Magyar Mezőgazdaság, 1947 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1947-01-01 / 1. szám
и MAGYARORSZÁG MEZŐGAZDASÁGI GÉPSZÜKSÉGLETE. Irta: Szentkirályi Miklós. (Magyar Gazdaságkutató Intézet 29. sz. különkiadványa.) Mezőgazdaságunk gépesítése mezőgazdaságunk korszerű fejlődésének és fejlesztésének elengedhetetlen előfeltétele. Éppen ezért különös érdeklődésre tarthat számot szerző tanulmánya, melyben részben a Magyar Gazdaságkutató Intézet által a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara területén megindított és az egész ország területére tervezett a gépszükséglet megállapítását célzó reprezentatív adatgyűjtés feldolgozása, részben további vizsgálatai alapján, igyekszik az ország jelenlegi gépszükségletét megállapítani. A tanulmány első fele a Tiszántúl gépesítési viszonyaival foglalkozik s a jelzett adatgyűjtés eredményei alapján kijelölt, gépekkel és eszközökkel okszerűen felszerelt mintabirtokokon mérve a kívánatos szükségletet. A tanulmány második része az ország jelenlegi gépszükségletét állapítja meg, figyelembe véve szántóföldi termelésünk várható alakulását és a gépállomány háborús kárait. A szükséglet pótlásához kívánatos tőkeszükségletet megkísérli a szerző megállapítani. Megle közelítőleg 815 millió 1938. évi vásárlóértékű pengőre becsüli, ami a mezőgazdaság békebeli összes pénzbevételének kb. 80%-ára tehető. (P. S.) Megjelent a Gyümölcstermelők és Kisállattenyésztők N piára 1947. évre A havi teendőkön kívül sok érdekes cikkben ismerteti a gyümölcs- és szőlőtermelő gazdákat, kisállattenyésztőket legjobban érdeklő szakkérdéseket. Ára 5 — forint, egyesületi tagoknak 3— forint. Beszerezhető az ÉSZAKPEST VÁRMEGYEI GYÜMÖLCSTERMELŐK EGYESÜLETÉNÉL, Bp., TIL, Bnmbach Sebestyén-ulószem alatt, nagyobb magkereskedésekben, könyvüzletekben és a »Magyar Mezőgazdaság« kiadóhivatala útján. MAGYAR MEZŐGAZDASÁG KÖNVEK, FOLYÓIRATOK Gazdaságstatisztikai Tájékoztató »GAZDASÁGSTATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ« címmel új közgazdasági szaklap első száma került asztalunkra. A folyóirat a Gazdasági Főtanács titkárságának közreműködésével, a Magyar Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében és kiadásában jelenik meg, egyelőre nem rendszeres időközökben. Előszavában Vas Zoltán azt ígéri, hogy a folyóirat olyan időszerű statisztikai anyagot fog hozni, amelyből a fejlődés irányai jól megítélhetők lesznek és hasznos szolgálatot fog tenni az ország gazdasági életének tervszerűbb irányítása terén is. Ahhoz, hogy ezt a célt elérjük, a folyóirat első számát még csak kísérletnek tekinthetjük. Vas Zoltán is erre céloz, amikor megállapítja, hogy az első szám még korántsem öleli fel a számszerű megvilágítást kívánó összes jelenségeket. A gyakorlati felhasználást, a közönség áttekintését ügyesen szolgálja az, hogy mindenütt közli az összehasonlító indexszámokat is és a magyaron kívül három világnyelven, franciául, angolul és oroszul közli az adatait. AGRÁRKÖZVÉLEMÉNYÜNK azonban szinte csak hiányokra mutathat kа a folyóirat első számában. Közli ugyan a nagy- és kiskereskedői áralakulást, de nem szól a termelői árakról. Olvashatjuk, hogy mezőgazdasági exportunk lassan bár, de kezd magához térni, látjuk, hogy november közepéig szántási és vetési eredményeink katasztrofálisan rosszak, de nem mutatja meg, hogy ennek okai nagyrészben parasztságunkon kívül esnek. Reméljük, a következő számban elégtétellel olvashatjuk, hogy amint az akadályok elhárultak, parasztságunk csodákat művelt ezen a téren is. Nagyon hiányoljuk mezőgazdaságunk elesettségének megmutatását és erőfeszítéseink képét. Alig tudunk szabadulni attól az érzéstől, hogy a folyóirat első száma a mezőgazdaságból csak azt mutatja meg, ami más gazdasági ágakat közvetlenül érdekel: mennyi kenyérre számíthatunk a jövő évben, mennyi mezőgazdasági termék- és terményexport az ellentétele iparcikk, illetve nyersanyagbehozatalunknak, de önmagáért a mezőgazdaságért semmiről nem hallunk. Ez ma még nem szemrehányás, csupán kérés a kitűnő folyóirat felé; a magyar mezőgazdaság nemcsak logikai sorrendben előzi meg a többi gazdasági ágakat, hanem közgazdasági súlyában is, kérünk több figyelmet problémáink és erőfeszítéseink számára. Egészben véve — ismételjük — örömmel üdvözöljük az új folyóiratot, hézagpótlónak és érdekesnek tartjuk, érdeklődéssel várjuk a további számokat. M. MAGYARORSZÁG ÉLELMEZÉSI HELYZETE ÉS MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSE. Írta: Dr. Mártha Zsuzsanna. (A Magyar Gazdaságkutató Intézet 28. számú különkiadványa.) A kiadvány lényege s egyben legnagyobb