Magyar Mezőgazdaság, 1948 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1948-01-01 / 1. szám
2 Gazdasági hírek — Novemberi hitelgazdálkodás. A novemberi hitelkeretet 197.294.000 forintban hagyta jóvá a Gazdasági Főtanács és a Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottság. Ebből a keretből 9.779.000 forintot engedélyeztek mezőgazdaságnak, 17.206.000 Ft-ot ma- a gázipari forgatéká céljaira, 27,510.000 forintot a közellátásnak, 10,340.000 forintot a szövetkezetekneek, forintot a devizagazdálkodás 58,307 000 részére, 5,000.000 forintot a MALLERD-nek, 29.326.000 forintot a NIK-vállalatoknak, 39,396.000 forintot kezdenie áll hitelek címén és 430.000 forintot egy később megállapítandó keretre. — Külkereskedelmünk novemberben. A novemberi külkereskedelmi forgalomban a behozott áruk összmennyisége 1,484.528 mázsa volt 144 518.000 forint értékben, a kivett áruk össz- mennyisége pedig 410.184 mázsa 123 010.000 forint értékben. Ezek szerint a novemberi külkereskedelmi mérleg — örvendetesen — mindössze 21.500.000 forint passzívummal zárult az októberi 108.800.000 forinttal szemben. A passzívum csökkenése túlnyomórészt a szezonális mezőgazdasági cikkek kivitelének tudható be. 1 , -------Magyar Szőlősgazdák és Gyümölcstermelők Országos Egyesülete december 30-;m tartotta közgyűlését. A közgyűlésen új vezetőséget választottak. Elnökké Dobi Istvánt, társelnökké Donáth Ferencet, Farkas Ferencet és Szeder Ferencet, ügyvezető alelnükké dr. Reizmann Zoltánt választották meg. Tiszteletbeli elnökök lettek Lázár Miklós, Nagy Imre és Takács Ferenc. A közgyűlésen dr. Reizmann Zoltán alelnök, a szőlő- és bortermelés és értékesítés, Szőts Sándor igazgató pedig a gyümölcstermelés és értékesítés kérdéseiről számolt be. A közgyűlésen több mint 500 gyümölcstermelő — új gazda és régi gazda — vett részt. \J [UNK] . " MAGYAR MEZFIGAZDASÁG « a //• > * ■ Időjárás 1947 december 10—29-ig Az elmúlt hetekben enyhe és hideg légtömegek igen erős harcot vívtak egymással s hol az egyik, hol a másik jutott uralomra és ennek megfelelően télies és rendkívül enyhe időszakok váltogatták egymást. A nappali hőmérséklet a december eleji enyheség után fokozatosan az évszaknak megfelelő 4—6 fokra esett vissza. lOdke után a lehűlés tovább folytatódott és 17-én már az ország legnagyobb részén »téli nap« volt, amikor a hőmérséklet nappal is ,1—2 fokkal az olvadáspont alatt maradt. A következő három napon országszerte télies időjárás uralkodott s általában —1, —3, helyenkint —4, —6 fok hideg uralkodott a nappali órákban. 21-én nyugat felől7 enyhülés indult meg, a nappali fagy másnapra már megszűnt és karácsony második napján az ország nagyobb részén 6—8 fokos, a Dunántúl több vidékén 10—11 fokos rendkívüli enyheség volt, 28-án pedig a 10 fokot meghaladó enyheség az ország legnagyobb részére kiterjedt, ami ebben az időszakban a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Az éjszakai lehűlés eleinte erősebb volt a szokásosnál, később megenyhültek az éjszakák. December 10-én és 11-én az országnak még csak mintegy felén volt — 1, —3 fokos fagy, 12-étől 22-éig azonban, mindennap az egész országban fagyosak voltak az éjszakák s az ország nagy részén —5, —7, fokig terjedt a lehűlés, sőt 19-én az északnyugati határszélen, 20-án pedig az északi és keleti megyékben —10 fok alá süllyedt a hőmérséklet. A fagy mélypontját 21-ére virradóra érte el, amikor az ország nagyobb részén (főleg a Dunától keletre) —10, —13 fokos fagy jelentkezett s ugyanekkor a talajmenti lehűlés országszerte elérte a1—10, —13 fokot s az Északi Dombosvidéken 1 14, —16 fokot is mértek. Utána gyengült a fagy s pár napon át csak az Északi Dombosvidéken él , a Tiszántúl jelentkezett, 23-ára teljesen megszűnt s 29-én hajnalban pedig általában 5—8, helyenkint pedig 9—11 fokos enyheség volt, ami ebben az évszakban egészen rendkívülinek mondható. , — Megalakult a Méhészeti Egyesületek Országos Szövetsége s ezzel a méhészek megszervezésének régóta vajúdó kérdése oldódott meg. A Szövetség Célja a méhészet gazdasági és kulturális fejlesztése. Az alakuló közgyűlésen elnöknek Radich-Ollé Bélát, alelnöknek Darida Károlyt, titkárnak pedig Faluda Zoltánt választották meg. y ' ' Mellékeljük 1947. (II. évf.) tartalomjegyzékét. A december 10—28-ig terjedő időszakban lehullott csapadék az ország nagyobb részén kevesebb volt 15 mm-nél, így különösen a Dunántúl déli felének nagy részén s az Északi Dombosvidéken és az Alföldnek több mint felén. A Dunántúl délnyugati szegélyén 5 mm körül volt a csapadék. 