tapasztalt szakszerűséggel, alapossággal járul hozzá a mezőgazdasági termelés eredményességének fokozásához. * AZ ÚJ MAGYAR FÖLD NAPTÁRA. A Magyar Mezőgazdasági Művelődési Társaság kiadásában megjelent Új Ma­gyar Föld igen érdekes és tartalmas naptárt adott ki. A naptár az értékes általános cikkeken kívül fontos mező­­gazdasági adatokat, tennivalókat ismer­tet. A gazdatársadalom beszerzésre és értékesítésre egyaránt leg­alkalmasabb szerve a Mezőgazdasági SZÖVETKEZETI KÖZPONT ÜZEMEI. Sertéstelepei működnek: Budapest-Kőbányán, X., Szállás­ utca 20. Telefon: 183-095 és Pilisen Baromfihizlaló telepei: Cegléd és Orosháza Olajgyára: Miskolcon Magtisztító telepei: Tápiószele, Lébény, Mosonszentmiklós, Szombathely, Győr, Nyíregyháza Gyümölcsfeldolgozó üzeme: Tiszakürtön Gyümölcs- és zöldségszárító üzeme: Makó Cirokfeldolgozó telepek: Mezőkovácsháza, Magyarbánhegyes, Kevermes, Kunágota, Battonya Terményszárító üzemek: az ország különböző részein, mintegy 70 községben. Az országban minden vármegyei székhelyen összesen 28 kirendeltsége működik és 1700 hely­ségben van szerveivel képviselve mely a legrégibb és legnagyobb országos hálózattal bíró, legtöbb telep­pel és legsokoldalúbb felszereléssel rendelkező szövetkezeti intézmények­ből alakult. Értékesítő tevékenysége kiterjed: Gabona- és az összes terményféleségek, gazdasági és kerti magvak, olajos­magvak, édescsillagfürtmag, szálas- és abraktakarmányok, burgonya, hagyma, cirokszalma, szarvasmarha, sertés és juh, baromfi, lőtt vad, állati termékek, gyapjú, tojás, toll, gyümölcs értékesítésére. Áruellátó tevékenysége keretében beszerezheti minden gazda a gaz­daságában szükséges eszközöket, anyagokat, üzemanyagokat, gépi fel­szerelést stb., mezőgazdasági textilekat, növényvédelmi szereket mű­trágyákat stb. A mezőgazdaság mai nehéz helyzetéből kivezető útját csak összes erejének egybefogásával, a szövetkezeti gondolat megvalósításában talál­hatja meg. A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ címei: Levélcím: Budapest 4, Postafiók 222. Sürgönyeim: Mezőközpont Budapest Gabona és termény, magkereskedelem, magtermelés, olajmag, édes­csillagfürtmag értékesítésével kapcsolatos ügyekben. Budapest, V. Vigadó­ u. 6. — Telefon: 183-870, 187-235, 186-992, -993, -994 Mezőgazdasági áruk, állatértékesítés, gyapjú, baromfi, tojás, toll, gyü­mölcs, szálas- és abraktakarmány, cirok, tüzelőanyag, magüzlet, növény­védőszerek értékesítése, illetőleg beszerzése ügyében. Budapest, V., Alkotmány­ utca 29. — Telefon: 127-240., távolsági: 126-570 Burgonya- és hagymaértékesítési ügyekben. Budapest, IV., Bécsi­ utca 5. — Telefon: 181-951, -952, -953, -954

Next