értéke, hogy nem a termelés oldaláról, hanem az ország fiziológiai szükségletéből kiindulva nézi a kérdést és azt vizsgálja, miképpen kell mezőgazdasági termelésünknek alakulnia, hogy szükségletét fedezze. (M. A.) Konyhatermények okszerű terjesztése, írta Csonti Szabó István, Pátria kiadás, Budapest, 1946. V. kiadásban jelenik meg szerző könyve, amely 25 év gyakorlati tapasztalatait foglalja össze. A könyv megtanít arra, hogyan kell a zöldségféléket termeszteni, milyen fajták a legjobbak, milyeneket fogyasszunk, melyben az egészségünkre fontos és nélkülözhetetlen vitaminokat megtalálhatjuk. Az értékes szakkönyv több fejezetben ismerteti részletesen e tárgykör minden tudnivalóját; különösem kiemeli a több 1947 januári termelés alapját szolgáló vetőmag értékmeghatározó tulajdonságait. A könyv egyik részlete utasítást ad az üresen álló pincék, óvóhelyek kihasználására, a mindenki által közkedvelt (Champion) csiperkegomba termesztésre. Az eredeti fényképek és termesztési kísérletek igazolják a sikeres termesztés titkát. A könyv beszerezhető a Pátria Könyvkiadónál, Üllői út 25. Ára 35.— Ft. * „IDŐJÁRÁS” Hosszú szünet után újra megjelent a Meteorológiai Társaság és a Meteorológiai Intézet hivatalos lapja, az »Időjárás« Féthly Antal dr. szerkesztésében. Az igen értékes folyóiratból megtudjuk, hogy a Meteorológiai Intézet már 75 éve működik és rendkívül fontos adatokat, megfigyeléseket, jelentéseket ad nemcsak a tudomány, de a gyakorlati gazdasági élet számára is. Erről ír Béthly Antal igazgató. Dr. Berkes Zoltán a Kárpátmedence vízháztartásáról, Kadocsa Franciska »Az időjárás szerepe a lucernabimbó gubacslégy elszaporodásában« címen ír a gazdák számára is érdekes tanulmányt. Rajtuk kívül dr. Aujeszky László, dr. Bacsó Nándor, Bartha György, Békeffy Józsefné, Tóth Géza, dr. Vadász Elemér közöl érdekes, időszerű időjárási vonatkozású szakcikket. A folyóiratot örömmel üdvözöljük és reméljük, hogy a jövőben is a múltban tapasztalt szakszerűséggel, alapossággal járul hozzá a mezőgazdasági termelés eredményességének fokozásához. * AZ ÚJ MAGYAR FÖLD NAPTÁRA. A Magyar Mezőgazdasági Művelődési Társaság kiadásában megjelent Új Magyar Föld igen érdekes és tartalmas naptárt adott ki. A naptár az értékes általános cikkeken kívül fontos mezőgazdasági adatokat, tennivalókat ismertet. A gazdatársadalom beszerzésre és értékesítésre egyaránt legalkalmasabb szerve a Mezőgazdasági SZÖVETKEZETI KÖZPONT ÜZEMEI. Sertéstelepei működnek: Budapest-Kőbányán, X., Szállás utca 20. Telefon: 183-095 és Pilisen Baromfihizlaló telepei: Cegléd és Orosháza Olajgyára: Miskolcon Magtisztító telepei: Tápiószele, Lébény, Mosonszentmiklós, Szombathely, Győr, Nyíregyháza Gyümölcsfeldolgozó üzeme: Tiszakürtön Gyümölcs- és zöldségszárító üzeme: Makó Cirokfeldolgozó telepek: Mezőkovácsháza, Magyarbánhegyes, Kevermes, Kunágota, Battonya Terményszárító üzemek: az ország különböző részein, mintegy 70 községben. Az országban minden vármegyei székhelyen összesen 28 kirendeltsége működik és 1700 helységben van szerveivel képviselve mely a legrégibb és legnagyobb országos hálózattal bíró, legtöbb teleppel és legsokoldalúbb felszereléssel rendelkező szövetkezeti intézményekből alakult. Értékesítő tevékenysége kiterjed: Gabona- és az összes terményféleségek, gazdasági és kerti magvak, olajosmagvak, édescsillagfürtmag, szálas- és abraktakarmányok, burgonya, hagyma, cirokszalma, szarvasmarha, sertés és juh, baromfi, lőtt vad, állati termékek, gyapjú, tojás, toll, gyümölcs értékesítésére. Áruellátó tevékenysége keretében beszerezheti minden gazda a gazdaságában szükséges eszközöket, anyagokat, üzemanyagokat, gépi felszerelést stb., mezőgazdasági textilekat, növényvédelmi szereket műtrágyákat stb. A mezőgazdaság mai nehéz helyzetéből kivezető útját csak összes erejének egybefogásával, a szövetkezeti gondolat megvalósításában találhatja meg. A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ címei: Levélcím: Budapest 4, Postafiók 222. Sürgönyeim: Mezőközpont Budapest Gabona és termény, magkereskedelem, magtermelés, olajmag, édescsillagfürtmag értékesítésével kapcsolatos ügyekben. Budapest, V. Vigadó u. 6. — Telefon: 183-870, 187-235, 186-992, -993, -994 Mezőgazdasági áruk, állatértékesítés, gyapjú, baromfi, tojás, toll, gyümölcs, szálas- és abraktakarmány, cirok, tüzelőanyag, magüzlet, növényvédőszerek értékesítése, illetőleg beszerzése ügyében. Budapest, V., Alkotmány utca 29. — Telefon: 127-240., távolsági: 126-570 Burgonya- és hagymaértékesítési ügyekben. Budapest, IV., Bécsi utca 5. — Telefon: 181-951, -952, -953, -954