15 mm-t meghaladó csapadék hullott a Dunántúl északi felében, a Duna—Tisza köze nagyobb részén s a Tiszántúl keleti felében. Legtöbb esett a Dunántúl északi megyéiben, ahol 30—40 mm-t, sőt az északnyugati részeken számottevő területen 50 60 mm.t is meghaladta a csapadék. Az átlaghoz viszonyítva a csapadék kisebb foltokon kívül csak a Dunántúl északi megyéiben haladta meg a normális értékeket. Győr megye nagy részén az átlag kétszeresénél is több hullott. Az ország területének kb egyharmadán az átlag felénél is kevesebbet tett ki a csapadék, főleg a Dunántúl déli felének nagy részén, a Duna—Tisza köze keleti s a Tiszántúl nyugati felében és az Északi Dombos vidék keleti részein. Kisebb területek az átlag egynegyedénél is kevesebbet kaptak. A csapadék eleinte hó, majd havaseső és eső alakjában hullott le. Állandó hótakaró nem tudott kialakulni. 14-ike után az ország nagyobb része kapott vékony hólepelt. 18-án a havazás erősbödött, 19-ike után, amikor a —10 foknál erősebb fagyok felléptek, az északi megyéket 1—3 cm-es hótakaró borította, az ország nagyobb részén azonban csak 1 cm-nél vékonyabb hólénni fedte a vetéseket és sokfelé csak foltokban volt hó. Átmeneti vastagodás után a hótakaró rohamosan olvadt és 29-én reggel már inkább csak az északi megyékben voltak hófoltok. • Az elmúlt három hét időjárása nagyobbrészt kedvező volt az őszi talajelőkészítő munkálatok folytatására és egyes időszakok a vetési munkálatoknak és a vetések fejlődésének is kedveztek. Kulin István főmeteorológus — A marhalé szétosztásával kapcsolatban több panasz érkezett földmívelésügyi miniszterhez. A panaszokból kiderült, hogy a vármegyei állattenyésztő egyesületek csak törzskönyvezett állattal rendelkező gazdáknak juttattak marhasót. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy a marhasó szétosztásáról szóló rendeletben ilyen megkötések nincsenek. 1 ____________ 1948 január* 1^1 90 millió a januári tervberuházás A hároméves terv januári beruházásainak összegét a közelmúltban hagyta jóvá a Gazdasági Főtanács. Az állami beruházások összege ezúttal lényegesen nagyobb, mint az előző hónapokban volt és megközelíti a 93 millió forintot. A mezőgazdaság 30 milliót, a bányáászat és ipar 28 milliót, a közlekedés 22 milliót kap, az építési és szociális beruházási összegek S millió forintot tesznek ki. Az állami beruházásokon felül ezúttal elsőízben jelentkeznek a közületi beruházások. Az OTI, MABI, főváros több mint 23 millió forintot ruház be januárban. A Tervhivatal által engedélyezett magánvállalati beruházás összege közel 4 milliót tesz ki. A mezőgazdasági célú beruházás közül legjelentősebb tételek a műtrágyagyártásra, az állattenyésztés fejlesztésére, az öntözésre, a növénynemesítő telepek felszerelésére, gépállomások szervezésére és a MOSzK által kiosztott mezőgazdasági gépek és eszközökre esik. A tervek szerint a Péti Nitrogéngyár februárban megkezdi a péti só gyártását, februárban 2300 tonna az előirányzat. A péti gyárba eddig 25 millió forintot építettek be, januárban további 7 millió kerül beruházásra. Az összes beruházás összege 46 millió forint. A Tervhivatal tervkiállításon mutatja be a hároméves terv első félévének eredményeit. A kiállításon fényképekkel, grafikonokkal és mintadarabokkal mutatják be az eddig elért eredményeket és a Budapesten rendezett kiállítás vidékre is ellátogat. ~ . . --------• — 1947. évi paradicsomkonzerv-gyártásunk 620 vágón volt, amelyből 400 a vágón kivitelre megy, 220 vágón pedig belföldi piacon kerül értékesítésre. A békeévekben 700 Vágón paradicsom, konzerv volt a hazai gyárak csúcsteljesítménye. A „Közgazdaság“ Évkönyve A karácsonyi ünnepekre jelent meg A ■»Közgazdaság« Évkönyve, mely 6QO oldalon a legnevesebb szakértők tanulmányát tartalmazza 1945—1947. közgazdasági eseményeiről. A forrásmunka számba menő, tárgyia,,trjs összefoglaló kiadásával komoly szolgáltat végzett a »Közgazdaság« sib'keszősége. A könyv ára 200 forint. Mrorendelh o: Budapest, VII., Erzsébet körút 7. sz. alatt. Száz évvel ezelőtt az oktatás volt a földmívelési kormányzat főgondja Mezőgazdasági kiadások Kossuth 48-as költségvetésében A centenáris 48-as év előestéjén kutató emlékezéssel fordulunk a száz, év előtti nagy nemzeti forradalom eseményei, és aktái felé s ennek a kutató munkának során került kezünkbe Kossuth Lajosnak, az 1848-as első felelős magyar kormány pénzügyminiszterének költségvetése. Ezt az első magyar »budge”-t már 1848 július 15-ére elkészítette a fáradhatatlan Kossuth, bár mint elöljáró ’jelentésében meg is jegyzi: »a minisztérium alig harmadról hónapja hivataloskordik. • ármány forrongás, lázadás, vártütés, nemzetiségi s vallási fanatizmus szernemü összeesküvések által zaklattatva...« Mégis elkészült az 184kas csonka évre és az IStírre szóló teljes költségvetés, melynek páratlanul érdekes — mondhatnánk megrázóan izgalmas — számoszlopai között, lapunk érdeklődésének megfelelően azt kerestük, hogy a hadikiadásokra kereken itt millió pengő forintot előirányzó, egészében 62 milliós költségvetésben vajjon mennyi jut a mezőgazdaság istátlalására? Bizony nem sok! Klauzál Gábor, aki az akkor még egyesített földmivelési, ipari és kereskedési« tárcák minisztere volt- a minisztérium »mezőgazdasági osztálya« számára. Az 1849-ik évre mindössze 114.000 pengő forintnyi kiadási előirányzatot hatott biztosítani... De milyen jellemző, a kor és helyzet legégetőbb problémáját megvilágító tételekből adódott össze ez az aránylag szerény összeg! Íme a tételek sorozata: Gazdasági tanító intézetek felállítására 10.000 frt A gazdaság külön ágaiban kitűnő szám, galom és ipar jutalmazására 5.000 e Pályadíjak közérdekű mezőgazdasági kérdések megoldására 1.500 „ Utaztatások földművelés érdekében ” 2.000 ., Mezőgazdasági népszerű kézi könyvek előállítása, s terjesztésére 1.500 „ Külföldi hasznos gazdasági növények s magvak megszerzésére 500 .. A. Gazdasági Egyesület, fölsegítésére (szakértő előadók, szőlőiskola stb. istápolására) 10.000 .. A szőkehalmi, gazdaképző intézet fölsegélésére 1.720 „ Hasonló közhasznú (oktató) magángazdasági vállalatok gyámolítására 1.280 Mező- és státusgazdasági jeles könyvek és folyóiratokba hivatal számára 500 „ végül Az urbériségek becslésével foglalkozandó miniszer központi bizottmányának napidíjára 110.000 ., , összesen 114.000 frt. Az összesért tizenegy tételből álló mezőgazdasági költségvetés *0 pontja a nevelés, az oktatás, a tudásgyarapítás szolgálatában áll! Kossuth tisztán látta, hogy a magyar gazdaság felemelése, minden fonalon azon múlik, el tudja-e terjeszteni az európai fejlettebb gazdálkodási módszerek tudományát a sajnálatosan elmaradt Kazaiföldön. Mezőgazdasági politikájuknak ez az első, szerény lélek:elvétele, mozdulása helyes irányt vett... S később bizonyára tígabb keretek között dotálták volna a gazdasági tanító intézetek« és egyéb nevelő célzatú intézmények tételeit..." De Kossuth, ennek a költségvetésnek általános magyarázatánál, majd minden tételnél is sóhajtva áll meg: .»..ha háborúnk nem tesz!...« Hát sajnos lett és talán ezért állunk ott, hogy a magyar mezőgazdaságnak ma is legégetőbb és legfontosabb problémája: tanítani, nevelni, oktatni a föld gazdáit a korszerű termelés modern tudományára... (N. I.) MindkOtOzheti Megrendelhető a kiadóhivatalában Bp, Macii S.u.15 II. cm. Ára előfizetőinknek félvászon- |Q kötésben lö* kartonkötésben Balti ára félvászon tj A kötésben télkartonkötésben 18.tíz osszig befizethető az 1611 számú postacsekkszámlára, vagy beküldhető postautalványon